Szamos, 1902. augusztus (34. évfolyam, 62-70. szám)
1902-08-24 / 68. szám
jövendője is. Ha évről-évre igy fog haladni, akkor szépen nézünk ki. A számadatokból azonban nemcsak azt a néhány ezer korona veszteséget olvashatjuk ki. Hanem azt a szomorú jelenséget is, hogy az idén e mellett csaknem félannyi személy utazott a hegyi vasúton. Tehát megcsappant a kirándulási, a nyaralási kedv. De főleg a felemeléssel elvágta útját annak a vasúti társaság, hogy a gazdák mentül sűrűbben közlekedhessenek a hegygyei. És ezzel kihúzta a vasút létesítésének indokai alól a legerősebb alapot, melyre oly nagy áldozatkészséggel építettünk. Uraim, nem tréfa dolog ez! Nem kicsinyes, múló elégedetlenségről van itt szó, hanem arról, hogy lássák be a tévedést és reperálják azt! A hazai iparkamarák országos gyűlése. A hazai kereskedelmi és iparkamarák debreczeni (VI.) orsz. gyűlésének tárgysorozata. 1902. szepember 14. és 15 ón. (Alakulás. Tanácskozási rend. Beszámoló a nagyváradi V. orsz. gyűlés határozatainak foganatosításáról. Napirend: 1. Az ország gazdasági önállóságának kérdése; előadja : Szentpály István dr., a miskolczi kamara titkára. 2. A megrendelések gyűjtését szabályozd (1900. XXV.) törvény. Előadó : Marschal Lajos dr., az aradi kamara titkára. 3. Kivitelünk fejlesztése ás tarifáink. Előadó : Szántó Győző, a debreczeni kamara bel- tagja. 4. A házaiási ügy törvénykezési rendezése. Előadó : Mága János, a temesvári kamara titkára. 5. A vidéki központok megerősítése. Előadó : Huzella Gyula, a nagyváradi kamara elnöke. 6. Iparfejlesztési kérdések. a) A kisipar. Előadó : Kulinyi Zsigmond, a szegedi kamara titkára. b) A nagyipar. Előadó : Sarkady Lajos dr., a nagyváradi kamara titkára. 7. A mezőgazdasági termékek és ozikkek hamisításáról szóló 1895. XLVI. t. ez. végreban, hogy úgy betegen, neki indul az útnak, felkeresni Gedit. Mennyit szenvedett az utón, mig oda ért ! Fagyos szelek fújtak, eső és hó megverte. Érezte, hogy nagyon beteg. De erejét fokozta az a tudat, kogy Gedit meglátja. Pedig nem látta meg. Gedi leesett a lóról, eltörött a jobb lába, a kórházban feküdt. Hiába könyörgött. hiába rimáukodott Panua, nem engedték be hozzá. Majd megszakadt a szive bánatában, hogy itt van közel Gedihez és nem láthatja, nem csókolhatja sáppadt arczát. Legalább tudtára akarta adni, hogy itt van s összeszedte minden erejét s szive minden keservét beleöntve a dalba, énekelni kezdte : Szeretlek én egyetlen egy virá-om . . . Benn a hangra a lázas beteg megmozdult. Halvány ajka mosolyra húzódott s érthetetlen szavakat suttogott. * Alig ismertek Pannára, mikor visszaérkezett a faluba. Arcza rózsái lehervadtak. Szemének tüze kialudt. Ruganyos járása megtört. Ágyban fekvő beteg lett. Az enyhe tavaszi napok mindig jobban halványodó arczára szórták sugaraikat. Kis kertjében már kinyílott a uárczisz, a tulipán, minden éledt, miuden virult, csak ő hervadt, csak ő sorvadt. Végkép elnémultak a nótás ajkak. Csend honolt a vig tanyán, csak néha hallatszott szegény Panna köhögése. Oly mélyről köhögött, onnan, a hol az életerő van. Lázas álmaiban folyton Gediről hajtásának visszásságai. Előadó; Kircknopf Frigyes, a soproni kamara titkára 8. Kamarai belső ügyek. a) „A szakirodalmi alap.“ Előadó : Kulinyi Zsigmond, a szegedi kamara titkára. b) A teljes portómentesség kérdése. Előadó : Gámán József, a kolozsvári kamara titkára. c) A törzskönyvi nyilvántartások. Előadó: Szávay Gyula, a debreczeni kamara titkára. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara székházavató ünnepének é3 azzal kapcsolatban a hazai kamarák debreczeni orsz. gyűlésének napirendje. 1902. évi szeptember 14., 15, és 16-án. Szeptember 13-án. 1. A délutáni és esti vonatokkal érkező vendégek találkozása esti 8 órakor az „Angol királynő“ termében. Szeptember 14 én. 2. D. e. 9 órakor ünnepi gyűlés a kamara tanácskozó termében. a) A kamarai székház felavatása. b) A kerületi iparmuzeum megnyitása. 3. Délelőtt 11 órakor a kamarák YI. országos értekezletének megnyitása s a tárgyalások megkezdése. 4. Déli két órakor ebéd a „Bika“ szálló nagytermében. 5. Délután 6 órakor találkozás a Nagyerdőben. Vacsora az erdei „Vigadó“ ban. Szeptember 15-én. 6. Délelőtt 8 —11-ig az orsz. értekezlet folytatása és befejezése a kamara székházában. 7. Déli 12 óra 17 perczkor a vasúti vendéglőben elköltött gyors ebéd után utazás Máramaros-Szigetre. ! 8. Délután 4 óra 44 perczkor megérkezés 1 M. -Szigetre. A város megtekintése. Szinházi j előadás. Társasvacsora. Szeptember 16-án. 9. Reggel kirándulás Rónaszékre, Szlati- nára, Nagv-Bocskóra, bányák és nagyipari telepek (n.-bocskói vegyigyár) megtekintése, ebéd N, Bocskón, délután Bocskóról visszautazás.’ Debreczenben érkező m. t. vendégeink szept. j 17 ón megtekintik a városi ipartelepeket vágyj a Hortobágyot. (A m.-szigeti kiránduláson való részvételre nézve szives értesítést kér a kamara, hogy a j résztvevők száma felől tájékozva lehessen.) és a temetőről beszólt. Menyasszonyi koszorú fejfa .' . . fehér ruha . . . fekete szemfedő . . . Már senkit sem ösmert, már senki $em vigasztalhatta. Egy estére féllábu ember vánszorog, mankójára dőlve ablakához, ki ösmerné j meg az egykor szép Gedit, s elkezd dalolni: j Ne menj el, ne hagyj itt . . . Azt hitte, hogy e hangra a szamosi fűz csalogánya kirepül s nyakába borul. De az már — elment. Itt hagyta ; jobb ott fennt, mint itt j alant. Ha korábban jön, még élve láthatja, de j igy csak, mint halottat ölelheti, s az örökre néma ajkakat csókolhatja. Rettentő fájdalmá- j ban magához öleli holttestét, vinni akarja . . .1 Hova? . . . ő sem tudja. Csak sir . . . de már nem tud. Majd feláll . . . elkezd kaczagni, de nagyon. Dalolva kiténfereg a házból a kertbe, s ott aludt két napig. Pannát eltemették. Azóta minden estére eljár a temetőbe bolond Gedi. Keservesen dalol ; bánatosan beszél, mintha volna kinek. Szavára csak a síron nyíló virágok mozgatják szirmaikat. # Az öreg János bácsi elhallgatott. Nyugo- íalmas jó éjszakát kívánt. De ón bizony nem udtam aludni, mindig a nótás Panna dalát halottam : Ne menj el, ne hagyj itt . . . Nagy E. HÍRROVAT. * Személyi hir. Mész lányi Gyula püspök bevógezte nyári utazásait s pénteken hazaérkezett. * Lelkészi értekezlet. Az óvári fürdőben f. hő 21-én tartotta a Szamosvidéki lelkészi kör szokásos értekezletét. A járhatatlan utak miatt kevesen — 14 lelkész — jelenhettek meg, világiak is kevesen jöttek el, kik között ott volt Uray Géza szatmári főgondnok. Először is hivatalos aktust végzett az arra kirendelt bizottság, felbontotta és összeszámlálta az egyház megyei gondnokra és aljegyzőre beadott szavazatokat. E szerint gondnoki tisztre nyertek Luby Géza 42, Uray Géza 24. Domahidy Viktor 2, Dienes Dezső és Nagy Béla 1 — 1 szavazatot. A szavazatok általános többségével tehát Luby Géza orsz. képviselő választatott meg gondnoknak. Aljegyzőnek a 71 szavazatból 37 szavazattal Szilva István szamosbecsi lelkész választatott meg. Az értekezletet ez után B i k i Károly elnök nyitotta meg egy hosszabb beszédben; visszapillantást vetett a lefolyt tiz évre, a lelkészi egyesület tiz évi működésére, mely után tiszttársai nevében is lemondott az elnökségről s újabb alakulásra hívta fel az értekezletet. Erre kimondatott, hogy a jövő évben Szatmáron tartandó értekezleten fogják a tisztujitást megejteni, addig a kör vezetésére jelenlegi elnök felkéretik. — Ezután Bart ha Mór tartotta meg másfél órás felöl vasását Kossuth Lajosról és az 1848. XX. t.-cz.- ről, mit a jelenlevők nagy érdeklődéssel hallgattak meg s érette köszönetét szavaztak. Ekkor már az idő nagyon elöhaladt, a közebéd készen várta a vendégeket. Ebédre megérkezett Luby Géza elválasztott gondnok is, kit esperes üdvözölt meleg ovácziók között. Lelkes pohárköszöntők hangzottak el ebéd alatt s mindkét nemű fiatalság rövid siesta után tánezra perdült és járta jó kedvvel a hajnali órákig. Azzal váltak el egymástól, hogy jövőre a szatmári kioszkban találkoznak. (—n.) * Hadgyakorlatok. A folyó évi őszi nagy gyakorlatok Kassa vidékén lesznek megtartva. A mi honvédzászlóaljunk a bevonult tartalékosokkal együtt folyó hó 25-én indul a hadgyakorlatok színhelyére. * A városi óvodának állami kezelésbe leendő átadása tárgyábau a közgyűlés által 1901. évi október 14-én hozott határozatot a belügyminiszter jóváhagyta oly kikötéssel, hogy az építkezés kivitelénél alapul szolgáló terv és előméreti költségvetés jóváhagyás végett a vallás- és közoktatási miniszterhez lesz felterjesztendő. Továbbá értesítette a törvényhatóságot, hogy a nevezett miniszter az ovoda államosítása alkalmával hajlandó ugyan az összes sze mélyes járandóságokat és dologi kiadásokat tárczája terhére elvállalni s az óvodába felvett óvókötelesek részére díjmentességet biztosítani, de ezekkel szemben a határozatban nem érintett és az 1891. évi XV. 19. § a alapján állami ovodák javára is igénybe vehető 3 százalékos ovodai pótadó kivetésére való jogát is fentartja. Ha pedig a város az említett hozzájáruláson kívül az összes helyiségek fűtését, világítását, napi tisztogatását is magára vállalja, az épületeket jó karban tartja, tűz ellen biztosítja és az óvónők utáni 24 koronás nyugdíj- intézeti járulékot fizeti, úgy a most szervezett, mint a jövőben netáu szervezendő állami intézetekre és a meg szervezendő óvodanői állásokra szedendő 3 százalékos óvodanői pótadót a városra ruházza át. Azonban nem teszi magáévá azon kikötést, hogy az óvodakötelesek felvételénél az alapítványt tevők aján'ata első sorban legyen irányadó és hogy az óvó, vagy óvónő mindenkor a város ajánlatára neveztessék ki. Végül az óvoda czéljaira az ev. ref. egyháztól megvásárolt telek vételi szerződését jóváhagyja, de miután az az állami iskola czéljaira engedtetett át, felhívja a város küzönségét, hogy egy központon fekvő telek megvételéről záros határidőn belül gondoskodjék. * Dénes Lajos kir. ügyész f. hó 24-én négy heti szabadságát megkezdette. * Esküdtek kisorsolása. Az 19 )2. szép tember hó 15-én kezdődő esküdtszéki ülésszakra az esküdtek a helybeli törvényszéknek dr. Pa- polczy Gyula Ítélőtáblái biró elnökből, Papp Endre és Morvay Károly birákból és dr. Joanno- vics Ernő jogyzőből alakult tanácsa ülésén Dénes Lajos kir. ügyész és Korányi János ügyvédi kamarai elnök jelenlétében f. hő 23-án sorsoltattak ki. Rendes esküdtek: Boleman Nán-
