Szamos, 1902. augusztus (34. évfolyam, 62-70. szám)

1902-08-31 / 70. szám

HÍRROVAT. * Az állami népiskola tanítói tegnap d. e. 11 órakur tették le a hivatali esküt, mely alkalomra a városháza dísztermében társadal­munk vezéremberei közül is szép számmal je­lentek meg. Üdvözölték Kőrösmezei Antal fő­jegyzőt, mint h. polgármestert, kinek szívélyes szavai|után az eskümintát Bodnár György kir. s. tanfelügyelő olyasta, melyet 26 tanító mondott utánna. Az eskü után Kováts Béla kir. taná­csos, tanfelügyelő szerencsét és sikert kívánt a felesküdt tanítótestületnek, mire a tanítók ne­vében Kótai Lajos válaszolt: „A szatmári volt tanítótestületnek — úgy­mond — mely ez ünnepies alkalommal az ál­lami népoktatás zászlója alá felesküdött egyik legrégibb tagja én vagyok; méltóztassék azért nekem, mint ilyennek megengedni, hogy Nagy­ságod becses szavaira, társaim nevében is szi­veink őszinte érzelmével válaszoljak. Az eskütétel a magyar nemzet közéleté­ben a történelem emlékezete óta, az igazságnak, ígéretnek és kötelezettségnek mindig a legszen­tebb és legünnepiesebb kijelentésa volt; már a honfoglaló ősök nagy és szent eskü kötése után indultak a haza földének meghódítására ; hasonló eskütétel mellett rakta le a pusztaszeri nemzetgyűlés a magyar alkotmány első alap­jait ; a király koronázásnak ma is egyik leg- meghatóbb jelenete az, midőn az ország feje a nemzet színe előtt esküvel kötelezi magát a haza törvényeinek megtartására; a tisztességes társadalmi életnek legelső biztosítékát, a csa­ládalapítást is esküvel erősítik meg. Mi néptanítók, a nemzeti közművelődés­nek legszerényebb munkaterére vagyunk hi­vatva ; mind a mellett éreztük, hogy sziveink az esküszózat hatása alatt hangos dobogással és a hazaszeretet melegével teltek meg s ez a pillanat életünknek egyik legszebb és legked­vesebb emléke leend. Éppen azért hiszem és társsim nevében is Ígérem, hogy nem lesz köz­tünk senki, aki valaha e fogadalmat elfe­ledje, annyival inkább, mert mi tanítókká csak lettünk, jó hazafiaknak, magyaroknak pedig születtünk; és nem lesz köztünk senki, aki Nagyságod szavait emlékezetéből kiejtve, pá­lyafutásában a legjobb tehetsége szerint ne igyekezzék, hogy a hazának jó hazafiakat, a j társadalomnak pedig vallásos, értelmes és ba- í csületes közpolgárokat neveljen. Ezzel a hittel, ezzel az Ígérettel pályafu- j tásunk kezdő határánál mindnyájunknak közös imádsága szerint áldást kérek a hazára, mely­nek szolgálatában állani nekünk örömünk és büszkeségünk leend ; áldást kívánunk a mi sze­A palota előtt nyomorgók szánalmas tö­mege haladt hosszú menetben. Fakó, csontos arczok, kopott ruhák. Egyik-másik el is kiál­totta a hármas jelszót: „Igazságot! Jogot! Testvériséget!“ Karámi nyugodtan és csalódottan vonult el az ablaktól. — Tehát semmiség! Ezért ugyan kár volt felkelni! Ásítva, unottan ült egy puha karszékbe a kandalló mellé. Kényelmesen elhelyezkedve ere gette a szétömlő füstkarikákat. Sehogy sem tudta megérteni, az a temérdek ember hogy lelheti kedvét a tüntetésben, mikor künn olyan hideg van . . . hull a hó, sivit a szél. Még ha olyan meleg volna ott is, mint itt benn. Künn azalatt a tömeget szétverte rövide­sen a rendőrség.? Mikor a kis Bóbi látta, hogy gazdája mily nyugodt megelégedéssel szívja a szivarját, oda csúszott a lábaihoz a fogait mutogatva, barát­ságosan vigyorgott, ficzánkolt, farkát csóválva, az ura körül. Karámi azonban már nem látta azt a so­kat jelentő kutyamosolyt, mert ismét elszende- rült és vidám arczczal, jóízűen aludt ! * * * * Künn sürü pelyhekben hullt a hó, csi­korgó hideg, dermesztő tél volt. A sivitó szél átnyargalva a város utczáin, több helyt meg­rázta az ablaküveget, mintha láthatatlan, ha­talmas kézzel kapaszkodna beléjök. Rázta ha­raggal, vadul, szilaj erővel! S a fütetlen, sötét, szűk szobácskákban az éhező, nyomorgó, di­dergő alakok fogvaczogva húzódnak közelebb .. . közelebb egymáshoz! I retett városunkra, annak kormányzó embereire, nagyjaira és kicsinyeire, kiknek körében éle­temnek legtartalmasabb részét eltölteni szerencsés voltam és társaim ezt szintén eltölteni óhajtják ; és kívánom végre, hogy Nagyságodat a két ke- I zével együtt, kikkel e városban és megyében a nemzeti népnevelés nagy érdekeit oly bölcsen és oly híven szolgálja, intézi, a Gondviselés a leghosszabb élettel s az életnek legbecsesebb adományaival mindnyájunk örömére áldja meg!“ Ezután a Kossuth-kertbe vonult a társa­ság diszebédre, melyen városunk vezéremberei közül szintén számosán vettek részt. A kedé­lyes ebéd lefolyása alatt első sorban Kováts É. kir. tanfelügyelő a kultusz miniszterért, Halász F. min. tanácsosért és Chorin F. volt képviselőért, miut, akiknek az iskolák álla­mosításánál főszerep jutott, emelt poharat, Pa- ládi L. Kováts B. kir. tanfelügyelőért, Kótai L. a városi törvényhatóság és közönségért s annak az ebéden résztvett tagjaiért emelt po­harat. Elmés és tartalmas beszédet mondott dr. Tanódi Márton a tanítótestületre, Rácz István és Biki Károly lelkészek a vallásos nevelésre emelvén poharat. Nagy Károly kir. s. tanfel­ügyelő a felekezetek képviselőit, a tanító tes­tületnek most városunkba jött tagjait éltette. Paládi L. a r. kath. tanítótestületet s azok közt a jelen volt Juhász Józsefet köszöntötte fel s fél négykor oszladozni kezdett a társaság, mely Wlassics Gyula minisztert és Halász Fo- rencz miniszteri o. tanácsost táviratilag üdvözölte. * Állami ut. A Dunafcldvár—Debre ezen—Máramaros-Szigeti II. alföldi transversalis állami közút a város belterületén átvonuló sza­kaszának költségeihez vaió hozzájárulás tár­gyában a városi közgyűlés által tett felterjesz­tésre a kereskedelmi miniszter értesítette a város közönségét, hogy azon ajánlatot, mely szerint a közúti költség építéséhez egyszer s mindenkorra 6 évi egyenlő részietekben fize­tendő 16.000 kzronát ajánl fel, el nem fogad­hatja, mert ezen ut építésnél nem az képezi megállapítás tárgyát, hogy a közönség egy, az állami közutak hálózatában már benne levő út­vonalnak a város belterületén levő szakasza tartásához mennyivel tartozik hozzájárulni, ha­nem szó van azon feltételek megállapításáról, melyek mellett egy, ma még törvényhatósági kezelésben levő közutat az állam kiépíteni, esetleg helyreállítani s a jövőben fentartani hajlandó. Ezen elvi alap szem előtt tartása mel­lett a város közönségének a fentartási költsé­gek tőkésített összegénok megfelelőleg kereken 60.000 koronát kellene fizetnie, azonban a fen- forgó méltányossági szempontokat figyelembe véve, a közúti építés költségeit 30.000 koroná­ban állapítja meg, és hogy ezen hozzájárulási összeg kifizetése a közúti alapot rendkívüli módon meg ne terhelje, beleegyezik, hogy az 10, esetleg 15 óv alatt kamatnélküli évi egyenlő részletekben fizettesék be. Végül kijelenti, hogy a város azon kérelmének, mely szerint a trans versális közút Szatmár város belterületén át­vonuló szakaszának a városi kövezeti vámtárgy körzetébe leendő bevonása iránt a tárgyalá­sokat megindítja, csak a hozzájárulás kérdé­sének végleges megoldása után fog eleget te­hetni. * Őszi hadgyakorlatok. Az idén az őszi nugy hadgyakorlatok Szepes vármegye területén lesznek megtartva, melyeken a közös hadsereg VI hadtestének kötelékébe tartozó ezredek fognak részt venni. A megállapított katonai terv szerint szept 1. és 10. közt hadosztálygyakorlatok lesznek Lőcse, Csütörtökhely, Poprád és Késmárk határ­ában és végül szept. 11 és 13. közti idődén az egész hadtest gyakorlatai lesznek, ahol a 15. had­osztály szemben fog állani a 27. hadosztálylyal Igló, Poprád, és Késmárk, határában Az őszi had­gyakorlatokon részt fognak venni az 5, 25, 34, 60. 65. 66, 67, és 85. sz. gyalogezredek, a 6 lo­vasdandár, a 6. tüzérdandár, a 10, 12. és 18. hu­szárezredek. a VI. hadtest tűzérezrede. és a 16. és 18. hadosztály tüzérezredei. Szeptember hó 14-én lesz a lefuvás. * Az állatvásártér áthelyezése. A már 10 óv óta tervezett állat-vásártér ügye ismét szőnyegre került; legalább erre enged kővet keztetni a közelebb a németi felsőfordulódülőn járó gazdasági tanácsos, városi főmérnök, m. kir. állatorvosból álló bizottság működése. Nem is oly csekély érdekekről van szó, mint azt ha­marjában elgondoljuk; tehát helyén valónak találom, hogy mielőtt ezen, a város és az állat­kereskedelmet oly közelről érintő ügy fölött ismét napirendre térnének, pár szóval ennek érdekében felszólaljak. Nem kevesebbről van szó, mint a Szamos balpartján elterülő állat-vá­sártérnek a németi oldalra, a vasútállomás men­tén elterülő, úgynevezett Felsőfordulón fekvő és 30 holdat kitevő földterületre való áthelyezése. Nagyon természetes, hogy a vásártér ezén át­helyezése sok magánérdeket érint és aszerint, amint az egyik vagy másik föld- és háztulajdo­nos érdekét előmozdítaná vagy hátráltatná, pro és kontra vélemények hangzottak el. És szerin­tem a magán érdekeknek ezen sokféle összeta­lálkozása lehet az oka, hogy az oly régen va­júdó vásárügy még mindig a tervezgetós stá­diumában van. A vásártérnek a föntnevezett helyre való mielőbbi áthelyezése szükséges­ségét, az alább felsorolt indokaim támogatják. A szatmári és csengeri járás egy nagy részé­ből, az erdődi és nagykárolyi járás egész terü­letéről, a vámsorompón kívül fekvő jelenlegi vásártérre hajthatók az állatok anélkül, hogy azokért kövezetvámot fizetnének ; az átlagos heti állat felhajtás 800 dbr. ló, 1300 drb. szarvas- marha, 1300 drb. sertés és 600 drb. juh. Mint­hogy a fent elősorolt helyekről felhajtott állatok a vásárra felhajtani szokott állatoknak legalább is felét teszik ki, kövezetvám czimén évenkint legkesebb 4000 korona többlet mutatkoznék, ha a vásártér a kijelölt helyre tétetnék, mert vám­sorompó érintése nélkül az meg nem közelít­hető. A város fekvésénél és elhelyezésénél fogva csak a jelenlegi vásártér irányában fejlődhetik ; tehát ezen kihelyezéssel egy nagy darab föld­terület szabadulna fel. melyet parczellázva, sok­kal nagyobb összegért lehetne értékesíteni, mint a mennyiért a kijelölt földterületet tudnánk megszerezni. De nem csekély nyereség volna a városi közlekedésre azon körülmény sem, hogy vasárnapokon az amúgy is szűk Kazinczy-ut- czán és a város büszkeségét képező Deák-téren a falkás állat felhajtás egyszer és mindenkorra elmaradna; mert a nevezett helyekről az állat­felhajtás a vashídon át a Bányai-uton bonyo- littatnék le, még a németi oldalról jövő állatok a Yesselényi utczán érkeznének a vásártérre. A vasút közelségénél fogva pedig megszerezzük vásárunknak a tulajdonképeni vásárjelleget az­zal, hogy a nagyobb állatkereskedöket távolabbi helyekről is, vásárunkra szoktatjuk ; mert az már csak elvitázhatlan, hngy a vásárnak roppant nagy előnyére lesz, hogy közvetlen a vasút mel­lett fekszik és igy a kereskedő vett állatait minden költség, fáradság, veszedelem nélkül a va­súthoz hajthatja és rövid idő alatt azt felrak­hatja. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a jelenlegi vásártér, a felhajtott állatok befoga­dására kicsinynek bizonyult, igy azt legalább nyolez holdnyi területtel nagyohbitani kell: sőt a korlátok is már annyira elkorhadtak, hogy az egészet még ez év folyamán ujjal kell kicse­rélni. Tehát ezen elengedhetlen megnagyobbi- tás és az uj korlátozás is szép pár ezer koro­nával terhelné meg a pénztárt, ha azt akarjuk, hogy az állategészségügy és az állatkereskede­lem követelményeinek megfelelő állatvásárterünk legyen. Nagyon hisszük, hogy az illetékes fórum behatóbb tanulmány tárgyává teszi a város anyagi érdekét és állatkereskedelmét oly közel­ről érintő vásárügyet és a teret a mai állategész­ségügy igényeinek megfelelőleg a fent érintett helyre minél előbb áthelyezi. S. * Ajándék. Meszlónyi Gyula megyés püs­pök a nagymegyeri templomnak egy szentség - tartót és hat gyetyatartot ajándékozott. * Árverés. Szatmárnémeti sz. kir. város által állami elemi iskolai czélra megvásárolt Háromutczaköz 2. sz. telken levő felópitmónyek külön-külön a f. évi szept. hó 1-én d. e. 8 óra­kor a helyszínén nyílt árverés utján eladatnak * Esküvő. Rácz István, helybeli kereskedő tegnap tartotta esküvőjét Altnéder Jolánkával, Alt- néder János kedves leányával. * Műkedvelői előadás. A mint már jelez­tük, a szatmári főgimnáziumok volt növendékei sorából Budapesten alakult Szatmári Kör pénz­tára javára műkedvelő előadás lesz a városi színházban. A színre kerülő darab Sardou négy felvonásos vigjá.óka : „A jó barátok“, dr. Vajay Imre rendezése mellett dicséretreméltó ambiczi- val a darab sikerének érdekében. A szerepbe­osztás a következő : Tholosan : Csomay Győző ur ; Marécat: Pap László ur ; Caussade : Szilágyi Dezsőjur ; Maurice : Kürthy József ur ; Vigneaux : Hronyecz Gyula ur ; Abdallah : Csomay Imre ur; Lancelot: Berky Lajos ur ; Richandiere: Kálmán Sámuel ur ; Lörincz : Barabás Ferencz

Next

/
Thumbnails
Contents