Szamos, 1902. augusztus (34. évfolyam, 62-70. szám)

1902-08-07 / 63. szám

XXXiV. évfolyam. Szatmár, 1902. csütörtök augusztus í;ó 7, r/ y 63 Ik szem. SZAMOS. ér. Cl V v í-2 ÍP -o Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMARMECYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. Nemzeti szövetség, Minden magyar ember szivét hango­sabb dobogásba hozta azon hir, hogy Ame­rikába szakadt véreinknek az ország diszes nemzeti lobogót küld. Ez a zászló, mely hivatva van túl a tengeren élő honfitársain­kat összetartásra, hazaszeretetre buzdítani, — nemcsak azt hirdeti, hogy a haza szere­tettel öleli keblére minden gyermekét, bár­mily távol legyen tőle, de bizonyságot tesz arról is, hogy a „Nemzeti Szövetség,“ mely a zászlóküldés eszméjét fölvetette és keresz­tülvitte, — végre fólébredt lethargikus ál­mából. Mert miben állt a Nemzeti Szövetség eddigi működése . . ? Megalakultak sok he­lyen; az alakuló gyűléseken anketteztek és! banketleztek; a haza s nemzeti érdekeink fejlesztéséért — tanácskoztak, szónokoltak és — őszi szokás szerint, fecerunt mag­num áldomás. A szó elhangzott, a bankett mámora eloszlott és senkinek többé eszébe nem jutott, hogy létezik-e a Nemzeti Szö­vetség ? Végre a fönt említett zászló-mozgalom­mal életjelt adott magáról az „Országos Nemzeti Szövetség“. Ez az életjel oly lélek­emelő, hogy nemes, eredményes működést várunk, remélünk nyomában. Szatmáron is megalakult volt annak idején a Nemzeti Szövetség. Sok szép frá- jzis, pohárcsengés, vig muzsika hirdette szü­letését. Megszületett a kisded, de mindjárt mély álomba merült s azóta még mindig j alszik csöndesen. Nem veszi észre, hogy szülőanyja, az Országos Nemzeti Szövetség már fölébredt s a tettek terére lépett, — sejtelmével sem bir annak, hogy reá nem* zetmentö munkák várni k, —• azt sem tudja, hogy létezik. Vajion fö!ébred-é? és mikor? Megdöbbentő az a közönyösség, mely nemzeti érdekeink megóvása iránt társadal­munk körében uralkodik. Belátjuk mindnyá­jan, hogy a magyarság e végvárában, — hol az oláh elem térloglalása kezdődik és a nemzetiségi izgatások hullámai mind ma­gasabbra csapkodnak — immár nagy ideje volna egy nemzeti érdekeinket védő szövet­kezet táborában e nagy baj ellen minden rendelkezésünkre álló ec :közzel síkra szál- lanunk. Es még sem teszünk semmit, csak alszunk tovább, Minek is háborgatnék elle­neinket előhaladásukban ?! Nincs terünk arra, hogy fölsorolhassuk ama tennivalók sokíéleségét, melyek a Nem­zeti Szövetségre ezen exponált vidéken vár­nak, megelégszünk egyelőre azzal, hogy rá­mutatunk egy oly sebünkre, mely első sor­ban ugyan gazdasági életünket sorvasztja, HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. de a mely életbevágóan érintvén nemzeti létünket is, mint ilyen, erősen provokálja a Nemzeti Szövetség érdeklődését s akczióba lépését. Mert hiszen úgy tudjuk, hogy a Nemzeti Szövetségnek egyik sarkalatos Prog­ramm pontja: a közéletben előforduló s a magyarság érdekeinek szempontjából érde­mesíthető minden mozgalmat felölelni, — s nemzeti érdekeinket ápoló és védő minden egyesületet működésében támogatni. Mindenki tudja, hogy az ország leg­ősibb, legmagyarabb eleme: a kis- és kö­zépbirtokos osztály, a gazdasági viszonyok szerencsétlen alakulása folytán a züllés lej­tőjére jutott. Napirenden vannak az árveré­sek s az állam és társadalom tétlenül nézi, mint húzzák ki a magyar gazdák lábai alól őseinknek földjét. Ha ez tovább is igy ha­lad, eljön majd az az idő, mikor a magyar ember — mint a költő mondja — „nem leli majd honját e hazában.“ E bajon segítendő, életrevaló inditvány- nyal áll elő a közelmúltban a „Szatmár- megyei gazdasági egyesület“: Egy szövet­kezet megalapítását tartja szükségesnek, a központi hitelszövetkezet, a társadalom a pénzintézetek támogatása— s esetleg állami szubvenczio mellett, a kényszerárverések alá kerülő magyar kisbirtokok megmenté­sére. Ez életrevaló eszme részleteibe itt nem Az én dalaim. Mit eddig daloltam, Nem szólt soha másról . . . Örök szerelemről . . . Örök boldogságról. S nem is szólott soha Senkinek sem másnak . . . Mindig csak egy kicsiny Aranyszőke lánynak! De tudja az Isten, Egy pár hónap óta . . . Máskép szól az ének, Máskép szól a nóta . . . A mit most dalolok Sohasem szól másról . . . Csalfa hűtlenségről, Rövid boldogságról . . . Hej! pedig most sem szól Soha senki másnak, Csak annak a kicsiny Aranyszöke lánynak . . . ___________________Lengyel Béla. A hirtelen halálról. A földi élet befejezésének módjáról — a halál miként való bekövetkezéséről — a halandó emberek óhaja különböző. A nép szava, költő­jében, Petőfi Sándorban, ekkóp nyilatkozik : „Egy gondolat bánt engemet, ágyban párnák közt halni meg* ; tehát Petőfi az erőteljes élet működése közt kívánja a hirtelen halált. A nép szava más helyütt a halotti énekben aképp nyilvánul: „Ments meg minket a szörnyű ha­láltól“, tehát nem ijjesztöen, hanem csendesen, elkészülve, kibékülve a megmásithatatlannal, kívánja a halált és nem hirtelen Egyesületünk közlönye, az igazi „Ember sseretet“ lapja olvasóit oly gondolkodásra és cselekvésre akarja oktatni, hogy haláluk lehe­tőleg az életkor legvégső határán — termesze, tes rendben — minden földi dolgokat elvé­gezve, mint csendes kimúlás következzék be ; mert igy módjuk és idejük lévén polgári és családi kötelességeik teljesítésére, halálukat öz- vegyek és árvák keserve nem fogja követni ; hiszen a késő aggkorban hekövetkezett halál az elkopott testrészek állapotából természetes dolog, az kibókit a helyzettel és nem fáj­dalmas. Ne várja az olvasó, hogy e czikk mindent, a mi emberileg és társadalmilag boldog emberi véget biztosit — felölel, mert eme általam vá­lasztott tárgy csak egy lánczszeme ama terv- i szerű egésznek, melyet az „Emberszeretet“ lap- Ijának különböző szerzőjü és tárgyú czikkei al­kotnak és én a hirtelen halálról szóló tárgyat csak azért választottam, hogy az olvasó erről is tudomást szerezzen és ellene esetleges szük­ség esetén óvó intézkedéseit megtehesse. A hirtelen halál ugyanis nem csodaszerű önálló betegség, hanem attól származik, hogy a nemesebb szervek, az agy, tüdő, szív ereiben a vérkeringés hirtelen megszűnik. Az agyban megszűnt vérkeringés miatt az agy velő nem dolgozik s azért eszméletlenség lép fel és hir­telen gutaütésnek nevezett állapot áll be. Ha a vérkeringés a tüdőben szűnik meg hirtelen, akkor a tüdő nem dolgozik, azért fulladás lép fel hirtelen : tüdővizenyőnek nevezett állapot áll be. Ha a vérkeringés a szívben szűnik meg, akkor a szív nem dolgozik, ájulás lép fel s hirtelen szivhüdésnek nevezett állapot áll be. Mindhárom esetben a következmény egyforma : a hirtelen halál. Mind a három esetben az ok egyformán az, hogy a vér folyása, az úgyne­vezett vér keringés ezen szervek vérkeringésé­nek csatornáiban — az úgynevezett erekben hirtelen megszűnt. Vájjon miért szűnt meg e szervekben a vérkeringése? Lehetséges-e, hogy a teremtés remeke, akkép volna alkotva, hogy nemesebb szerveinek tápláló vért, tehát életet adó vérkeringése ok nélkül hirtelen megszün­Tényleg csak INGÜK JÓZSEF zári ezikkeket és katonai fölszereléseket. szabó üzletében szerezhetjük be hazai és angol gyártmányú gyapjú­szövetből készült legjobb szabású tavaszi felöltőinket, és öltönyeink.et. Hol papi öltönyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. — Ké­szít sikkesszabásu egyenruhákat; raktáron lart mindennemű egyenrahá- Szatmár, Deák-tér. (Városház-épület.) ­SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak czatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők

Next

/
Thumbnails
Contents