Szamos, 1902. november (34. évfolyam, 88-96. szám)
1902-11-27 / 95. szám
XXXÍV. évfolyam. Szatmár, 1902. csütörtök november bó 27. 95-rk szám. A Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szaimaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Közegészségünk érdekében. A vörheny, a szülőknek ez az engesztelhetetlen réme, mely az elmúlt telünket annyi agodalommal töltötte el, ha nem is járványszerüen, de itt-ott sporadikusan ismét előtündezett. A közegészségünk iránti nagyobb érdeklődésnek a jele, hogy ama néhány eset is, mely íölmerült, a közfigyelmet a betegség felé fordította s az ijedtség természetében gyökerezik, ha a veszélyt a közönség egyelőre is a kelleténél nagyobbnak látja s a íölmerült eseteket aggódó figyelemmel kiséri. A közegészségügy iránt a közönségnek e megnyilatkozott nagyobb érdeklődését, hogy úgy mondjuk, a nagy társadalom lelkiismeretének érzékenységéta tavalyi esztendő,szomorú jelenségei ébresztették fel s a szomorú tapasztalatok eléggé igazolták s eléggé rámutattak arra a követelményre, hogy gyermekeink öldöklő angyalai ellen védekezni nemcsak a hatóság és az orvosok, hanem főképen a szülőknek, a laikus nagy közönségnek elsőrangú érdeke Ez a közérdeklődés annál szükségesebb s igy annál indokoltabb, mert azt tapasztaljuk, hogy egyes fertőző betegségek, úgy látszik, egyes helyeken annyira megfészkelik magukat, hogy még esztendő múltával is megőrzik ragályozó képességüket; visszatérnek, s rendszerint már tova hurczoltatnak akkor, mikor kifejlődésük és romboló hatalmuk nyilvánvalóvá lesz. A mióta a tudomány és tapasztalás kétségtelenül bebizonyította, hogy e ragályozó betegségekkel szemben a védekezés lehetséges és eredményes, ennek a kérdésnek mind több és több köze van a társadalom lelkiismeretéhez, melynek közönyössége esetén hiábavalónak bizonyul a törvényhatóság legmesszebbmenő óvintézkedése is. Legelső teendője mindenkinek, hogy azokat a betegségeket, melyeknél a ragályozó bántalomnak legcsekélyebb gyanúja is fölmerül, azonnal orvossal láttassa. Ez föltétlenül szükséges, első sorban nemcsak a megbetegedett egyénnek, hanem a környezetének érdekében is. Ezután teljes szigorral kell megszakítanunk minden összeköttetést az olyan házakkal, hol gyermekek vannak. Azok, a kik a ragályozott gyermekeket ápolják, házuk tájékán kivül egyátalán ne menjenek s ne küldjenek el hazulról semmi olyan tárgyat, főleg ruhaneműt, melyen a ragályozó csirák tova hurczolhatók. Különösen nagy és lelkiismeretes feladat várakozik e téren az óvodákra és iskolákra. — A betegnek hozzátartozói, a vele egy házban lakók az iskolától távol tartandók; az iskolába ismét csak fertőző képességük elvesztése és a dezinfekczió megtörténte után bocsáthatók. A legnagyobb óvatosságnak nemcsak humanizmusból és önvédelemből kelt történnie, hanem azért is, mert ezt a törvény büntetés terhe alatt elrendeli. Az 1894-ik évi miniszteri rendelet az elkülönítést kötelezővé teszi. Ez a rendelet megparancsolja, hogy ragályos megbetegedések esetén a rendőrkapitány a városi orvossal még aznap kiszálljon, hogy óvintézkedéseiket megtegyék. Első sorban a piros czédulát kiragasztják, melynek ott kell maradnia a fertötlenitésig. Az ilyen házban az odatartozó eeyéneken kivül csak orvosoknak és betegápolóknak szabad belépni. Ha a betegség a város több pontján fellépne, kerületi utczai biztosok alkalmazandók, kik felügyelnek arra, hogy a beteggel a mondottakon kivül más ne érintkezhessék. A beteg, a mennyire lehet, teljesen elkülönítendő. A hol több gyermek van és az elkülönítés végre nem hajtható, vagy nem hajtatik végre, Hazudom. Még csak húsz évnek könnyű terhe rajtam, De már sokat hazudtam — jól tudom. Midőn hangos kaczajra nyíl az ajkam S adom a boldogat, már hazudom. Midőn a templom szürke fénye mellett, Az imakönj^vet buzgón forgatom, Mutatva hogy hiszem, mit hinnem kellett: — Bármint emészt, de mégis hazudom. Midőn kísértő, rémes lázas éjjel Jövömet jós szemekkel átfutom, És biztatom magam ezer reménynyel, Mik testet öltenek majd, — hazudom. Midőn a tél metsző fagyos lehében Ezer nyomorgót látok az utón, Kik a világtól meghalhatnak éhen S részvótlen szemmel nézem : hazudom. S ha egykoron azt mondanám teneked, — Miért ? s mi okból ? most még nem tudom, - Hogy nem szeretlek s elfeledlek téged : A legnagyobbat akkor hazudom! Szárnyszegetten. Napsugaras kikeletről, Nem lesz többé soha álmom, Nem röpülök soha többé Égre törő büszke szárnyon. Nem tekintek a magasból, Guuykaczajjal szerte széjjel, Álmaimról rég lemontam Szakitok a dicsőséggel. S melynek szárnyán növekedtem Már a dalt is elfeledtem, Régi nóták . . . édes álmok Én a földre visszaszállok, Megtörötten, szárnyszegetten. Ifj. Issekutz Gergely. Á Kölcsey-Kör és Dalegyesület nagybányai kirándulása. Az 1902. nov. 22-ikén tartott dalestélyen felolvasta : Dp. Fechtel János. Mélyen tisztelt közönség! Minden fát mozgatni kell, ha meg akarjuk lógatni. Ez bölcs tanács. Arra azonban termeszetesen vigyázni kell, hogy nagy fát ne mozgassunk, mert a nagy fa aligha fog hajlani a mi kedvünkért és szép szemeinkért. Hasonlóképen régen meg van Írva a Kincses Kalendáriumban, hogy ha gerjesztő kell, ne rönköket hasogass, mert előbb lesz Hozásból nagybányai pb'bános, előbb lesz a hegyi vasút gyorsabb és olcsóbb, a Csokonai-utcza csatornázott, a piacz parkírozott, mintsem valamelyes eredményhez jutnál. Viszont nagy fába ne vágd a fejszédet, mert hidd meg, oh vállalkozó halandó, — jbogy ketté sosem hasítod, — sőt bicskádat se erőszakold kemény matériába, mert könnyen elpattanhatod. Ezeket azért bocsátottom előre, hogy magyarázzam azokat a nehézségeket, melyekkel a nagybányai kirándulás nyélbe ütése járt. Megvallom biz én, hogy nagy fát mozgattam, nagy fába vágtam a fejszémet s bicskámat is reszkíroztam, mikor a dologhoz hozzá láttam. De hát mégis belefogtam. A vállalatot complicálta a többiek között a nagy port felvert s a fővárosi lapokat is diadallal bejárt múlt évi lembergi kirándulás csodás sikere. Az uj elnök s az ő árnyékában szerény magam is, az ő helyettese, alter-egója, a mint mondaná Litteczky koma, több lapok Földes Imre. Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. • • • • • Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! • • • • • Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára.
