Szamos, 1902. július (34. évfolyam, 53-61. szám)
Gazdák Lapja, 1902-07-31 / 31. szám
I. évfolyam. Melléklet a „Szamos“ 61-ik számához. Szatmár, 1902. julius 31. 31-ik szám. GAZDÁK LAPJA. A SZ ATM ARMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET-, A SZATMARMEGYEI LÓVERSENY EGYLET ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYEI SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden csütörtökön. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai a „Szamos“ csütörtöki számával együtt ingyen kapják. — Cserepéldányok a szerkesztő czímére küldendők. — Szorkeszti: Poszvék Nándor egyl. titkár. Titkári hivatal Szatmár, Bercsényi-utcza 1. szám, hova a reklamácziók is íntézendők. A rézgálicz egyszerű vizsgálata.*) A rézgálicz hamisítása távol sem oly gyakori ás nem is oly könnyű dolog, mint azt sokan hiszik. Azok a hamisítások, melyek a legutolsó években az országos chemiai intézetben felfedeztettek s melyek, hamisításra vonatkozó hirek és figyelmeztetések alapjául szolgáltak, nem is rézgáliczfóléken, vagy rézgálicz elnevezés alatt forgalomba hozott anyagokon észleltettek, hanem olyan rézvegyiileteket t irtalmazó szereken, melyek peronosporin, aznrin s más eféle nevek alatt áruitattak s ajánltattak. Ilyenekről mulattatott ki, hogy jó részben a czélnak meg nem felelő, tehát értéktelen anyagot tartalmazó keverékek. De ha a rézgálicz elnevezés alatt forgalomba hozott anyag szándékos hamisítása nem is gyakori, előfordulhat mégis az, hogy tisztátalan anyagot árulnak, mely tehát kevesebb hatásos rézvegyületet (kónsavas rezet) s e mellett talán oly anyagot is tartalmaz, mely a növényre káros hatással lehetne. A leggyakrabban előforduló tisztátalan- ság, mely az ú. n. admonti gálieznak rendes és nagy mennyiségben előforduló alkatrészét képezi a vasgálicz. Ez az, melyre első sorban ügyelnünk kell (a czink ritkán fordul elő, mint fertőzés), a mi azonban oly könnyű, hogy kimutatása még nem vegyésznek sem okozhat nehézséget, a mint hogy egyátalában kis fi*) A íoldmivelésügyi m. kir. miniszter által kiadott .Útmutatás a szőlőművelésre“ ez. munkából. gyelemmel e rézgálicz tisztaságát könnyen lehet konstatálni. Tekintsük mindenekelőtt szabálynak, hogy rézgáliczot poralakban nem fogadunk el. Csak azt vegyük meg, amely szép kékszem ü jegeczekből áll. — Porrá zúzott anyagba könnyen lehet valamit keverni, je- geczek közé bajosan! Ha itt-ott találunk is jegeczeket, amelyek egyes pontokon elmállottak, elhomályosodtak. fehéresen vagy zöldesen foltozottak, ez még nem ok arra, hogy visszautasítsuk. A rézgálicz jegeczalakja és szép kék színe úgynevezett „jegeezviztartalmától1 íügg. Ennek egy részét állás közben könnyen elveszíti, úgy hogy bizonyos fokú elmállás csaknem kikerülhetetlon. A jegeczek közül vegyünk ki egynéhányat és tiszta pipiroslapon törjük össze, de ne valami vaseszközzel, hanem tiszta fadarabbal. Az összezizott jegeczekből tegyünk p. o. egy fél kávéslanálnyit egy tiszta pohárba és öntsünk rá szobahőmérséknél állott esővizet, tiz-husazor annyit s aztán többszöri felkavarás közien hagyjuk állni mindadig, mig a rózgálic; feloldódott. Ezen kéktcinü oldathoz öntsünk ammo- niákos vizet. Kezdetben ugyan kékesszinii csapadék képődik, de ez több ammoniákos viz hozzáadása után, kivált ha a folyadékot felkavarjuk, gyrsan feloldódik s az egész folyadék gyönyöü, azúrkék, tiszta, átlátszó oldatot fog képeni, ha a rézgálicz nem tartalmazott vsat.
