Szamos, 1902. június (34. évfolyam, 44-52. szám)

1902-06-29 / 52. szám

sérletezés nem lesz; a felekezeti egyenjogú­ság s az ez által kivánt közteherviselés kö­vetelményének éppen nem felel meg, tehát az ez iránt várakozóban levő közvéleményt nem is elégíti ki. Amellett az egyházban bennmarad az adófizetés és behajtás rokon- szenvet nem keltő rendszere. Ha az 1848. XX. t.-czikket az ismer­tetett lehetőség szerint végre nem hajtják: akkor következik be az az eshetőség, hogy a hátrányban levő felekezetek a szekulári- zácziót követelik; mert az állam egyenjogú polgárok társadalma s ami — úgynevezett állami vagyon, bármi kézen legyen is: köz­vagyon^ amelyhez minden honpolgárnak bár­hogy imádja is Istent — joga van s ha ez a jog kielégítést nem nyer — követelése permanens. Ki nem elégített követelések pe­dig a nyugtalankodást íentartják, a közbé­két veszélyeztetik s ha még törvény da­czára sem nyernek megnyugtatást: forrada­lom gyuanyagává lesznek . . . Videant Con- sules . . . ! Ä magyar nyeli az iskolában. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, Wlassics Gyula, körrendeletét bocsátott Ma­gyarország összes tanfelügyelőihez, a melyben felszólítja őket, hogy a kerületükhöz tar­tozó iskolákban felekezeti, nemzetiségi és magán iskolákat sem kivéve, a magyar nyelv kötelező és fokozott mértékben való tanítását a lehető legszigorúbban ellenőrizzék s esetleges visszaélésekről, netán mulasztásokról jelentést küldjenek a minisztériumba. E hazafias s a magyarság igaz ügyének előmozdítását czólzq rendelet a* egész ország osztatlan rokonszenvét biztoíftH? a miniszter­nek, ki e cselekedetével is *.at élénk tanujelót adta annak, mily fenkölt ne nességgel tölti be magasztos hivatását, melylyel őt a nemzet bi­zalma megtisztelte. Nem kerülheti ki azonban figyelmünket azon körülmény sem, hogy e rendelet kibocsá­tásának okvetlen oly előzményei kellettek, hogy legyenek, a melyek a magyarság ügyét egy némely iskolákban, az államnyelvet illetőleg veszélyeztették. Az 1879. XVIII. t.-cz. határo zottan kimondja ugyan a magyar nyelv kötelező tanítását az iskolákban, de ennek a törvénynek érvényt is szerezni eddig elé nem mindenütt próbáltak kellő erélylyel vezető férfiaink. A! nemzetiségi vidékeken, sőt magában az ország l szivében is nem egy iskolát volt alkalmunk j szemlélhetni, hol a tanulók legnagyobb része, a I kellő oktatás híján, az ország nyelvét, a ma- j gyárt elsajátítani nem tudta. Sőt sokszor jöt­tek nyomára az államiság ellen való oly me­rényleteknek, midőn tanító, felettes hatóságá­val egyetértve, sőu vállvetve küzdöttek az 1879. dös-Sár fürdőből ered s a falunál kiszélesedik. Innen egyik ága a Máriavölgybe tér, melyet mint csekély kis hegyi patak szel keresztül. A remek, ős tölgyektől köritett kis fürdőhely ás­ványvizekben igen gazdag: területén 11 külön féle ásványviz-forrás fakad. Mária forrása igen hasonló a bikszádihoz, Gábor-forrása pedig a parádi-viz pendantja. Még vannak vasas, sós forrás vizei is. Csinosan parkírozott s pihenők­kel ellátott kiránduló helyek is bőségesen kí­nálkoznak. A meglepő csinos, tiszta szobák a kényesebb izlésüeket is kielégítik. A Márta-pi- henőnél remek kilátás van az Avas ormaira és községeire. A fürdő sötét hátteréül fél órai tá­volra fekszik tőle az Avas legszebb alakú csúcsa, a Mike ; kissé hátrább a jóval maga­sabb Kövesnek kopár színjei láthatók. A Mike völgyében fekszik a kénes vizéről s kitűnő gyógyhatásáról oly hires Büdös Sár fürdő. Ozon- dus levegőjével, szép pisztrángdus patakjaival, vadregény- fekvésével igen szép nyaralóhely lenne, de a aocsiutja egyszerűen borzalmas. Ide különben csak azok járnak, a kik nagy bajok­ban e hatásos víztől remélik gyógyulásukat s természetesen ennek fejében még e nagyon kényelmetlen helyen az unalmat is eltűrik. Mert itt aztán szórakoztatásról csakugyan szó XVIII. t.-cz. kijátszására s büntették korholták az oly tanulót, ki a magyar nyelvet magán szorgalomból, avagy házilag elsajátítani meré­szelte. Különösen román és szász nemzetiségi is­kolákban harapódzott el ez oktalan vak gyű­lölet a magyar nyelv ellen, általában minden ellen, mi a magyarságra emlékeztet és sajnos, sok botránynak volt okozója az a könnyelmű felületesség, hogy eddig a magyar állam alatt­valói e feloniáját fölötte enyhe elbírálásban rá­segítette s a kellő megtorlást elmulasztotta. Wlassics Gyula e hazafias rendelete egy csapásra megszünteti a jövőben hasonló esetek ismétlődését, mert hisszük és reméljük, hogy kellő szigorral fog tudni eljárni azok ellen, kik a magyar államiság alapja ellen oktalan me­rényletet merészelnek elkövetni. Üdvözöljük tehát a minisztert e nemes, hazafias felbuzdulást eláruló ténye alkalmából s bátran merjük állítani, hogy az ország min­den egyes magyar honfia oldalunk mellettt áll akkor, midőn a nemzet jövendőjéra oly fontos kihatással biró cselekedetéért a megérdemelt méltánylásban részesítjük. S ne feledje Wlassics Gyula, hogy bár a nemzetiségek bujkáló fenye- getődzése akadályt próbál is nemes missiója elé gördíteni, oldala mellett lesz a magyar nemzet tömör falanxa, mely mindenkor köny- nyedén megvédi minden támadástól. HÍRROVAT. Az II-ik negyedév lejártával felkérjük la­punk mélyen tisztelt megrendelőit, hogy hát­ralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megújí­tani szíveskedjenek. * Huszonöt öves találkozó. Azok, kik a szatmári kir. kath. főgimnáziumban 25 óv előtt (1877.) tettek érettségi vizsgálatot., az együtt átélt diákévek kiolthatlan kedves emlékeivel szi- vökben, összegyűltek a hó 26 án városunkban, hogy negyedszázad után ismét megújítsák a gyermekkorban gyökerezett igaz barátságot. A találkozót Orosz Alajos tanár hívta össze, ki a rendezés nem csekély munkájának odaadó gond­dal és szeretettel áldozott. Megjelentek a kö­vetkező iskolatársak: Baróti (Bartl) Lajos iró, az „Urambátyám“ szerkesztője Budapest. Be- nyovszky Aladár főszolgabíró, Halmi. Berey Jó­zsef év. ref. lelkész, N.-Ecsed. Boksay Gusztáv főerdész, Apatin. Halász Kornél birtokos Kölese. Hámon János rk. plébános, Zajta. Jörg Endre kir. alügyész, Karánsebes. Kozányi Zsigmond dr. ügyvéd, Halmi. Lengyel Károty kereskedő, Szat- már. Lengyel Vilmos főgimn. tanár, Pancsova. Nagy Ödön min. számvizsgáló Bpest. Péterffy Lajos min. osztálytanácsos, Bpest. Sümeghy Árpád szőlőkerületi biztos, Eger. Szerdahelyi Jenő dr. min. titkár, Bpest. Szlávik Leo urad. kasznár, Keresztes. (Pehérm.) Tyrmann József dr. törzsorvos, Temesvár. Vajay Endre kir. főmérnök Máramaros-Sziget. Majos Károly anyak. felügyelő, Szatmár. Orosz Alajos főgimn. tanár, Szatmár. El nem jöhettek : Antók Dániel rk. plébános, Bársony József dr , Barta (Braun) Gyula dr., Bodnár (Braun) József, Brezanóczy sincs. Ki-ki gondoskodjék magáról. Hanem, a ki a magányt és csöndet szereti, s a kényelem iránt nincs igénye, az menjen oda, azt meg fogja találni. A viz hatásáról valóságos csodá­kat mesélnek a környékbeliek. Valóban kár, hogy e hely nagyobb figyelemben nem részesül. Ha külföldi fürdő volna, világhírűvé tenné az élelmes vállalkozás és a reklám. Egészen más viszonyok vannak Máriavölgy- beu, hol egy jó kugli és tennis pálya s heten­ként kétszer zene szórakoztatja a közönséget. Van igen jó magyar vendéglője, jó társasága. Ha fürdővendég épen most nem sok is van, a közeli falvakból sokszor jönnek át úri családok s jó bor és zene mellett felejtjük az esőt, az árvizet és rósz termést. így p. o. ma délutánra is már összegyűlt egy jó kugli-compánia, tehát a mai napra már száműztük az unalmat. De már hallom a Rákóczy-induló hangjait. Vonul a kis társaság ebédelni. Most már sietek én is hozzájuk. Isten vele, kedves Szerkesztő ur ! Ha nem elég szórakoztató a levelem, írjuk az idő ro­vására ! Szívből üdvözli Egy szalmaözvegy. Sándor, Pélegyházy Elek, Jelenyi Kálmán, Kas- say Károly dr., Kálmán Károly, Klein Adolf dr. Lonkay Antal, Lupán Miklós, Méhes Lajos dr., Papp Endre, Sax Béla, Schmidt Lajos, Kretz Guido. Meghaltak : Bánkoss János, Csorba Lajos, Görbe Géza, Hubán János, Papp Gedeon, Petravich Gyula dr., Strobl Károly, Szatmáry Árpád. Érdekes, hogy a találkozóra dr. Zafféry Károly hajdani szatmári főgimn. tanár, jelenleg a szalezi szt. Ferencz-társaság tagja, Rómából Szatmárra jött. — 25-én ismerkedő estély volt a „Pannóniában“. 26 án fél 10 órakor Hehelein Károly prépost kanonok plébános hálaadó csen­des misét tartott, melyen Kozányi Zsigmond ügyvéd és Péterffy Lajos min. tanácsos minist- ráltak, mig a choruson Méder Mihály remek or­gonajátéka mellett Orosz Alajos, Mondik Endre és Zafféry Károly ihlett egyh. énekeket adtak elő. Mis9 után a fényes társaság tisztelgett He­helein Károlynál, mint hajdani igazgatónál, meglátogatta a főgimnáziumot s ennek udvarán a volt tanárokkal együtt lefényképeztette magát. A diszebéd a Kossuth-kerti kioszkban tartatott, melyen Hehelein Károly, Ratkovszki Pál, dr. Vajay Károly, Meder Mihály és Mondik Endre is megjelentek. Lelkesült, ötletes toastok hang­zottak el a benső, nemes érzelmek hatása alatt. Délután Meszlónyi Gyula püspök ur is látogatást tett a vidám társaságnál s egy órát töltött ^ boldog férfiak közt a legkedólyesebb hangulat­ban. — Hasonló találkozóra gyűltek össze teg­nap városunkban nyolezan azon ifjak közül, kik 10 év előtt tettek érettségi vizsgálatot. * A kir. törvényszék munkabeosztása. A kir. törvényszék tanácsai és azok ülésrendjei a folyó évi julius és augusztus hónapokra a kö­vetkezőképen vannak megállapítva : I. Polgári tanács. Szombaton d. e. 9 órakor, szükség ese­tén ugyanezen a napon d. u. 3 órakor. Elnök: julius hóban dr. Róth Ferencz; augusztus hó­ban dr. Papolczy Gyula ; akadályoztatása esetén a polgári ügyek előadásával megbízott rangidős törvszéki biró. Bírák: Jul. 1—23; aug. 27 — 31. Kölcsey János. Jul. 1 — 7., aug. 19—31. dr. Fe- késházy Gyula. Jul—aug. Kossuth Zsigmond. Jul. 1-töl aug. 12. dr. Bajnay Endre, szükség esetén jul. 1-től aug. 17-ig Antal József, — aug. 18 — 31. Horváth Benő. Jegyző: jul. hóban Gö­rög Miklós, aug. hóban Kótai Károly. II. Váltó,, csőd és kereskedelmi tanács : kedden d. u. 3 órakor Elnök : jul. hóban dr. Róth Ferencz ;aug. hóban dr. Papolczy Gyula. Bírák: 1. Jul. 1 — 20. dr. Dezső Kálmán. Julius 21-től aug. 31-ig Kos­suth Zsigmond. 2. Ülnök; ha nem szükséges ülnök, ez esetben biró Horváth Benő. Jegyző : Boit- ner Károly. III. Jövedéki ügyek tanácsa: csü­törtökön d. u. 3 órakor. Elnök: Jul. hóban dr. Róth Ferencz ; aug. hóhan dr. Papolczy Gyula ; helyettes Krasznay István. Bírák : 1. Jul. 1-től aug. 3-ig Nuszer Dezső előadó, aug. 4 — 31. Morvay Károly előadó. 2. Jul. 1-től aug. 3-ig Szabó József; aug. 4—17. Antal József: aug. 18—31. Horváth Benő. Jegyző : Husovszky Dé­nes László. IV. Vádtanács: Sürgős esetben minden­nap, különben pedig pénteken d. e. 9 órakor. Elnök : Jul. hóban Pap József ; aug. hóban dr. Papolczy Gvula ; helyettes, amennyiben szabad­ságon nincs: dr. Dezső Kálmán, Balogh József, Pap Endre. Bírák: 1. Jul. 1-től aug. 3-igSzabó József; aug, 4 — 12. dr. Bajnay Endre; aug. 18 — 31. dr. Fekésházy Gyula. 2. Jul. 1—6. Morvay Károly ; jul. 7-től aug. 2-ig dr Bajnay Endre ; aug. 3—31. Morvay Károly. Jegyző : dr. Joannovics György Ernő. A Bp. 115. §-a szerint a hó 2-ik hétfő napján tartandó vádtanácsi ülés­ben jul. hóban elnököl dr. Róth Ferencz aug. hóban dr. Papolczy Gyula. V. Bűnügyi felebbe- zési tanács: Hétfőn d. e. 9 órakor. Elnök: jul. 1—20. dr, Dezső Kálmán; jul. 21—31. Szabó József; aug. hóban dr. Papolczy Gyula. Bírák: jul. 1 — 20. Szabó József; jul. 20—31. Kossuth Zsigmond; aug. 1—3. Szabó József aug. 4—12. dr. Bajnay Endre; aug. 18—31. dr. Fekésházy Gyula. 2. Jul. 1 — 6. Morvay Károly; jul. 7-től aug. 2-ig. dr. Bajnay Endre; aug. 3 — 31. Mor­vay Károly. Jegyző : Poszvók Zoltán. VI. Bűn­ügyi főtárgyalási tanács; Hétfőn és csütörtökön d. e. 9 órakor. Elnök: Papp József. Bírák: 1. Jul. 1—23. Pap Endre ; Jul. 24 — 31. dr. Bajnay Endre; aug. 1 — 15. Pap Endre: aug. 15 — 81. Balogh József. 2. Jul. hóban Antal József; aug. hóban Horváth Benő. Jegyző: Demkő Sándor. Az esküdtszéki és semmiségi felebbezési tanács jul —aug. hóban nem tart ülést; sürgős esetek­ben, továbbá a fentebb megjelölt tanácsokban szükségesnek mutatkozó helyettesités iránt az elnök intézkedik.

Next

/
Thumbnails
Contents