Szamos, 1902. október (34. évfolyam, 79-87. szám)
1902-10-30 / 87. szám
A must szellőztetése. Sajátságos változást veszünk észre a muston, ha abba 1—2 óráig levegőt fajtatnak oly módon, hogy a levegő a musr, alsó részéből számos bub'’ oan hajtatik a muston keresztül ; a mus. megbámul, erősen megzavarodik s anyagok válnak ki belőle, melyek azelőtt a mustban feloldva voltak. Tapasztalás bizonyltja, hogy a levegővel ekként megszellőztetett must gyorsabban és jobban kiforr, törésmentes lesz, a bor gyorsabban megtisztul s egy-fejtés után tükörfényes és zamatosabb lesz, tehát értékében, jóságában felülmúlja azon bort., melyet must korában nem szellőztettünk meg. A must szellőztetésére különféle készüléket ajánlanak. Részemről legjobbnak tartom az Allweiler-szárnyszivattyut, mely mig egyrészről borfejtósre igen jól használható, másrészről a must szellőztetésére nyilt kádakban, valamint hordókban is alkalmazható. A must szellőztetését úgy kell teljesíteni, hogy ha már 8—10 hektoliter mustunk van, azt egy nagyobb kádba gyűjtjük, mellé állítjuk a szárnyszivattyut, a felső végére felcsavarjuk a tömlőt s ezt belehelyezzük a mustba a kád fenekéig. A szivattyú fogattyujának előre és hátramozgatásával, a mit egy 10—12 éves gyermek is könnyen teljesíthet, a levegő nagy buborékokban szorittatik fel a mustba s azt erős mozgásban tartja. Ezt a munkát 1—2 óráig kell folytatni, azután a mustot, a szivótömlőt is felcsavarva, ugyanezen szivattyúval át lehet fejteni egy hordóba, hogy abban kiforrjon. A mélymivelés és intenzív gazdálkodás előnyei A magyar gazdaközönség nem igen akarja belátni, hogy a talajnak mélyebb mivelése micsoda előnyökkel jár s azért bizony az ország nagy részében még ma is silány ekéket s hitvány és rosz- szul táplált ökröket látunk. Nem felesleges tehát e kérdéssel ismételten is foglalkozni s kísérleti adatokkal rámutatni a mélymivelés előnyeire. Az alábbi adatokat franczia forrás után Spanyolországban végzett kísérletekből merítettük, a hol ma már szintén terjedőben van az intenzivebb, belterjesebb gazdálkodás s ahol a mélymi- veléssel és a trágyafélék helyes alkalmazásával ugyancsak szép eredményeket értek el, daczára annak, hogy az éghajlat szárazabb, mint a mienk és csapadékban szegényebb. A kísérleti terület 24 parczellára osztatott s a művelés és trágyázás hatását következő, viszonyok között tanulmányozták: 1. A szántás négy különböző mélységre történt és pedig 12, 20, 30, 40 c/m-re. 2/vetettek szórva és sorba és egybekötötték ezen vetéseket a 40, 30, 20 és 18 cmres sortávolságokkal. 3/ Trágyául alkalmaztak hekt-ként 400 kg. szuper- foszfátot, 200 kg. klórkáliumot és 200 kg. chilisalétromot. Ezek melett négy külömböző mélységre müveit parczella trágyázatnak maradt. A termés megméretett minden parczelláról, a mely nagyon érdekes eredményeket tekintsük meg az alábbiakban. 1. A trágyázott parczellák termésének átlaga a szántás által következőleg befolyásoltatott: szántás-mélység 12 20 30 40 cm szem 17|78 Hl 18.63 „ 20.45 , 21.96 , szalma 37.78 q 39.17 , 41.24 „ 43.24 „ E szerint tehát egy és ugyanazon trágyázás mellett a 40 cm. mélymivelés javára esett termés- többlet szemben 4.18 h|l. szalmában 5.46 kg., a mi megfelel 23.6 százalék szem- és 14.4 százalék szalmatöbbletnek. A trágyázatlan parczelláknál is a mélymivelés javára jelentékenyebben nagyobb a többlet. 2. Figyelemmel voltak azután arra is, hogy a sortávolság és műtrágyázás minő befolyással volt a termés eredményére. Szórvavetés szem 8.24 Hjl 2139 H|l, szalma 18.55 q 45.90 m m. 40 c|m sortávol szem 19.71 H|l. szalma 46.91 m|m. 30 szem 19.15 Hjl. szalma 38.47 m|m. 20 szem 17.96 Hjl. szalma 35.13 mm. 18 szem 20.05 H|l. szalma 42 25 m|m. Ellenben a négy trágyázatlan parczella a következő terméseket adta : 12 era sortávol szem 5.60 Hjl. szalma 15.34 kjg. 20 szem 7.50 Hjl. szabna 17.15 kjg. 30 szem 9.60 Hjl. szalma ‘20 10 kjg. 40 szem 10.26 Hjl. szalma 21.60 k g. A mélymivelés előnye tehát itt is szembeötlő mindenütt, de különösen szembe ötlő a műtrágyázás alkalmazása által elért jelentékenyen nagyobb eredmény. A trágyázás által ugyanis a termés átlag 11. 49 Hl. maggal és 21. 64 kg. szalmával növekedett. És pedig Átlag termés szem szalma A trágyázott parczellák 19.73 Hjl. 40.30 mjm. A trágyázatlan „ 8.24 „ 13.73 „ A trágyázás javára esik 11.49 Hjl. 26.60 m|m. Ezen adatok nagyon is szembeötlően mutatják a mélyművelésnek műtrágyázással karöltve való hasznát, a mi különös értékkel ezen kísérleteknél azért is bir, mert Andalusia forró éghajlata talán még a mi klímánknál is szárazabb . Különös a dologban csak az, hogy e kísérletnél a szórvavetés mutatkozott legelőnyösebbnek, a minek magyarázatát adni ez idő szerint nem is tudjuk, s mindenesetre további kísérletre lesz szükségünk e kérdés eldöntése czéljából. Ékesen bizonyítják azonban e kísérletek a mélymivelés és műtrágyázás hasznát. K. B.
