Szamos, 1902. szeptember (34. évfolyam, 71-78. szám)
Gazdák Lapja, 1902-09-04 / 36. szám
gát fenttartani, ha iparkodik a termelés irányát oda módosítani és a termelés költségét annyira apasztani, hogy nyert terményei értékesítése folytán annyi bevételt állít elő, a mennyiben mindennemű szükségletei megtalálják a kielégithetés forrását. — Ennek egyedüli eszköze a kísérletezés. — S bátran állíthatjuk, hogy ma már egy gazdaságban sem szabad hiányoznia a rendszeres kisérletezés- nek, mert csakis ez utón leszünk képesek meggyőződést szerezni arról, hogy adott viszonyok között a termelés melyik ága lesz megfelelőbb. Kezdeni kell a kísérletezést a talaj összetételének s természetének megfelelő különböző művelési módokkal, hogy igy a különféle műveleti növényeink igényeit a legtökéletesebben elégíthessük ki; ki kell terjeszteni figyelmünket a növényeket érhető veszedelmekre, növényi betegségekre, állati ellenségekre stb., a melyek ellen kísérletek tétele által a talajmivelésben is igen sokszor megfelelő védekezést találhatunk. — Folytatni kell a kísérletezést a trágyázás tekintetében, hogy megállapíthassuk azt a trágyázási rendszert, melylyel a termés tisztajövedelmét a legmagasabbra emelhetjük. — Mindez csak kísérletek utján érhető el, a mely kísérletek végrehajtására nézve zsinórmértékül szolgálhatnak ugyan a különböző kísérleti állomások adatai, de ezek végeredményeit nem szabad általános értékűnek tekintenünk. — Szóval növénytermelési kísérletezéseknek igen nagy jelentőséget tulajdoníthatunk, s épen ezért nem helyesel hetjük azon elvet, mely czikkünk bevezetésében, mint a gyakorlati gazdák túlnyomó részének álláspontja volt jelezve. IRODALOM. Körültekintés a baromfitenyésztés összes ágain. A baromfitenyésztők nagy hasznát vehetik annak a vaskos, mintegy 27 ábrával ellátott könyvnek, amely a minap hagyta el a sajtót és amelyet Dr. Rodiczky Jenő, az ismert s tevékeny gazdasági szakiró irt és adott ki. Rövid néhány év | óta a hazai baromfi-tenyésztésnek úgyszólván egész szakirodalma van ; lelkesen karolták fel ezt az ágát a mezőgazdaságnak szóval és Írásban, de kevesen vannak, akik oly szakértelemmel, oly lelkesedéssel és oly könnyed tárcza mo dorban ismertetnék azt a világot, amely a baromfiaké, mint épen Rodiczky. Sokat tanulhat belőle minden baromfitenyésztő gazda s gondos beosztása lehetővé teszi azt, hogy mindenki hamar megtalálja benne azt, ami iránt érdeklődik a baromfitenyésztés köréből. A mü ára 2 korona s a szerzőnél Budapest, V., Klotild utcza 22. sz. alatt kapható. A párisi kiállítás dohányai és dohánygyártmányai. Irta Kerpely Kálmán a debreczeni gaz- vasági tanintézet igazgatója; ára : 2 korona s a szerzőnél kapható. A szerző érdekes és tanulságos összeállításban mutatja be képben és írásban a párisi kiállítás dohánj'ait és dohánygyártmány seit. Nagy körültekintéssel s bizonyára nagy, hosszantartó fáradságos munka árán Írott becses munkáját figyelmébe ajánljuk az érdeklődő gazdaközönségnek. Orchins — néhány szó a cznkorrépáról czimü röpirat fekszik előttünk, mely a csukorgyárak s különösen a kis gazdák közti viszony törvényes szabályozására ad tanácsokat. — Szükségesnek látná, hogy a gyárosok csak bizonyos meghatározott szerződést köthessenek ; hogy a szerződés eleve állapítsa meg azt a maximális határt,! amennyit a répához tapadt föld czimén levonhatnak ; hogy állapíttassák meg a czukor- répának minimmális polarizaczionális czukor százaléka, melyen alul a gyáros átvenni nem tartozik ; állapíttassák meg, hogy mily mértékben fonnyadt, vagy hibás növésű stb. czukorrépát nem tartozik abnormitás czimén a gyár átvenni; megszüntetendőnek tartja a gyárosok azon egymásközti megállapodását, mely szerint a másik gyár körzetéhez tartozó gazdákkal szerződést nem kötnek; s még nehány tagadhatatlanul fontos kérdést vet fel; ezek érvényesítésére azonban mi, kiknek alkalmunk volt czukorrépa termelést és átadás körüli számtalan viszszásságot közvetlenül tapasztalni, egyetlen orvosszert ismerünk, azt amit különben mellékesen a füzet is említ, termelőink érdek csoportosulását és érdekképvi- seketését a gyárakkal szemben. P. A felvidéki kivándorlási kongresszus anyagáról egy negyedfélszáz oldalra terjedő vaskos kötetben számol be az OMGE,kiadva benne gyorsírói feljegyzések nyomán mindazokat a beszédeket, felszólalásokat és javaslatokat, melyek ez évi május 31-én és junius 1 én. Miskolczon megtartott felvidéki kivándorlási kongresszuson elhangzottak. A kötet élénk képet tár az olvasó elé az ijesztő mérvet öltött felvidéki kivándorlásról, a felvidék összes társadalmi és gazdasági bajairól, melyek szanálására a miskolczi kongresszus figyelemreméltó határozatokat hozott. A mü 4 koronáért megszerezhető az OMGE.-nél (Budapest Köztelek.) Allatvásár kimutatás. Szeptember 3-án tartott heti vásár alkalmával a következő lábas jószágok hajtattak fel : Ló .........................................741 db. Szarvasm arha .... 1081 db. Juh . . ..................... 698 db. Terményárak. TERMÉNY Szatmáron Bpesten frt kr. frtkr. írt kr. |frt ki Tiszta búza ................ 6 20 | 6 40 7 25 7 50 Kétszeres.......................' 5 50 5 80 — — — Rozs................................' 5 10 5 20Í 6 05 6 20 Árpa ..............................• 4 2 5 4 30 5 25 5 40 Zab................................ 4 50 4 60 5 85 6 05 Tengeri...................... 6 6 2C *5 35 5 45 Kása................................... 8 8 59 — — — Fehér paszuiy ................ 5 50 4 50 — — — — Tarka „ ...................--j-----j-— — — — Sz ilva............................... 16 18— — — — ,, füstölt...................--; — _ ■-— — — — Re pcze ... ................--■ —! -10 — 10 30 Krumpli zsákja . . . uj 1 20 130 — — — — Szalonna ................ 65 — 66 — — — — — Nyomatott a „Szabadsajtó“ könyvnyomdában Szatmáron. 1902.
