Szamos, 1902. szeptember (34. évfolyam, 71-78. szám)

1902-09-18 / 75. szám

* A helybeli rom kath. fiunépiskola tanítótestülete Hehel ein Károly kanonok-plé­bános, iskolaszéki elnök vezetése alatt vasárnap tisztelgett M eszlényi Gyula püspöknél, mint az iskola uj fentartójánál. A köszöntő és vá­laszbeszédek egyaránt mély emlékezetbe vé­sődtek. * A dalegyesület, két havi szünet után ismét megkezdvén működését, ez alkalomból a Társaskörben ismerkedési estélyt tartott, ame­lyen a müködö és pártoló tagok igen szép szám­ban vettek részt. A mindvégig kedélyes és vi­dám estélyt számos sikerült pohárköszöntő élén­kítette. Beszéltek: dr. Fechtel János, Osváth Elemér, dr. Vajay Károly, Paládi Lajos, Kő­rösmezei Antal, stb. A működő tagok közben pár szép dalt énekeltek. Ugyanekkor elhatároz­ták, hogy a rég halogatott szatmárhegyi kirán­dulást október 5 ón visszavonhatlanul meg fog­ják tartani. Ez estén az egyesületet Szatmár- hegyre még pár szőlősgazda is külön meg­hívta. * A vármegyei közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén Kováts Béla meleg, hazafias hangon tette szóvá a kivándorlás ügyét, a me lyet úgy közgazdaságilag, mint nemzetiségi szempontból valóságos kalamitásnak tart. Mint­hogy pedig az idei kivándorlás főindokát ná­lunk abban találja, hogy az idén nem lesz ten­geri termés, első sorban munkát kíván adni annak a néposztálynak, a melyet a mostoha gazdasági viszonyok kényszerítenek arra, hogy kivándoroljon. Hogy pedig a kivándorlás nálunk már rendszeressé válik, második országos teen­dőnek tartja e tekintetben azt, hogy megment­sük véreinket az idegenben, védjük a kivándor­lásban, elősegítsük visszatérését. Kéri, hogy vegye fontolóra ezen kérdést a bizottság. Több felszólalás után a bizottság elhatározta, hogy felír a belügy és kereskedelmi miniszterekhez, hogy a vármegyebeli munkanélküli lakosság helyzetén segítsen a tervbe vett utaknak azon nali munkába vétele által. * Bírói vizsgatétel Boitner Károly szat­márnémeti kir. törvényszéki aljegyző f. hó 15 én a gyakorlati bírói vizsgát kitűnő sikerrel letette. Gratulálunk ! * Esküvő. Székely Imre, az Első Magyar , Ált. biztositó társaság tisztviselője f. hó 10-én vezette oltárhoz Budán Rendessy Flórát, özv, Rendessy Józsefné kedves leányát. * Esküdtszéki tárgyalásaink harmadik so­rozatát szept. 15-én kezdte meg a kir. törvényszék. Hartmann Ferencz krasznabélteki lakos azzal volt vádolva, hogy ez évi február egyik éjszakáján részegen ment haza s nejét annyira megkinozta, hogy e brutális eljárása következtében holt mag­zatot szült s az ez által okozott vérmérgezésbe belehalt. Elnök dr. Dezső Kálmán; bírák Szabó József és Morvay Károly; jegyző dr. Joannovits Ernő; közvádló Dénes Lajos; védő Dobosi Endre. Dr. Csuka Mihály és dr. Nádai Lipót szakértői orvosokkal szemben dr. Vajay Imre törvényszéki orvos alkati vagy más ki nem deríthető okot vi­tatván a halál előidézőjéül, az esküdtbiróság az igazságügyi orvosi tanács véleményét kívánja be­szerezni s a vizsgálatot az elhunyt nőt kezelő s súlyos betegen fekvő bába vallomásával s más irányban is kiegészíteni. Az ügy zárt ülésben folyt le. * Második esküdtszéki tárgyalás. F. hó 17-én tárgyalta a kir. törvényszék, mint esküdt- bíróság a halált okozott súlyos testi sértés bün­tette miatt vádolt Gráner József bűnügyét. A tárgyalás során beigazolást nyert az, hogy ne­vezett vádlott a bűncselekmény elkövetése előtt feleségével szólalkozott össze, kit a lakás­ból el is kergetett; a midőn pedig az asszony testvére, Szász Vaszil a Györgye elment a vád­lott udvarára, hogy megkérdezze vádlottól: miért bántotta testvérét? Nevezett vádlott Szász Vasziion egy baltával oly súlyos sértése­ket. ejtett, hogy ez ennek következtében 2 nap ! múlva meghalt. Az Ítélő tanács dr. Papolczyj Gyula kir. táblabiró elnöklete alatt dr. Matolay Gábor és Morvay Károly törvényszéki birákból s Szabó József törvényszéki jegyzőből alakult meg A vádhatóságot dr. Orosz Sándor k r. al- ügyész, a védelmet pedig dr. Böszörményi Emil ügyvéd helyett Weisz Sándor ügyvédje­lölt képviselte. Vád.ott az esküdtek határozata alapján 4 évi fegyházra Ítéltetett. Az ítélet el len védő semmiségi panaszt jelentett be. * Tanítónői kinevezés. Manó Margit, a szatmári tanitónőképző-intézetnek a múlt isko- i lai évben szép sikerrel végzett növendéke, a zsarolyáni állami elemi népiskolához tanítónő­nek neveztetett ki. * Az iparos olvasókör Kossuth Lajos születésének 100 éves évfordulója alkalmából va­sárnap este fél 8 órakor saját helyiségében koro­nás bankettet rendez. Ezt megelőzőleg emlék-ün­nepélyt ülnek, melyen Biki Károly esperes fog felolvasást tartani. Bővebb műsor a vasárnapi számban. * Gyászhir. Spiegel Adolf vármegyei bi­zottsági tag, városunk régi és vagyonos pol­gára, szeptember 14 én, rövid szenvedés után meghalt. Az elhunytat özvegye, fia, három leá­nya, menye, vői és kiterjedt rokonság gyá­szolják. Spiegel 68 évet élt. * Uj találmány. Léderer Adolf mérnök és Bányai Imre bádogos mester oly fajta bá­doglemezekre nyert szabadalmat — bádog fe­désre és zománczolásra szolgáló rakható bádog lemezek czimen, — melyekből pár óra alatt j teljesen kész bádog házfedelet lehet előállítani.; A lemezek úgy vannak alakítva, hogy lerakva egymást rögzítik, alakjuk tetszetős és könnyed, j Lerakásuknál az eddigi bádogfedelek készitésé- sénél szükségessé vált kalapálások elmaradnak. Az uj bádoglemezekből előállított bádogfedél sokkal gazdaságosabb, csinosabb és szilárdabb a ma divó korezos bádog fedeleknél. * Eljegyzés. Róth Lipót, fehérgyarmati kereskedő eljegyezte Schwartz Sámuel szatmári kereskedő kedves leányát, Gizellát. * Esküvő. F. hó 14-én tartotta Erdődön esküvőjét Grosz Ferencz kr.-bélteki földbirto­kos Csízek Mariska kisasszonynyal, Csízek Jó­zsef erdődi malomtulajdonos kedves leányával. * Kirendelés. Az igazságügyminiszter Antal József helybeli törvényszéki albirót, az erdődi járásbírósághoz mint végleges székhe­lyére kirendelte. * Berendelés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Bodnár Mária szaniszlói állami óvó­nőt a beregszászi nőegyesületi kisdedóvó-inté- zethez szolgálatra berendelte. * Tanítói kinevezés. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter Mazurek Ferencz felsővisói kincstári okleveles tanítót az újbányái állami népiskolához rendes tanítóvá nevezte ki. * Fizetésemelés. A népbank igazgatósága; 1902. julius 1-től számitandólag Nyigriny! Sándor segédkönyvelőnek a fizetését 2000 ko­ronára, a Kanovich László gyakornokét pe­dig 1200 koronára emelte fel. * A közfogyasztás czéljából leszúrt és borsókakór miatt elkobozott sertések kártalaní­tása tárgyában a rendőrség szabályrendeletet tervez. Az ily sertésekért a városi pénztár meg­állapított dijat fizet és viszont a városnak jo­gában áll kártérítési igényeit a sertés eladójá­val szemben érvényesíteni. * A Szatmárvármegyei Takarékpénztár szeptember 14-én rendkívüli közgyűlést tartott, melyen az alapszabályok módosítása mellett elhatározta, hogy Fehérgyarmaton fiók intézetet állít. • A debreczeni vasúti Üzletvezetősé­get nem oszlatják fel, a amennyihen ez időszerint a vasúti minisztérium s uj igazgatósági székhelyek felállítása egyáltalában nem aktuális. * Kazánrobbanás. E hó 11-én Ököritón Kosa Ferencz gőzmalmában a kazán felrobbant s kevés volt a hijja, hogy a robbanás számos emberáldozattal is nem járt. Délelőtt 10—11 óra között hatalmas robbanással a gőz a kazánt két végső oldalán kilőtte, s az épületnek két szembefekvő oldalát néhány száz lépésre szét- repitette. Nagy szerencse volt, hogy a malom körül foglalatoskodók épen e pillanatban a jel­zett irányban nem tartózkodtak. A robbanást az okozta, hogy kellő vízmennyiségről nem gondoskodtak. Mint értesülünk, kevéssel ezelőtt Porosaimén a gőzmalom k. zánja szintén szét­robbant. * Főellenőrzési szemlék A közös had­seregnél október hó 17-ért és 18-án. A honvéd­ségnél október 23., 24. és 25-én. Utószemlék a közös hadseregnél november hó 18 án. A hon­védségnél november 10-én. Népfelkelési jelent­kezés október hó 8 és 9-én. * A nemzetiségi törvény módosítása. Pozsony vármegye köriratát, — melyben a nem­zetiségi törvény módosítását kéri — törvény­hatóságunkhoz hozzájárulás végett megküldötte. Bizony itt az ideje, hogy véget vessünk az 1868 iki nemzetiségi törvény tulenyhe volta miatt felburjánzott nemzetiségi túlkapásoknak. * Téli legeltetés. A városi tanács az er- ; dei téli legeltetési dijakat a következőkben ál­lapította meg : 1. Egy drb. szarvas marha vagy ! ló (két évnél idősebb) után a Nagycsonkán 1 kor., a többi erdőrészeken 80 fillér. Két évnél fiatalabb üsző, tulok vagy csikónál a fenti di- ] jaknak a felét. 2. Egv drb. számos sertés vagy 1 juh után (1 évnél idősebb) bármely erdörészen 80 fillér, 1 évnél fiatalabb után felét. Juhok csak a Nagy csonkái erdőrészbe válthatók be. Szopós jószág díjtalanul legel addig, mig szo­pik. Vidékiek 25 százalékkal többet fizetnek. A legeltetési idő kezdődik f. évi október 1 én és tart legkésőbb 1093. február végéig. A legel­tetési dijak a városi pénztárnál előzetesen fi­zetendők. Bárcza nélküli jószág behajt atik és tulajdonosa a legeltetési szabályrendelet 15. §-a értelmében büntettetik. * Vak tüzilárma volt kedden, d. e. 11 órakor a Várdomb-utczán, mely onnan keletke­zett, hogy egy gyermek az ott aszfaltozó mun­kások füstölgő katlainak láttára tüzet kiáltott s egy7 másik bátorszivü ember ezt az őrtanyára telefonon hírül adta. Az eibolonditott tüzőrség- nek persze a helyszínéről azonnal vissza kellett fordulnia! * Adóügy. Az 1903. évre megállapított ált. jöv. pótadó, fegyveradó és hadmentességi dij kivetési lajstromok folyó évi szeptember hó 22-ig a városi adóhivatal hivatalos helyiségében közszemlére tétetnek, miről a t. adóköteleseket oly felhívással értesítem, hogy a) azon adózók, kik az illető kivetési lajstromban tárgyalt adó­nemmel már a múlt évben megróva voltak, a lajstrom kitételének napját: b,) azon adózók, kik a kivetési lajstromban megállapított adó­j val a kivetés évében első ízben rovattak meg, ' azok tartozásuknak az adókönyvecskében történt | bejegyzését követő 15 nap alatt felszólalásukat a j törvényhatósági bizottsághoz czimezve, a m. kir. pénzügyigazgatósághoz benyújthatják. Szat- mártt, szept. 12. Novák Lajos, főszámvevő. * Jegyzőválasztás. Az ököritói körjegyzői ; állás, mely Laskai Miklós volt jegyző feifüg- gesztetése s később fegyelmi utón történt el- mozdittatása miatt két évig volt helyettes jegyzővel betöltve, e hó 9-én véglegesen be­töltetett. Nevezett állásra a következő jegyzők, illetve h. jegyzők nyujiották be kérvényeiket: Farkas Eraö, Fiók Zoltán, Boross György, Fe- renczy Zoltán és Komoróczy Péter. A válasz­tást Böszörményi Endre főszolgabíró személye­sen vezette és pedig oly elismerésreméltó tár­gyilagossággal, hogy kvalifikáczióik alapján mind az öt pályázót jelölte. A megejtett szavazás után 2 szótöbbséggel Fiók Zoltán volt helyet­tes jegyzővel szemben Farkas Ernő, közigaz­gatási tanfolyamot végzett oki. jegyző, Farkas Ignácz, ököritói postamester fia, választatott meg. * Koösutli-iinnep a fővárosban A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége elhatározta, hogy Kossuth Lajos születésének évszázados fordulóját méltó módon megünnepli. A szövet­ség elnöke, Chorin Ferencz dr. ez ügyben tett előterjesztésében behatóan méltatta Kossuth Lajos történelmi nagy érdemeit és hangsúlyozta, hogy e név ma egy nagy történelmi emlék, amely meggyőződésben és érzületben mindazo­kat egyesíti, akik a magyar nemzeti állam egy­ségének és nemzeti haladásának hívei. Az ünne­pélyen a Szövetséget ö fogja képviselni s an­nak nevében koszorút helyez a nagy hazafi sírjára. * Úgy közös, mint honvédhelyórségűnk, miként már jeleztük, vasárnap a Kassa-vidéki nagy hadgyakorlatokról hazaérkezett. Mindkét zászlóalj azonnal leszerelt s három, illetőleg két évi tettleges szolgálat után hazabocsátotta tar­talékosait. Ezek vig hangulatban indultak út­nak s az elmaradhatatlan szeszkó erejétől is hevítve, zajos kurjongatások közt vettek búcsút városunktól, mint „szenvedéseik színhelyétől.“ * A kath. tanítók ünnepi nagy gyűlését Budapesten Steinberger Ferencz dr., nagy­váradi apátkanonok vallási áhítatban gazdag beszéddel nyitotta meg. Rajzo!ta Leó pápa nagy emberi, egyháztejedelmi tulajdonságait, egybe­gyűjtve kivált pedagógiai nézeteit és rámutatva arra, hogy a hazaszeretet és Rómának tiszte­lete teljesen összeférő és egymást kiegészítő érzései minden magyar katholikusnsk így végezte beszédét : Kedves munkatársaim, kath. tanitók ! Sze­retettel kérem önöket ez ünnepi órában, midőn XIII. Leó nagy pápa negyedszázados pápa-

Next

/
Thumbnails
Contents