Szamos, 1902. november (34. évfolyam, 88-96. szám)
1902-11-06 / 89. szám
Szatmár, 1902. csütörtök november ho 6. 89-ik szám. ^ KVSZAMOS. Vegyes tartaimu lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMAfiMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Sgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak czatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Uzsora és a társadalom. * . ii. Számtalan esetet lehetne (elsorolni — s nem kétlem, hogy minden embernek vannak e téren meglehetős ismeretei, — melyben a legvakmerőbb uzsoraüzelmeket látjuk. Az uzsora vétséget szabályozó törvény hiányosságán alapul annak óriási arányokban való elterjedtsége s igy kétszeres örvendetes hirül szolgált az, a midőn legújabban a legilletékesebb helyen kijelentették, hogy ezen rendelkezések a közel jövőben a mai viszonyokhoz képest módosítva lesznek. De mennyi minden van Ígérve s csak mily csekély arányokban valósul ez ! s mily hosszú idő kell minden ujtáshoz! Ép ezért ne várjunk mindent felülről, ha nem lehet az uzsorát törvényes alapon kellően üldözni, ha az uzsora megszüntetésére ez a mód meg nem felelő, úgy segítsünk mi magunk) a társadalom minden embere hasson oda, hogy a népet az uzsorás kezéből kiszabadítsa s nyújtsunk néki módot, hogy amúgy is kisebb bajain más források igénybe vételével segíthessen. Oly elterjedt s annyi vállaja van az uzsorának, hogy bizony minden egyes ember, ki anyagi, ki íizikai erővel, ki pedig szellemi munkával segíthet és tehet. Van a már jelzett (öld-, továbbá gabona-, áru-, munka- és a mi a leggyakoribb, pénz-uzsora; és sajnos ugyan, de igy van, vidéken nincs a faluban majdnem egy-egy ember sem, a ki egyiknek vagy másiknak nem esett volna már áldozatul. A városi pénzuzsoráról nem óhajtok j szólani, bár nagyon gyakori esetben s nagy arányú visszaélések történnek e téren, de a pénz-uzsora az úri osztálylyal szemben (városon) legtöbbször csak az illető áldozat határtalan könnyelműségén múlik, mert ő di- j rect az uzsorást keresi, hisz neki alig van máshol hitele, sok esetben szándékában: sincs a kölcsönt visszafizetni s ha nagy váltó ellenében bármi kis összeget kap — az mindegy, legfeljebb kevesebb lesz a pezsgő s a turfon kise’ b egy-egy tét De a mi kis- gazaink és kisiparosunk tengődésére is alig elegendő hitel nyújtásánál követett uzsorát kell kipusztitani, ez kell hogy vezéreljen az uzsora elleni mozgalomban, mert ezek nem pezsgőre, nem ledér mulatságok s pazar élvezetekre könyörögnek kölcsönért, hanem a létfentartás, egy- egy gazdasági vagy egyéb csapás ellensúlyozása vagy okszerű befektetéssel helyzetének javítása lebeg szeme előtt. Kihez fordulhat a falusi ember pénzért ? A íalujabeli vagyonosabb emberhez vagy vidéki takarékpénztárhoz. Végeredményében mindegy. Csak az a különbség, hogy a magán uzsorás hamarább vegez vele, a takarékpénztár pedig lassúbb — de az is biztos — megölője. A falusi vagy kis városi takarékpénztár (vidéki nyelven „bank“) eljárása a következő. Tart a falun egy ügynököt, kinek ajánlata nélkül kölcsönhöz jutni nem lehet, a legtöbb esetben csak az ő utján nyújtható be a kérelem. Ezen eljárásért kap az ügynök fokozat szerint megállapított dijat, mely azonban a legkisebb összegnél is meghaladja az 5 — 10 koronát. Kezeseinek (2—3) fejenkint egy-két korona jár áldomásként. Ez már állandó költség a váltónál minden meghosszabbítás alkalmával. Ha a kölcsön be is kebeleztetik — ez a legtöbb esetben megtörténik — úgy előzetes költségre felveendő még egy csak 200 koronás kölcsönnél is 15—20 korona, esetleg több is. Végre ott áll a szegény ember a „bank“ pénztáránál s elősorolja neki a pénztáros, Az orvos. Irta: Sebestyén Béla. A fiatal doktor vacsora után rosszkedvűen ült fekete kávéja mellett. Egész nap sok dolga volt, sokat járt — kelt, s bár jól esett most a pihenés, jókedvét még sem nyerte vissza. Itt kell maradnom a fővárosban ebben a tikkasztó melegben. Alig más ember fürdőn mulat, vagy falun nyaral, én nem szabadulhatok el a friss levegőre. — Cigarettára gyújtott, majd Íróasztalához lépett, hogy a délután érkezett leveleket olvassa. Gépiesen bontotta fel az egyiket a másik után és eldobta. Egyiknél azonban kissé elgondolkozott. Egy paciensének az atyja irta, aki örömmel újságolta, hogy mennyire használ leányának a falusi levegő : — Látogasson meg minél előbb kedves doktor ur, hogy maga is meggyőződjön a nem remélt kedvező változásról. Kedves betegünk már alig köhög s a rég nem látott pirosság is visszatért arczába. Az orvos hátradőlt székében és nehány pillanatig gondolataiba elmélyedve nézte a levelet. Azután lassan összehajtogatta és gondosan tanulmányozni kezdte a levélhez mellékelt táblázatot. E táblázaton az orvos utasításaihoz képest pontosan fel volt tüntetve a beteg leányka hőmérsékletének minden emelkedése vagy csökkenése, valamint az is, hogy mindennap mennyi időt töltött künn a szabad levegőn. — Szinte csodálatos ! De nem, nem bizhatok a javulásban. Az ember csak maga magát csalja meg, ha ideig óráig tartó kedvező változás alapján már a legjobbat reméli. A táblázatot is odatette a többi írás közé, azután felkel, mert eszébe jutott, hogy egy barátjának a ki nem messze lakik, megígérte, hogy meglátogatja. Másnap reggel ismét eszébe jutott a beteg leányka. Levelet kellett írnia atyjának bővebb utasítással. Sokáig kezelte a kis Erzsikét, ismerte betegségét és maga küldötte vidékre, hogy a friss levegőn gyógyulást találjon. — Ha vasárnap időm volna, meglátogatnám mondotta magában. Külömben nincsen kizárva, ha a mérnökné addig elutazik fürdőbe, mert ez az ideges asszony egy napig sem tudna meglenni orvos nélkül . . . Fölviradt a vasárnap és az orvos maga sem tudta, mikor a kávéházban a pinczértöl a menetrendet kérte, csak akkor jutott eszébe, hogy a kis Erzsit akarja meglátogatni. Kissé haradudott saját magára, mert meg kellett vallania, hogy utazásának semmi czélja sincsen. Egészen jól volt értesülve a beteg állapotáról és tudta, hogyha az atya szeme talán kedvezőbbnek látja is, a termométer mindenesetre megmondja az igazat. Csakhamar mást gondolt : — Nagyon fognak örülni, ha kijövök és különben fontos dolgot nem mulasztok. A vonatok is úgy indulnak, hogy még este visszajöhetek a fővárosba. Ezzel egyenesen a pályaudvarra ment és felült a vonatra, mely a városhoz közelfekvő nyaralóhelyre vitte. Mikor közeledtek a kedves faluhoz, szinte elszorulni érezte a szivét. Már majd egy hónapja nem látta Erzsikét, pedig az előtt minden héten háromszor járt a beteghez Kissé hiányzott neki a sápadt kedves leányka, akiről ő tudta legjobban, hogy a gyilkos betegséget, mely ifjú életét megtámadta, aligha fogja kiheverni. A levél leírása után azonnal megtalálta a házat, melyben nyaraltak. Nagy árnyékos park volt a ház körül, mely a fák között egészen el volt rejtve. A kertben találkozott Erzsiké atyjával, aki egy virágágy mellett babrált. Amint észrevette a doktort örömmel sietett eléje : — Isten hozta kedves doktor ur! Kimond- hatatlanul örülök, hogy meglátogatott. A mi kis 3 m I AZ m ígér I ÚJDONSÁGOK teljes választéka raktárra érkezett. Czégiink elve e<ak „Firt Class“ gyártmányok elárnsitása. Gzégönk az ország ban az egyedüli, mely Lyon és Paris legelső, leghíresebb gyárosaival közvetlen összeköttetésben áll ; az általuk lekötött minták és minőségek kizárólag czégiinknél szerezhetők be. ..- —— Min den egyes áruczikknek olcsó, de szabott ára iiyiltan, számokkal van jelölve, ennélfogva a túlfizetés teljesen ki van zárva. Minták a vidékre kívánatra bementve küldetnek. Szénásy, Hoffmann és Tsa SELYEMÁRUHÁZA Budapest, IV,, Bácsi-utcza 4. szám.
