Szamos, 1902. július (34. évfolyam, 53-61. szám)
1902-07-24 / 59. szám
és Kisfaludy-utczák közt egy keskeny átjáró utcza létesittessék. Ezen az utczán volna elhelyezendő a vízgyűjtő csatorna, mely a Bercsényi utczán már úgyis tervben levő csatornával volna összekötve. Városunk belterületén ez az egyetlen hely, hol a viz oly nagy tömegben áll s a mely a részleges csatornázásra a szakértők figyelmét kötelességszerüen is felhívja. Ezzel kapcsolatosan megoldást találna a nyílt levezető árkok kérdése a Kisfaludy-, Csokonai és Árpád-utczákon is. Ezt a kérdést már tovább is halogatni nem lehet. Ha az általános csatornázás ideális tervét pénzügyi viszonyok miatt nem létesíthetjük, a részleges csatornázás kivitelét, s addig is az ilyen területekről a viz ki- szivattyuzását közegészségi szempont követeli. Ez a körülmény az építendő állami el. iskola növendékeinek és e terület lakosságának egészségi viszonyai tekintetében a városi tiszti-főorvos felelősségét is első sorban terheli. Tojás-kiYitelünk. Azok között a kereset ágak között, a melyekkel apadó jövedelmeinket szaporíthatjuk, igen jelentékeny helyet foglal el az utóbbi időben váratlanul föllendült tojás kivitel. Aránylag csekély élelmesség s a közvetlenül érdekeltek összemiiködése mellett már is sikerült nem jelentéktelen eredményeket érni el. S minden jel arra mutat, hogy okos és körültekintő eljárás mellett itt a fejlődésnek és a bevételek emelkedésének esaknem végtelen tere nyílik. 1900-ban Ausztriába már 178/10 millió korona értékű tojást szállítottunk. Németországba 11% miiló koronáért vittünk be e keresett áru- czikből s még Angliát is meg tudtuk adóztatni 23/10 millió korona erejéig. Aránylag csekély az, a mit Svájczba viszünk, mert nem érte el az egy millió koronát sem, ami, azt hisszük, főleg az igen élénk olasz versenynek és az ottani, a j mienktől eltérő kereskedelmi szokásoknak következménye. Keresve az emelkedés útjait, azt látjuk, hogy habár a verseny minden oldalról igen erős és jövőre valószínűleg még erősebb lesz, a szóban forgó czikknek piacza olyan nagy, hogy kivitelünket emelni épen nem lehetetlen. Az angol piacz egymagában évenkint körül-belül 1700 millió tojást fogyaszt el. Németország évenkint 750—800000 métermázsát importál s érdekes, hogy ezeknek egy nagy része Oroszországból, de Ausztrián át jut Németországba, tehát az osztrákok orosz áruval csinálnak versenyt nekünk a német piaczon. Az orosz tojás kivitele az utolsó 25 óv alatt fejlett ki. 1882 ben még alig haladta meg az l25/ioo millió rubelt, 1893 ban pedig már több volt ennek tízszeresénél is. A vasúti és hajó összeköttetés gyorsasága mellett bekövetkezett az, hogy nem csupán Bulgária szállítja Belgiumba a tojást, hanem még Egyptom, Tripolisz, Kis-Ázsia, sőt Kanada és Kina is részt kór magának az Európa felé irányuló kereskedelemben. A szervezkedés tekintetében első sorban kell a dánokat említenünk, a kik a vaj és hús kivitelnél is szinte csodálatos eredményeket értek el az angol pia- czokon. Ezeknek az eredményeknek forrása a pontosan keresztülvitt szövetkezeti szervezet. S miután legutóbb nálunk is ezen a nyomon indult meg a haladás, nem tartjuk elveszett fáradságnak röviden vázolni, miként voltak képesek a dánok az igazán nagy eredményüket elérni. Húsz évvel ezelőtt a dán paraszt a tojás órtókesitósónól ugyanazt az eljárást követte, mit kővet a legtöbb ország parasztsága ma is. A kivitel csekély volt, s a czikk jó hirót a lelkiismeretlen eladók meglehetősen tönkretették, úgy, hogy Angliában sokszor még igen olcsón sem lehetett eladni a dán tojást. 1899-ben kezdtek arra komolyan gondolni, hogy a meglevő hiányokat és botlásokat kiküszöböljék. Megalakították a tojás exportáló szövetkezetét, a melyhez ma számos vidéki szövetkezet s mintegy 22000 tag tartozik, a kik szigorú szabályoknak vannak alávetve. Minden tojáson rajta van az illető gazda neve, melyet egy kaucsuk ] bélyegzővel nyomnak rá, úgy, hogy azonnal fel lehet ismerni, ki küldte a romlott tojást, ami 7 korona büntetésbe kerül az illetőnek, ha ismételten fordul elő. A termelők kötelezve vannak a tojást legalább háromszor hetenkint bevinni a vasúti tojásgyüjtö állomásokra és az átvett tojás árát a szövetkezet azonual kifizeti. Az átvizsgálás és osztályozás a további teendő s a gondosságnak, ráe'iylyel ezt keresztülviszik, köszönhetik a dánok, hogy az angolok nagyon szívesen veszik tojásaikat. Bizonyos tekintetben ránk nézve még biztatóbb az a tény, hogy Olaszország, a mely geographiailag elég távol fekszik Angliától, oda nem kevesebb, mint 120 — 140000 mótermázsát szállít évenkint s a belga piaczon osztozik Bulgáriával. A tojásexportnak szövetkezeti alapon való szervezése nálunk is túl van az első fázison s az eddigi eredmények után ítélve, képesek leszünk kellő kitartás mellett az idegenek kezéből visszahódítani ezt a kereskedelmi ágat. Miért ne tud- nók mi azt megtenni, amit meg tudtak tenni a dánok ? HÍRROVAT. Az Il-ik negyedév lejártával felkérjük lapunk mélyen tisztelt megrendelőit, hogy hátralékaikat beküldeni s előfizetéseiket meguji- tani szíveskedjenek. * Kossuth Lajos 100 éves születésnapjának országos ünnepe, A magyar nemzet ez óv szeptember havának 19-ón ünnepli legnagyobb fiának, Kossuth Lajos születésnapjának 100-ik évfordulóját. A fővárosban ez országos ünnepség előkészítésére országgyűlési képviselőkből alakult egy bizottság, mely az ünnep mozzanataira vonatkozólag szívesen szolgál bárkinek mindennemű felvilágosítással, útbaigazítással (József-körut 31/b, I.) Városunk is adjon méltó kifejezést e napon honfiúi kegyeletének s nemcsak lélekben, de valóságban is ünnepeljen együtt a fővárossal. * Az ügyvédi kamarából. A szatmárnémeti ügyvédi kamara közelebb tartott ülésén az Ér-Körtvólyes székhelylyel bejegyzett Szent- királyi Kálmán ügyvédet a kamara jegyzékéből és Nagy József ügyvéd halmii lakos joggyakornokául bejegyzett dr. Greiger Zsigmond ügyvédjelöltet az ügyvédjelöltek névjegyzékéből a kamara területéről való elköltözésük okából törölte s dr. Lengyel Alajost a dr. Farkas Antal szatmári, Farkas Jenőt a dr. Drágos Theofil nagybányai, Grósz Albertet a dr. Harcsár Géza szatmári, Abrahám Romnlust a dr. Harácsek Imre nagybányai, Tóth Zoltánt a dr. Kovács Dezső uagykárolyi, Schik Elemért a Makár Károly szatmári s Fényes Antalt a Losonczy Atilla szinérváraljai lakos ügyvédek joggyakornokául a kamaránál vezetett ügyvéd- jelöltek névjegyzékébe bejegyezte. * Eskületétel. Kőrösmezei Antal városi főjegyző, Tankóczi Gyula, közigazgatási tanácsos, Vári Antal, tanácsjegyző, Ferencz Ágoston, aljegyző, Demkö Sándor, fogalmazó és Kovács Bálint, városi állatorvos a hivatalos asküt a városi tanács előtt letették és a tanács a hivatalok átadása iránt intézkedett. * A Kossuth-kert-ügyi bizottság julius 19-iki ülésében felhívta a személyesen megjelent Hein János tervező műkertészt, hogy a mostani szélmótort, miután a viz levezetésére nem alkalmas, villamos vizhajtó motorral cserélje ki. Hein erre késznek is nyilatkozott. * Az ev. ref. felsőbb leányiskola segélyezésére nagytiszt. Segesváry József esperes ur, mint a nagykárolyi egyházmegyébe kebelezett gyülemiórt? — azt Gyikó nem tudta felfogni, mert) dolga nem volt soha semmi. Egész nap tóblábolt anélkül, hogy valamit lendített volna. Különben Gyikó már legénykorából ismerte Árgyilánt; akkor együtt legénykedtek, mígnem egyszer mindaketten Bertók Erzsire vetették szemüket. Hogy aztán, mikor dűlőre jutott a dolog, Erzsi Gyikónak Ígérte kezét, attól kezdve nem voltak jó emberei egymásnak. Árgyilán elbusulta I magát, levetette legónykori magyar ruháját s j s oláhnak öltözött, haját hosszúra növesztette és zsírozta, bajuszának végit nyírta, úgy kóborolt esőben-szélben az erdőn, meg a mezőn, meg a tengeriben, mig végre a régi kerülőházba költöztették. Alig lépett ki Gyikó az udvarra, egy lob- bánás fénye ütötte meg szemét, melyet csax- hamar követett a dördülés is. De ez már nem a Csonkás felől jött, hanem a régi kerülő laktól, sőt a pillanatnyi lob bánástól látta Argyi- linnak a lángtól megvilágított rémes arczát is, a puska állásából meg kivette azt is, hogy a golyó csak úgy czél nélkül volt a levegőbe lőve. — Van valami a dologba — gondolá magában Gyikó. Az a harmadik lövés alighanem válasz volt az első kettőre, hanem majd kibomlik az magától is. Jerünk csak! Mikor a ház ablaka előtt elment, látta, i hogy a karton függöny egy kissé félre van | | huzva, s látta azt is, hogy amint odavetette a szemét, a felesége ijedten kapta vissza fejét, Nem volt többé titok előtte, hogy a felesége is be van avatva a dologba. Hanem azért csak ment tovább. Hadd higyje az asszony, hogy űzi a vadorzót. A hol a Csonkásba vezető ut jobbra tér, letért az útról a bozótba. Az a legbiztosabb I hely volt az ö számára. A gyalogösvényt, mely háza felé vitt, rajta kívül más nem ismerte, azt maga verte-vágta a bozótba, a magasba nyúló cserjék pedig egészen eltakarták a szem elől. Hirtelen patkódobogás üté meg a fülét. Kisvártatva hallotta azt is, a mint recseg-ro- pog a bozót, a merre a ló halad. Féltérdére ereszkedett s arra fordult, a honnan a törtetós hallatszott, puskáját lövésre készen tartotta. Hallotta, a mint mind közelebb- közelebb jő a lovas, de látni nem látott semmit. Csak akkor vette észre, mikor már ott volt mellette. Ideges borzongás futott végig az erdőke- kerülőn ; kezéből kiesett a fegyver s maga is megimbolyodott. A ló a zörejre megugrott, de csak a puska csövét érte patkója. Az hatalmas szikrát vetett. Darnóczi, az erdész nem vette észre a bokorban Gyikót. Meglassította megrettent lo- I vát s egyenesen arra tartott, a hol a Csonkásba i vezető ut jobbra fordul. Ott az ut könyökében megállott s vizsga szemekkel tekintett körül. Aztán fojtott hangon megszólalt. — Árgyilán! Az oláh előbujt egy, a túlsó oldalon levő fa mögül. — Parancs! — Láttad már jönni Gyikót? — Erre jönni nem láttam, hanem azt világosan láttam, hogy ép akkor hagyta el a házat, mikor a tekintetes ur lövéseire vissza lőttem. — Oda. Csak tessék a régi háznak kerülni. Oszt, mikor odaér a tekintetes ur, fújjon bele ebbe a sípba, ennek a hangját már ismeri az asszony. Ha semmi jelt nem ad, akkor otthon az ura. Árgyilán átadta a sípot. Darnóczi egy tallért nyomott a markába. — Köszönöm, Árgyilán. Most már eredj tovább ; olykor olykor lőjj egyet, hogy minél távolabb csald Gyikót. Érted a dolgod ? — Igenis. Gyikó mindent jól hallott. Mikor aztán a két ember tovább haladt, megindult a ház felé. A ház végénél nádkévék voltak csomóba rakva. Gyikó kunyhóalakulag széthuzogatta a kévéket. Halkan füttyentett a kutyáinak, kezébe vette vadászkését, behúzódott a nádcsomóba s a kévéket annyira összehuzogatta, hogy Sürgős védekezés a lisztharmat ellen ASCHENöRANDT-féle Fézkénporral/rr boFdóiüorral Kiar A „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete.“ Szűcs József füszerkereskedésében.
