Szamos, 1902. október (34. évfolyam, 79-87. szám)
1902-10-02 / 79. szám
XXXIV, évfolyam. Szafmár, 1902. Gsúförtök október hó 2, SZAMOS / ^0 Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám éra 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutánvosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Mi lesz a kántorságokkai ? i. Égetően sürgős az az ügy, a melyben szavamat felemelem, különösen a városi tanácshoz intézve azt. Az iskolákat a város átadta az államnak. Az átadás befejezett tény. Átadta anélkül, hogy az illetékes egyházi hatóságokat arra nezve megkérdezte volna. Átadta anélkül, hogy számot vetett volna azzal, hogy e ténykedésnek minden következményét jó előre meg kell gondolnia. Valóban csodálkozni lehet a felett, hogy az egyházak egész könnyedén siklanak el e kérdés felett, mely pedig őket mélyen érinti. Ezt kell hinnem, mert sehol egy sort nem olvasunk arról, hogy e tárgyat az egyházak a nyilvánosság előtt tárgyalnák, már pedig városunk lakosságára nézve ez oly fontos, hogy a tárgyalása a legnagyobb nyilvánosságot kívánja. Ne tárgyaljuk most azt, ha volt-e a vá- városnak joga az iskola-tulajdonos egyházak megkérdezése nélkül az államosításra? Befejezett ténynyel állunk szemben s ennek vitatása csak szétválasztana bennünket, hanem az államosítás következményei közül a | kántorság kérdése az, melyet ez alkalommal ismét a nyilvánosság előtt tárgyalni kívánok. Az érdekelt egyházak rég beadták kérvényeiket a városi tanácshoz, melyekben a kántorságok szervezését kérik. Mit tett e tárgyban a tanács ? A legkényelmesebb eszközökhöz nyúlt. A benyújtott kérvényeket nem tárgyalja, pedig jól tudja, hogy e kérdést az államosítással kellett volna megoldania. Igen, mert szeptember 1-én az egyházi tanítóságok végleg megszűntek s igy most az egyházak tájékozatlanul állanak, sőt nehéz helyzetbe jutottak. Először is azzal kell tisztába jönnünk, kell-e külön önálló kántorság szervezése az egyes egyházakban avagy nem ? ügy értesültem, hogy a város az állammal kötött szerződésben hangsúlyozza azt a feltételt, hogy az állami alkalmazottak közül egy-egy tanító kötelezendő arra, hogy mérsékelt díjazásért a kántori teendőket ellássa. Ez a feltétel egyszerűen semmi! Igen, mert a miniszter a kántori teendők végzését csak iskolai időn kívül engedi meg. Csak ebben az évben — mivel ez sürgős és kellőleg elő nem készített államosítás folytán csak átmeneti év — tűri meg az állam, hogy a tanítók iskolai időben is végezhessenek kántori teendőt. Azt nagyon könnyű elgondolni, hogy iskolai időn kívül bent a városon egyetlen egyháznál sem lehet — kivált télen — istenitiszteleteket tartani. Nem, még a Szat- márhegyen sem, mert ott a földrajzi viszonyok gátolnák abban. Hiszen, ha egy napon két temetés esik, a nagy távolságnál fogva, — a melyet a kántornak sokszor be kell járnia, — egy egész téli nap is eltelik a temetéssel a Hegyen. Nincs más megoldás, mint minden egyháznál a külön álló kántorság szervezése. Azt az oldalát akarom vitatni e kérdésnek, ha kötelezhetö-é a város az egyházak kán- toriális állásának szervezésére? Szeretném, ha valaki megezáfolná okoskodásomat itt a nyilvánosság előtt, ha valaki igyekezne en- gemet és velem együtt az érdekelt egyházakat meggyőzni a felől, hogy az egyházak kívánsága helytelen. Nézzük tehát. Hallottam városi részről olyan okoskodást, hogy az egyházaktól a város a tanítók fizetését vette csak magára, s ha az egyházak az egyes tanítókat kántoroknak is használták, az az egyházak belügye. Dal a külvárosról. Nyaralni nem fogok Trouvilleben Sőt Osztendébe sem megyek, Egy mákszemnyit sem érdekelnek Az égbe nyúló nagy hegyek, Nem vonz a tónak sima tükre, A fenyves, az se hat reám — A külváros az ón világom, A külváros az én hazám. A külvárosban szép a nappal És nem kevésbbé szép az éj, Kivált, ha fényes holdvilágban S a sár nem mód felette mély, Avagy a por, ha még nem oly nagy, Hogy minden, minden belevész — A külváros szépsége olykor Úgy elvarázsol, megigéz. A külváros csak úgy külváros, Ha van egy barna háza is S ha benne lakik a barna házban Egy csinos barna lányka is. Szép barna lány, kihez hasonló A külvárosban nem terem, Ki megtanít rá, hogy mily édes A külvárosi szerelem. Vermes Ernő. Luby Géza országgyűlési képviselő Kossuth- ünnepi beszéde Fehér-Gyarmaton. Most pár napja volt száz éves születés napjának. Hogy mit tett ő az országért, azt magyar embernek magyarázni felesleges. Egy ország emlékszik meg kegyelettel, pártkülönbsóg nélkül Kossuthról, egy nemzet ünnepli s a nevéről elnevezett párt oszlopot emel emlékének mindenütt. És méltán ! Kossuth rázta le 1. a több százados osztrák igát a vál- lainkról; 2. ő állított diadalmas hadsereget, a mely szétverte az ellenünk támadt zsoldos hadat; 3. rég elvesztett reményét valósította meg a nemzetnek, midőn Magyarországot szabad, önálló, független országgá tette ; 4. 400 éves szenvedését, fájdalmát, szégyenét torolta meg a nemzetnek 1849. ápr. 14 én Debreczenben ; 5. szabaddá a jobbágyot, egyenlővé a népet ö tette, az igazi szabad demokrata államot ő teremtette meg; 6. az általános kavarodás, harcz, háború között hozott törvényei máig is alapját képezik alkotmányunknak, a melyekre hivatkozik mindenki, mint a szent Írásra; 7. s midőn leverettünk, midőn csendes volt a hazában mindenki, 17 hosszú éven át ő emelte fel egyedül tiltakozó szavát, neki köszönjük, hogy ez időben tudomást vett rólunk a világ. De elvakitva a hamis tanok által, elkápráztatva a fényes ígéretektől, 67-ben uj apostolt választott a nemzet, és kiegyezett. E kiegyezéshez hozzá nem járult Kossuth soha, károsnak, veszedelmesnek tartotta azt. 35 óv múltán, ma már a vak is látja, hogy ez a kiegyezés reánk nézve nyitott sir, örvény, mely bizonyos, hogy elnyel, csak az idejét nem tudjuk még, mikor. Midőn a kiegyezést megkötötte a nemzet, midőn bilincseit önkényt nyakába vette újra, akkor választott Deák és Kossuth között. S most azon ponton, midőn egy uj, terhesebb, megalázóbb kiegyezés megkötése előtt állunk, a mi ellen nem emeli fel tiltakozó szavát senki az országban, most következett be 100 éves születési napja Kossuth Lajosnak. Ünnepet ül tehát a nemzet, a nép, a kormánypárt, a függetlenségi párt, mely őt vallja mesterének. Ha a más világon tudomással bir a lélek az itt történtekről, ugyan mit szól ehhez Kossuth szelleme? S ha felkelve, látná a mostani satnya AZ ww ŐSZI» TELI ÚJDONSÁGOK telje» választéka raktárra érkezett. Czégünk elve csak „Firt Class* gyártmányok eláruiitása. Czégünk az ország ban az egyedüli, mely Lyon é» Pari» legelső, leghire»ebb gyárosaival közvetlen összeköttetésben áll; az általak lekötött minták é» minőségek kizárólag czégünknél szerezhetők be. ........— ■ • .................................. — Min den egyes árnezikknek olcsó, de szabott ára nyíltan, számokkal van jelölve, ennélfogva a túlfizetés teljesen ki van zárva. Minták a vidékre kívánatra bérmentve küldetnek. Szénásy, Hoffmann és Tsa SELYEMÁRUHÁZA Budapest, IV., Bécsi-uicza 4. szám.
