Szamos, 1902. november (34. évfolyam, 88-96. szám)

Gazdák Lapja, 1902-11-06 / 45. szám

kében felkérjük a t. gazda urakat, hogy — ha tudomásuk volna e betegségről, szíveskedjenek arról titkári hivatalunkat értesíteni, s ha nem lehetne már a beteg növényekből vizsgálati anyagot szerezni, úgy kérjük legalább tudatni, hogy milj’en kinézése volt a betegségnek magán a növényen, a növénynek mely részét támadta meg a gomba, — a szár, vagy levélnyél részeket, a leveleket, vagy a virágzatot, — avagy ezeknek mindenikét ? Milyen alakú foltokban mutatkozott a növényrészeken ; — többé- kevésbbé köralaku foltok, vagy inkább hosszú sávok alakjában ? Milyen színűek voltak a foltok ? Továbbá, hogy a betegség ez évben mutatkozott-e először, vagy észlelték már más években is ? Tett-e nagyobb károkat, vagy csak szórványosan mutatkozott. Csak Szatmárnémeti határában, vagy másutt is észlelték a betegséget? Egyszóval mindazon adatokat tudatni szíveskedjenek, melyekből a betegség termesz étét esetleg megállapítani lehetséges.

* Kanyarójárvány. A járványszerüleg fellépett kanyaró miatt Nagykárolyban az összes óvodák és elemi iskolákat az egészségügyi hatóság a tegnapi nappal bezáratta.

* Az Ecsediláp társulat érdekeltsége f. évi okt. 31 én gr. Károlyi G-yula társulati elnök elnöklete mellett közgyűlést tartott, melyen első sorban a múlt évi számadásokat a kiküldött számvizsgáló bizottság jelentése alapján elfogadta az érdekeltség s számadóknak a felmentvényt megadta. Megállapítást nyert az 1903. évi költségvetés 1.599,465 korona 67 fillér bevétel, 1.576,000 korona kiadás s 13,465 korona 67 fillér fölösleggel; az érvényben levő ideiglenes kirovás nem változik. Megállapítást nyert a társulati tisztviselők nyugdijszabályzata a tisztviselők 2 százalékos hozzájárulásával. A közgyűlés megelőzőleg a haszonaránycs osztályozást előkészítő bizottság ülésezett s a még szükséges lejtmérési és szerkesztési műszaki munkálatokat elrendelte, hogy ezek elkészültével a területeket beosztályozhassa s ezen műveletét a közgyűlés elé terjeszthesse.

* Lefoglalható e a vetőmag. Érdekes kérdésben hozott határozatot egyik szomszédos vármegye közigazgatási bizottsága. A törvény kiveszi a zálogolás alól a szeptember és október hónapokban törénö foglalásoknál a vetőmagot. Történt azonban, hogy egy kósedelmező adózó ellen augusztusban foganatosítottak adó- végrehajtást, amikor is a vetőmagnak való gabonát is lefoglalták. A fél panasza folytán az ügy a közigazgatási bizottság elé kerülvén, itt a pénzügyigazgató azt az álláspontot foglalta el, hogy a törvény szavai szerint csak a szeptember és október hónapokban teljesített végrehajtásoknál nem szabad a vetőmagot lefoglalni, más hónapokban azonban szabad. Ennek ellenében a bizottság arra az álláspontra helyez, kedett, hogy a törvény szelleme a vetőmagot általában akarta a foglalás alól kivonni s azt semmikor sem lehet zár alá venni.

IRODALOM.

Szikss talajok javításáról irt Herczfeld A Dezső, ki a földmivelésügyi kormány támogatása melett tiz hónapig tanulmányi utón volt Franczia- országban — egy 60 oldalra terjedő tanulmányt. Ebben a kis könyvben alapos készültséggel, körültekintően van megirva a szikes talajok keletkezése, elterjedése, káros hatása és az ellene való védekezés. Amennyiben pedig hazánkban is sok a szikes talaj, nem végzett fölösleges munkát a szerző, amikor eme munkájában a szikes talajok javításáról is alaposan ir, mely munka különben jő magyarsággal van Írva s több ábra is érthetőbbé teszi a tárgyat. Borsodi Gazda.

HASZNOS TUDNIVALÓK.

A rozs műtrágyázása. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a hazai viszonyaink között a rozs a foszforsavas műtrágyákat legbiztosabbau szokta meghálálni, s ezért bátran alkalmazhatók e trágyák rozs alá. Persze kérdés, hogy a szuperfoszfátot egy magában alkalmazva elérhető-e a várt hatás, avagy nitrogén trágyára is van szükség. Ezt megállapítani csak kicsinyben alkalmazott kísérletekkel lehetséges. Leg- czélszerüb ebből a czéiból egy táblát három részre osztani; az egyik részt trágyázatlanul hagyni, a másik részre holdankint 100 kg. szu • perfoszfátot, a harmadik részre pedig 150 kg. ammonia szuperfoszfátot a vetőszántás előtt kiszórni. Az eredmény meg fogja mutatni, hogy melyik eljárás a legjobb.

Megdőlésnek ellentállő buzafajták. Nagyon sokan gondolkoznak ez idő szerint azon, hogy a megdőlésnek ellentállő buzafajtákra tegyenek szert. Van is sok olyan buzafajta, a melynek merev és vastag a szalmája, s igy nem könyen dől meg, csakhogy ezek mind későn érnek s azért náluk többnyire szerűit szemet adnak. Még leginkább lehet ajánlani próbaképen a somogyi tar búzát, a mely ugyan szintén megdől, ha erre kedvező az időjárás, de nem olyan könnyen, mint a magyar búza. Különben a megdőlésnek nem a buzafajta megváltoztatása az ellenszere, hanem a nedves talajoknál a viz le- csapolása, buja talajoknál pedig a mész és foszforsav alkalmazása.

Rétek meszezése. Nagyon sok rét az.'rt ad silány terméseket, mert talaja mészben szegény ; az ilyen réteket meszezéssel bizonyára meg lehet javítani s azokon nemcsak nagyobb menyi- ségü fű, de jobb minőségű széna is fog teremni.- A meszezés különösen a herefélók fejlődését mozdítja elő, a melyeknek nagyobb menyi- ségbeni jelenléte a széna jóságát tudvalevőleg nagyon előmozdítja. Meszezni azonban csak az olyan réteket czélszerü, a melyek nem vizesek, s az ilyent is előbb okvetetlenül le kell csapolni. A másik követelménye a meszezésnek, hogy a rét által megkövetelt tápláló anyagokat, leg-