Szamos, 1902. július (34. évfolyam, 53-61. szám)
1902-07-31 / 61. szám
Melléklet a „Szamos“ 1902. évi 61-ik számához. a kapkodónak segélyére menni nem mertek, csakhamar bele is fűlt. Holttestét, mely valószínűleg a gátak czölöpjei közt akadt meg, még eddig nem sikerült megtalálni. * Emlékeztető. Az iparos ifjak köre vasárnap, aug. 3-án, tartja szokásos nyári tánczvigal- mát saját Otthonában. * A helybeli ev. ref. főgimnázium uj két emeletes balszárnya megszabadult az állványoktól s a régi saroképülettel egy folytonosságban egyszerű, de impozáns homlokvonalával a nézőre igen kellemes benyomást tesz. Ezt az uj épületet, valamint az északi oldalon épülő tornacsarnokot a reánk jövő iskolai év elején átadják rendeltetésének. * Változás a „Szatmárnémeti“ oaorkesz- tűsée-é1'“” li-jjie. Árpád a „Szatmárnémeti“ eddigi főmunkatársa f, évi aug. hó 1-től megválik nevezett laptól és helyét Ferencz Ágoston városi aljegyző foglalja el; Majdik Árpád más laphoz szerződött. * Az uralkodó nagy hőségben az utolsó napok alatt utczáinkon több járókelő összeesett és segélyre szorult. Ugyanily esetek a hegyi vasúton is előfordultak, nem csekély ijedelmére a szórakozást kereső kirándulóknak. * Anyakönyvi kinevezések. A belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök vármegyénkben a jánki anyakönyvi kerületbe Kállai Jenő Mihály helyettes segódjegyzöt és a nagy-ecsedi anyakönyvi kerületbe Kemény Ferencz segédjegyzőt anyaköny-vvezető helyettesekké nevezte ki s ez utóbbit a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. * Kémény tűz. A Deák-téri báró Vécsey- féle házban tegnap kéménytüz támadt. Ennek ugyan rendszerint nincs nagy jelentősége, de itt az a szokatlan eset történt, hogy a kigyult kémény a padozat alatt nem volt egy darabon elfalazva s tőle ez is tüzet fogott. A kivonult tűzoltóság a padozatot felbontotta. * Elveszett tárgyak. Folyó hó 25 én a sza- mospartnak a katonai uszoda és vasuti-hid közötti részén elveszett egy fehér öv ezüst csattal ; továbbá egy ezüst női zsebóra rövid kétágú áranylánczczal és két aranyozott csüngővei. A megtaláló felkéretik ezen tárgyakat a rendőrséghez beszolgáltatni. * Tolva,jlás. A városban, de főleg a külterületen napi renden vannak az aprómarha lopások ; ezt oly furfangal hajtják végre, hogy még a legzártabb udvarokba is be tudnak férkőzni. Valószínűleg a nagyszámú kóbor czigá- nyok müve ez, a kik az éj leple alatt a közeli falvakból, mint a hiénák lepik meg a várost. A rendőrség a vizsgálatot megindította a tolvajok kinyomozása iránt. * Az ecsedi-láp lecsapoló társulat f. hó 25 én közgj'ülést tartott gr. Károlyi Gyula elnöklete alatt. A társulat közgyűlése igen népes volt. Egyik fontos tárgy volt az osztályozás lőtt a fiatal fiskális és szerelmes pillantásokat lövelt, Magda felé. És ni csak ! Egy kis levélkét is dobott az ablakba. Magda összerezzent, sejtette, hogy mi van a levélkében. Hogy dobogott szivecskéje, oh, Istenem, mint pezsgett a vér egesz testében. Tehát szereti az ifjú, nagyon szereti. Magda ritkán mutatta ezentúl magát, félt az ifjú csodás tekintetétől. Hisz neki nem szabad mást szeretni, hisz neki férje van. Elmúlt a nyár. Lassan-lassan elszállinkóz- tak a nyaralók, mert az időjárás is egy keveset hűvösebbre fordult. Magda is haza ment férjével, vissza a nagy város zajába, forgatagába. Itt élt ő csendes visszavonultságban férje mellett, ki nem szűnt meg betegeskedni. Még két évig élv. Béla. Az ifjúkori kicsapongó élet korai sírba vitte a férfit. Magda korán vált özvegygyó, nagyon korán maradt egyedül. Dehogy volt egyedül! Miklós az ifjú ügyvéd, mélabus tekintetei, szerelmes pillantásai mélyen vésődtek szivébe. Most tanulta csak meg a szerelmet teljes valójában, igaz nagyságában Ö8merni, a gyermek-asszonyból komoly, mélyen érző és gondolkodó asszony vált. Néhány hónap múlva elérték a nagy boldogságot, szivük egygyé forrt, — egymáséi lettek — örökre, mindörökre. Békési József. kérdése, mely tételnél többek felszólalása után elfogadták a miniszterhez leendő felterjesztés végett az egy vizszinre alapított osztályozást, mely kizárja valamely hozzájárulási arányszám megállapítását. Ez utóbbi esetben t. i! két vizszinre kellett volna tekintettel lenni, melynek egymásközti aránya a törvény értelmében soha meg nem változtatható. Ezzel szemben az egy vizszinre alapított osztályozás 5—8 év alatt az érdekeltség kérelmére megváltoztatható, ha annak alkalmazása a gyakorlatban nem egészen igazságosnak tűnik ki. Másik fontosabb tárgy volt Szuhányi Lajos azon indítványa, mely szerint a pénzlárnoki állás a titkári állással egyesittessék másfélszeres fizetés mellett. A közgyűlés az indítványt 607 szavazattal 234 szavazat ellenében elejtette. A nyugdíj bizottság javaslatát átdolgozás végett visszaadták a bizottságnak. Az osztályozást előkészítő bizottság tagjai lettek: Gróf Károlyi Gyula elnök, Domahidy Sándor alelnök, Bodoky Gyula, Bo- doky Béla, Debreczeni István, Domahidy István, Fintha Sándor, Gorzó Imre, Gyene Károly, Hadady» József, Horváth Bertalan, Jékey Mór, Jékey Zsigmond, dr. Keresztszeghy Lajos, Király István, Lányi Dezső, Mándy Géza, Ma- darassy Dezső, Pap Géza, Pekonovics Imre, Pongrácz Imre, Reök Gyula, Rébay Dezső, Szálkái Sándor, Szarka Andor, Szerdahelyi Ágoston, Dr. Schönpflug Richárd, Szuhányi Ferencz, gróf Tisza István, Tóth Sándor, Uray Lajos. * Mezőőri ügy. Tudomásomra jutott, hogy a mezőn és kertségekben alkalmazott mezőőrök kötelességük teljesítését nagyon elhanyagolják, amennyiben a szolgálat rovására, idejük legnagyobb részét saját dolgaikkal töltik el. Mig egyrészről egyesektől átalány munkát vállalnak, más részről általánosságban tehenészettel foglalkoznak, teheneiket legeltetik, azoknak füvet hordanak, s úgy egy, mint más reggel termelt tejüket piaczra hozzák elárusitás végett. Vásári napokon pedig tehén eladás, vagy vétel czéljából a baromvásárban tartózkodnak, s igy nem az őrzésökre bizott területen, de legtöbb- nyire idegen helyen találhatók fel. Ennélfogva szigorúan utasítom a mezőőröket, hogy az őrzésökre bizott területet minden esetben csak a kertgazdák, illetőleg a mezőfelügyelőkhöz előzetesen tett bejelentés mellett, vagy mellőzhetetlen szükségek miatt hagyhatják el. Mert ellenkező esetben az ide vonatkozó törvény értelmében fogom őket megbüntetni. Jelen felhívásomat a mezőgazdáknak, kertgazdáknak, felügyelőknek és mezőőröknek kiadatni rendelem. Szatmár, 1902. julius 28. Tankóczi Gyula, h. főkapitány. * Arany nem kell! 10 és 20 koronás aranypénzünk, miből amig kevésnek van sok és soknak van kevés, vagy egyáltalában nincs is, úgy látszik, mégis kevés becscsel birhat közönségünk előtt. A bankok, a posta, a kereskedők nem akarják elfogadni csak hosszadalmas át és megvizsgálás után ; a szegény kisember j nagyon kicsinynek tartja a megfelelő értékkel szemben. A bankok és posta pénztárosai szorosan átvizsgálják, ha vájjon nincsenek-e megreszelve, amint az már divattá lett ; azért mert sürgős dolgaik mellett nem érnek rá a hosszas és alapos vizsgálatra, nem fogadják el nagyobb számban. A kereskedő is kénytelen megvizsgálni, sokszor vevőjét elutasítani azzal, hogy nem tudja felváltani, sem visszaadni nem tud belőle, csakhogy gyanújának tisztes vevője előtt kifejezést ne adjon ; és ha csupán előzékenységből elfogadja, a felgyűlt aranypénzen nem adhat túl. É sorok Írója szemtanúja volt annak, hogy a postán 20 darab 20 koronás aranyat nem fogadtak el; hallotta, mikor egy drb. száz- forintos felváltását kérő ifjú igy szólott: ezüst és papírpénzt tessék adni, — arany nem kell! Szomorú, hogy a furfang, mely az aranyreszeléssel az aranyak hitelét megingatta, ilyen zavarba hozza a közönséget, a postát, amit máskor lesve-lestek, amin kapva kaptak, most ahoz félve nyúlnak. * A méntelep mellett kenderáztatóul kijelölt gödör elég nagy arra, hogy a városi lakosok terményeit egész kényelmesen befogadja. A múlt évben az fordult elő, hogy a szomszédos falvak lakói a mi gazdáinkat a kijelölt gödörből kiszorították s ezek más, tiltott helyeken áztatták a kenderterményeiket. Ilyen visz- szaélések megakadályozására erélyes rendeletet adott ki a mezőőrökhöz a főkapitányság. * Gyászhir. Alulírottak a maguk, valamint a rokonság nevében is a legmélyebb fájdalommal tudatják a forrón szeretett jó anyának, anyósnak, nagyanyának és testvérnek, illetve rokonnak, özv. Riesenberger Alajosné szül. gyöngyösi Farkas Ilonának f. évi julius hó 28. napján reggel fél 3 órakor életének 67-ik évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunyták A megboldogultnak hült tetemei f. hé 29-én délután 5 órakor tétettek a róm. kath. egyház szertartása szerint nyugalomra, az engesztelő szent mise áldozat pedig ugyanazon napon délelőtt 8 órakor mutattatott be az Egek Urának. Legyen áldott emléke! Felsőbányán, 1902. julius 29. Farkas (Riesenberger) Jenő, Kende Dánielné szül. Ri^enberger Ilona, Dr. Csausz Károlyné szül. Riesenberger Gabriella gyermekei. Farkas Jenőné szül. Merza Gizella menye. Kende Dániel, dr. Csausz Károly vejei. Farkas Jenőke és Giziké, Kende Erzsiké és Irén, Csausz Károlyka, Gabriella, Zoltán és Gyula unokái, özv. Liz Istvánná, szül. gy. Farkas Szidónia, gy. Farkas Sándor, özv. Köss Józsefné szül. gy. Farkas Angéla testvérei. * Kossuth-hymnusz. Kossuth Lajos születésének századik évfordulójára dr. Papp Zoltán országgyűlési képviselő, a ki tudvalevőleg költő és zeneszerző egy személyben, egy magas szár- nyalásu Kossuth-hymnusz-t szerzett, a melyet úgy az országos függetlenségi és 48-as párt, valamint az ünnepélyeket rendező bizottság is a nagy nap ünnepi hymnuszául fogadott el. Ez a Kossuth- hymnusz az Ébredés politikai hetilap kiadóhivatalában most jelent meg négy szólamra letéve, Tolnay Ákos remek czimképével. A Kossuth- hymnuszt az Ébredés szerkesztősége (IV., Váczi- utcza 21.) minden magyarországi dalárdának ingyen küldi meg, ha ez iránt hozzá fordulnak. A hymnusz szövege igy hangzik : Az a háromszinii zászló Jaj de szépen leng, lobog! Amerre a szabadság van Arra vigyük magyarok ! Megmutatta Kossuth Lajos Merre van a szabadság. Áldd meg, Isten, azt az utat, S nagy leikével a hazát. Hol született a magyar, azt Hiába is keresik, Azt a helyet a világon Soha meg nem lelhetik ; A szabadság teremtette Ezt a hősi nemzetet, Aki bántja szabadságunk, Az az Istent bántja meg. Imádság a munkánk, templom Minden kis hely idebenn, Ne zavarja meg imánkat Semmiféle idegen! És mégis oly sokan vannak Nem egy hiten mi velünk 1 Hallgasd meg mi panaszunkat, Hallgasd meg nagy Istenünk 1 Küldd el nekünk korbácsodat, Hadd védjük meg templomod’, Hogy a kalmárhad belőle Ne csináljon piaczot. Tudjuk azt mi, hogy utánunk Nem küldhet a Szabadság! A Messiás nagy leikével Áldd meg Isten a Hazát! * Nagy czéczó lesz a Guttin tetején a jövő aug. hó elején, ekkor tartja ugyanis a Keleti Kárpát-egyesület évi közgyűlését M.-Szi- geten, másnap tömeges kirándulás lesz a sóbányákba, harmadik nap pedig a Guttin csúcsára, hogy felavassák a guttini menházat s ezzel egy újabb alkalmat nyissanak a turistáknak, hogy a vidék szépségeit ez oldalról is egész kényelemmel látogathassák és élvezhessék. Az ünnepély után az ünneplő karaván lehuzódik a Gut- tinról az Izvorára, innen Nagybányára, melynek szépségeit s érdekességeit szintén megszemlélik s ezzel véget ér a 3—4 napi érdekes és tanulságos ünnepély, melyen nem tagok is szívesen látott vendég számba jönnek akár Kapnik vidékén, akár az Izvorán, akár Nagybányán csatlakoznak a kirándulókhoz rakott tarisznyával, vagy költség (24 K 50 f) beküldésével. * A rendezett tanácsú városok neveit a belügyminiszter az 1898. évi IV. t.-cz. alapján f. évi 16,698. sz. körrendeletével úgy állapította meg, hogy Zilah jövőre is Zilahnak marad, de Szilágy-Somlyót a f. hó 1-sejétöl kezdve Szi-
