Szamos, 1902. augusztus (34. évfolyam, 62-70. szám)

1902-08-03 / 62. szám

* Talált tárgyak. Egy zálogczédular. egy zöld kalap, egy kötény találtatott. Igazolt tu lajdonosa a rendőrségnél átveheti.

* Katonai utóáílitás auguszius hó 5-ik napján a gubás ipartársulat nagytermóbeen fog megtartatni.

* A búza összehordása alkalmából Tankó c z i Gyula,. h. főkapitány fölkérte a birtokossági elnököket, hogy a telepek kijelölésénél szíveskedjenek figyelemmel lenni arra, hogy azok a házaktól és más épületektől legalább 100 méterre helyeztessenek el. Ezen kívül szíveskedjenek szigorú utasításként adni, hogy a telepen 10 asztagonkint vagy kazalonként történjék a rakodás, azok közütt meghagyatván a gépnek a kényelmes elhelyezkedésre szükséges távolság, (hosszúságban minden 10 asztag között) miután sugárzó hőnél a tüztávlat 9—10 méter: legalább 12 méter szabadtér hagyandó; feltétlenül elkerülendő azonban, hog37 a szokásonként! rakodásnál az asztagok vagy kazlak mellé oldalt oly kisebb asztagok rakassanak, melyek az asztagok közt való közlekedést megakadályoznák. A szalmával való fűtés, amennyire kikerülhető, mellőzendő s utasításba adandó a géptulajdonosoknak, hogy a mentőeszközöket a munkálat megkezdése előtt már szerezzék be; a tűz ellen való biztosabb védekezés czéljából legalább egy 30—40 mt.2 területű vízhatlan ponyvát szerezzenek be s tartsanak állandó készenlétben.

* Katona-zene. A honvédzenekar tegnap haza érkezett és ma, vasárnap a Honvéd Sörcsarnok kerthelyiségében hangversenyt rendez beléptidij nélkül.

* Rendőri ügy. Julius 28 án egy darab zálogjegy találtatott. Felhívom a tulajdonost, hogy annak átvétele végett hivatalomnál mielőbb jelentkezzék. Szatmár, 1902. julius 29. Tankóezi, h. főkapitány.

* Meteor jóslása augusztusra. Julius hava meghozta nemcsak a változásokat a jelölt csomópontokon, vagy közvetlen azok körül, hanem minősége is az időnek jelzésem szerint vált be, úgy, hogy rég okozott a búza termése oly kedvező meglepetést, mint az idén úgy jóság, mint mennyiségre nézve, amit egyedül a búza érése és az aratása alkalmával bekövetkezett kedvező idő idézett elő. A fürdőzők és utazók is meglehettek elégedve julius havával, amely csak a megjelölt csomópontokon hozott rövid ideig tartó kedvezőtlen időt, ellenben a csomópontok közein elég szép meleg idő volt az uralkodó, a mit mutat az aratás és cséplós gyors előre való haladása is. A csomópontok hatása folytán előállott időváltozások, meleg esők pedig az elmaradt kapás növényekre voltak előnyös befolyással, úgy, hogy julius havának időjárása valóságos áldás volt a gazdaközönségre nézve, amelynél jobbat a gyengén állott növényekre alig kívánhatott volna, a mint én azt már a múlt hó vége felé jelentettem is. Augusztus haváról már nem mondhatok ily kellemes prog- nosztikont, amelynek csomópontjai 3, 5, 10, 12, 13, 19, 26, 29, 31 napokra esnek s igy felette számosok lévén, az időjárást e hónapban igen változatossá teszik.

Erős hatásúak az 5, 31-iki csomópontok, amelyek nemcsak légkörünkre, de az emberi szervezetre is nagyobb befolyással vannak. Az ideg- és szervi bajosoknak nagyon őrizkedniük kell e napon az izgalmaktól, amelyeknek leküz dése annál nehezebben megy, mert e hatások éppen izgatólag hatnak a szervezetre, legjobban pedig a beteg szervezetre.

A szerencsétlenségek és drámák is ezen szervi izgatottságok lefolyása alatt gyakoribbak, mint máskor: földrengések, vulkánikus kitörések is különösen 5-én várhatók.

Mindezek augusztus havát nem fogják oly kellemes hónappá tenni, mint a kitűnő julius volt.

Eleinte még meleg, de közepe táján hült, csapadékos, utóbb ismét meleg időjárást igér.

* A F. M. K. E. közgyűlése. A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület, mely József főherczeg legmagasabb védnöksége és Thuróczy Vilmos cs. és kir. kamarás elnöklete alatt, az ország felvidékének tizenegy törvényhatóságában az állam feladatait végzi, augusztus 26. és 27. napjain tartja meg évi rendes közgyűlését Selmecz Bólabánya sz. kir. bányavárosban, melynek közönsége az egyesületet huszadik évi közgyűlése alkalmából, vendégszerető falai közé meghívta. A közgyűlés programmja a következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. Ügyvezető alel- nök beszámolója az egyesület 1901/1902. évi

munkásságáról. 3. Az elnökség 1901J1902. évi jelentése és az igazgató választmány határozati javaslatai. 4. Az 1901. évi zárszámadás és a vonatkozó felmentvéuyek megszavazása. 5. Az 1903. évi költségvetés megállapítása és a törvényhatósági választmányok kapcsolatos javaslatai. 6. Az egyesületi alapszabályok módosítása. 7. Indítványok, melyek a közgyűlés előtt 8 nappal az elnökségnél bejelentetnek. 8. Az 1903. évi közgyűlés helyének meghatározása. 9. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítőinek megválasztása. A főtitkári hivatal kéri az egyesület összet tagjait, hogy a költséges egyénenkénti meghívás helyett ezt a hírlapi közlést meghívásul elfogadni s esetleges részvételüket a F. M. K. E. főtitkári hivatalánál (Nyitra) mielőbb bejelenteoi szíveskedjenek, hegy7 megfelelő elszállásolásukról még idejében gondoskodhassók.

* Ének a jó férjről. Olyan egyszerű ez a történet. Egy szegény tót embernek, Csárán Antalnak, megbetegszik a felesége, akivel már sok-sok éven keresztül együtt küzdött keservesen a mindennapi kenyérért. Szomorú vendég a betegség és nem egy magában szokott járni, különösen a szegény7 emberhez, ha beköszönt, sinylődós, gond, nélkülözés jár a nyomában. De ki törődik mindezzel, csak a drága beteg kapja vissza egészségét. Csárán is megfeszített erővel dolgozott, hogy7 teljen orvosra is, gyógyszerre is, mert nagyon szerelte feleségét, azt a ránezos képű tót asszonyt. De a betegség csak nem engedett és egy7más után tünedezett el a kis szobából a rozoga bútor, a félve őrzött ágynemű; minden, a miért csak pénzt lehet kapni. A beteg állapota azonban nem javult; hiába járt hozzá a falusi orvos, hasztalan látta el tanácsokkal a sokat tapasztalt öreg asszony7, javas- asszony, se kenegetés, se rá olvasás nem segített. Csárán felesége sorvadt, hervadt, minden nappal közeledett a sirhoz. A férje nem akarta feladni még a reményt. Hallotta ő azt sokszor, hogy a fővárosban nagy tudományu, hires orvosok vannak, a kik még az ő feleségét is j meg tudnák menteni. De honnan vegyen annyi I pénzt, hogy feleségével együtt a fővárosba j utazzék? Néhány átvirrasztott éjszaka után j gondolt egyet Csárán, belepóly7álta feleségét a j még megmaradt párnákba, nagy7 kendőkbe, fel- j tette egy talyigába, s ezt maga előtt tolva, el-j indult vele a fővárosba. Göröngyös országúton, esőtől verve, a mindennapi kenyeret jó emberektől kikönyörögve, városokon, falvakon keresztül hozta szegény tót ember beteg belesé- gét Nyitramegyéből Budapestnek. És az Isten nem hagyta el! Adott erőt a férjnek, megállította a romboló betegséget, felsegítette Csáránt feleségével együtt. Tegnap reggel érkeztek meg | a kerepesi vámhoz. Ott -azonban összetört a I talyiga és az asszony kiesett belőle, A szegény7 j tót tanácstalanul állt az elalélt asszony mellett, zokogva nézte élete párját, nem tudta, mit csináljon? De voltak, a kik látták s meghallgatták a szegény ember baját., értesítették a men - | tőket, akik azonnal kivonultak és pártfogásuk j alá vették a szegény7 asszonyt, beszállították a! Rókus kórházba. A derék férjnek pedig 10 koronát adtak. Ez, miután meggyőződött, hogy élete párja jó helyen van, megkönny7ebbült szívvel, nyugodtan indult el. Jó asszonyaim, mikor elolvassátok e hirt, mit gondoltok maga tokban? Ugy-e, az a kérdés tolul elétek: megtennem ezt az én férjem ? Tudna-e ő is érettem ily önfeláldozó lenni. ? Szeret e, becsül-e engem annyira, hogy annyú nélkülözésre, annyi áldozatra képes volna ? Aligha mernétek bizonysággal állítani, hogy : igen. Ritka, nagyon ritka már manapság a hitvesek között a mély vonzódás, a sors viharaival, csapásaival daczoló vonzalom. A rohanó századok megbontották a családi élet kötelékeit; férj és feleség egy7más mellett, de gyakran más-más világban élnek, nem értve meg egymást, idegenekké téve egymás örömei, bánatai iránt. A mulatságban, a szórakozásban még találkoznak, de a baj, a nélkülözés válaszfalat von közéjük, idegenné teszi őket, szétválasztja útjaikat: boldoguljon mindenki, ahogy tud, Olyan egyszerű annak a szegény tót munkásnak és az ő feleségének története és mégis úgy el lehet rajta gondolkozni.

* Adóügy. Miután a f. 1902. évi harmadik negyed második havába léptünk, mindenki az 1883. évi 44. tcz. 55. §. értelmében felhiva- tik, miszerint úgy az állami, mint a községi adó és útadójának harmadik negyedrészét a múlt adókivetéshez arányitva f. évi aug. hó 15-ig a városi pénztárba annál is inkább fizesse be, mivel ezen időn túl a folyó évi adók után

késedelmi kamat fog számíttatni és szeptember 1-ső napjától a hivatolt törvény 56. §-a szerint a végrehajtás fog alkalmaztatni, Egyúttal érte- sittetik a t. közönség, hogy7 úgy7 az állami, mint a községi adóhátralékokat, valamint az útadó, iparkamarai illeték, hadmentessógi dij, jog- és bélyeg-illeték, ipartanodái tandíj, illeték egyen- érték, míigy7alogjárda, kereskedelmi iskolai tandíj, betegápolási adó, villany, vagy bármi néven nevezendő hátralékot 8 nap alatt annál is inkább fizesse be, mivel ezen idő eltelte után a városi pénztár ezen követeléseit végrehajtás utján fogja behajtani. Szatmárnémeti, 1902. évi aug. 1. Pap Géza polgármester.

* Az iparos olvasókör által f. évi julius 20-án tartott családias tánczmulatság összes bevétele 389 K 43 fii., kiadás pedig 292 K 41 fi., igy a tiszta jövedelem 138 K 42 fillér volt. Ezen eredmény7 eléréséhez felülfizetéseikkel járultak : Lévay7 József 5 K, Kótai Lajos, Asztalos József, Szűcs József 2-2 K; Somlay Gyula, Szentívá- nyi Károly. Fogarasi István, Koós Erzsiké, Zsá- lik Nándorné. Szatmári Imre, Joó Imre (N.-Kőrös) 1—1 K, Schulcz János 60, Kiss János 50, Szabó Balázs, Krausz Mór, Szabó Károly, Ribszky Ferdinánd 40—40 fillér. Fogadják a nemes beblü felülfizetők az olvasókör hálás köszönetét. Különösen meglepő volt az estélynek azon jelenete, midőn az ifjú párok a palotást lejtették. Fogadja a buzgó ifjú csapat, nemkülönben mindazok, akik jótékony közreműködésükkel és jelenlétükkel az estély7t emelni szívesek voltak, a kör rendezősége és választmányának elismerő köszönetét.

* Kossuth ünnep. Az iparos olvasókör is elhatározta, hogy a f. évi szeptember 19-én, Kossuth Lajos születésének 100 éves fordulója alkalmából ünnepséget rendez.

* Értesítjük a t. közönséget, hogy aug. hó 10-re a szatmárhegyi Dónát-bucsu- alkalmából a rendes vonatokon kívül még a következő vonatokat vezettük be: Szatmár-Népkert (Máv. áll.) felöl Szatmárhegy, illetve K.-Erdőd felé.

Sz.-Népkert (Máv. áll. ind. reg. 6.13, ind. d. e. 10.50, ind. d. u. 3.00, ind. este 6.17.

Szamoshid : érk. reg. 6.32, érk. d. e. 11.19, érk. d. u. 3 15, érk. este 6.33.

Sz.-Gözfürész: érk. reg. 6.42, érk. d. e. 11.29, érk. d. u. 3.23, érk. este 6.46 p.

Sz.-Hegy: érk. reg. 7.43, érk. d. u. 12.28, érk. d. u. 4.17, érk. este 7.42 p.

Erdödvár: érk. d. u. 12.55, érk. este 8.12.

K.-Erdőd: érk. este 8.20 p.

K.-Erdőd, illetve Szntmárhegy felől Sz.-Nép- kert (Máv. áll) felé.

K.-Erdőd: ind. este 8.35 p.

Erdödvár: ind. d. u. 1.0S, ind. este 8.45 p.

Szetmárhegy: ind. reg. 7.53, ind. d. u. 1.37, ind. d. u. 4.40, ind. éjjel 9.20 p.

Sz.-Gözfürész: ind. reg. 8.41, ind. d. u. 2.26, ind. d. u. 5.30, ind. éjjel 10.08 p.

Szamoshid: ind. reg. 8.55, ind. d. u. 2.37, ind. d. u. 5.42, ind. éjjel 10.18 p.

Sz.-Népkert: érk. d. e. 9.13, ind. d. u. 2.55, érk. este 6.00, érk. éjjel 10.36 p.

A Szatmár-Erdődi h. é. vasút Üzletkezelősége.

* ’Katonatiszti botrány. Honvédtisztok a hősei annak a csúnya botránynak, amely hétfőn este játszódott le a nagykárolyi Magyar Király-szálló étkezötermében. Az esetet a következőképen mondják el: A nagy károlyi Magyar Király szálló étkezötermében ezidő szerint Lányi Géza zenekara hangversenyez esténként, miért is a helyiséget állandóan nagyobb társaság látogatja. Hétfőn este — többek közt — két honvédtiszt is betévedt a helyiségbe, akik egész este olyan botrányosan viselkedtek, hogy a főpinezér végre is kénytelen volt őket a közönség általános sürgetésére rendreutasitani. A rendreutasításra az egyik tiszt azzal felelt, hogy a főpinezért arczul ütötte. A főpinezér azonban nem volt rest: arakonczátlan hadnagy urat hasonló udvariaskodással traktálta, azaz magyarán szólva, becsületesen nyakonteremtette. A két honvédtiszt erre kardot húzott, de nem soká handabandázhattak, mert a közönség, amely úgyis izgatott volt a tisztek botrányos viselkedése miatt, rávetette magát a két katonatisztre, elvette kardjukat és a két korcsma- hőst, akik nem átallották aranyzsinóros fényes katonaruhájukat korcsmái verekedésben meg- hurczolni, alaposan eldöngette és úgy dobta ki őket szégyenszemre az utczára. A két megvert katonatiszt a szatmári 12-ik honvédgyalogezred kötelékébe tartozik és Ilosvay megyei főjegyző táviratban értesítette a szatmári parancsnokai-