Szamos, 1902. november (34. évfolyam, 88-96. szám)

Gazdák Lapja, 1902-11-27 / 48. szám

büszkévé teazen egyrészről azért, mert, ha végig tekintek a Szatmármegyei gazdasági egyesület névsorán, azt találom, hogy abban benne foglaltatik kevés kivétellel a vármegye intelligencziája; más részről most bizalmukkal azon székbe ültettek, melyet évtizedeken keresztül a vármegye osztatlan köztiszteletében és szeretetében állott főura, a Szatmármegyei gazdasági egyesület nesztora és büsz kesége: néhai báró Vecsey József töltött be.

Boldog emlékű elődömnek mindnyájunk emlékezetében maradt bokros érdemei egy- szersmint nehézzé teszik az én helyzetemet, mert azon űrt, melyet maga után hagyott, betölteni; azon szellemet, melyet közöttünk terjesztett, tovább ápolni; azon tekintélyt, melyet nemcsak rangja, de képességénél fogva tentartott, azon népszerűséget, melyet előzékeny modorával megszerzett, azon tapintatos. igazságos és méltányos vezetést, melyet közügyünk elintézéseiben gyakorolt, nálam méltóbb örökös is nehezen tudna közmegelégedésre pótolni.

Ennek daczára, midőn boldogult elődöm örökségét elfogadom, ígérem, hogy szellemi hagyatékából ezen drága kincseket csekély tehetségemhez képest igyekezni fogok az egyesület javára értékesíteni és az általa megjelölt utón tovább haladni. Azt hiszem, ezen Ígéretemmel elnöki programmomat is körvo- naloztam.

Tisztelt közgyűlés! Működési irányomra nézve megemlítem, hogy én agrárius vagyok, mert megvagyok róla győződve, hogy Magyarország iparának és kereskedelmének felvirágzása a mezőgazdaság alapvető létfeltételeinek teljesítésétől függ Ezen feltételek azonban még mindég a kísérletezés kohójában izzanak.

Igaz, a jelenkor egyik felszínen úszó jelszava, közgazdasági állapotaink javítása; de azen jelszó alatt a kormány, a törvény- hozás, az országos gazdasági egyesület és a szövetségben álló összes gazdasági egyesületek által hozott törvényekben, javaslatokban és rendeletekben annyiféle alakban torlódnak össze a megoldandó kérdések, hogy azokból könnyen eligazodni alig lehet; de hiszem és remélem, hogy valamint eddig, úgy ezután is ki fogjuk ezekből hámozni a mi viszonyainknak megfelő intézkedéseket és azokat a magunk javára fogjuk értékesíthetni. Hogy azonban ezt teltessük, arra gazdatársaink buzgó közreműködése, sokoldalú

j tapasztalata és érdeklődése lesz szükséges, ! miért is már ez alkalommal kérem g*zdatár- saimat, hogy a gazdaközönség érdekeinek i előmozdítása végett bennünket támogatni 1 méltóztassanak.

Ezek után mégegyszer megköszönve í tapasztalt jóindulatukat, ajánlom magamat továbbra is támogató pártfogásukba.

Hal-gazdaság.

Amikor az országban immár 46 helyen 5551 k. holdon tíznek rendszeres tógazdaságot s vármegyénkben, a hol oly óriási terület vau, nincs egy tógazdaság sem, és bizonynyal egy millióra tehető a hai fogyasztó közönség száma, — bátran állíthatjuk, hogy semmi sem fizethetné ki magát annyira, mint egy pár tógazdaság felállítása vármegyénkben.

Szatmár megyében három féle hely volna alkalmatos a haltenyósztósre, és pedig:

1- ször. Az úgynevezett Avasban (mely a Szinórváraljai szolgabiró járásnak nagy részét teszi) a Kárpátok végső nyúlványainak vízgyűjtőiről lefutó bérezi patakokban nagy eredményuyel lehetne úgy a közönséges, vala- miut a szivárvány pisztrángokat is tenyészj teni.

Ilyen bérezi patakot az említett járásban a Mózesfalu és Ujfalusi határban iefutó úgynevezett Reu patakban bírunk, mely hatalmas vízmennyiséget vezet le nagy görgetegekkel beterített medrében.

Ilyen, csakhogy kisebb méretű patakok futnak le a Bikszádi, (a hol a hires bikszádi fürdő van) az avas-felsőfalusi, turvékonyai, vámfalusi és terepi határban.

E patakok, mint Tálna, Tar és Fehórpa- tak, a sárközi határban a br. Vócsey féle birtokon egy mederben futnak össze s képezik az ugynevezert Túr folyó párt.

A pisztráng tenyésztésre alkalmas patakok még a misztótfalusi határban, valamint a nagy- és felsőbányái határban lefutó patakok.

Mindezen patakok merész eséssel biruak.

2- or. Mesterséges tavak utján létesítendő haltenyésztósi terület a fent említett patakok mentén található a felsófalusi, a turvékoayai, avasujfalusi és vámfalusi határokban, hol az egyes tavak közötti kellő esés könnyen megtalálható, a föld nem drága, a felépítéshez szükséges munkaerő Í3 olcsó és bőven feltalálható.

Ezen északkeleti zugába Szatmármegyé- uek három-négy ilyen tó is lenne felállítható.

3- szor. A harmadik módifikácziója a hal- tenyésztésnek volna a hajdani Szamos és Tisza holt medrében, most nagy részt nád és gyékénynyel benőtt vizterületen, melyekbe a viz felfrissítése könnyen volna eszközölhető, — de annak levezetése nagy technikai építkezéssel és költséggel járna. Ilyen tavak feküsznek a kis-kólesi, berenczei, nagy-kólesi herendi, udvari, darai, ezégénj-dányádi, sáljii,. fülpös-da-