Szamos, 1902. június (34. évfolyam, 44-52. szám)

1902-06-29 / 52. szám

XXXIV. évfolyam. Szatmár, 1902. vasárnap junius hó 29. 52-ik szára. SZAMOS. Vegyes tartalmú iap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Bgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak 'zatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Az 1848. XX. törvényczikk — nálunk. ív. Szekulárizáczió .. . Habár azok az úgy­nevezett állami javadalmak, a melyek né­mely felekezetek használatában vannak, a polgárok egyenjogúságánál fogva — közva­gyon és más külállamok e téren végrehaj­tották a szekularizácziót; nálunk a közteher viselés elvének minden téren szigorú meg­valósítása mellett keresztül lehet vinni az 184.8. XX. t.-cz. j. §-át — szekulárizáczió nélkül is .. . Határoztassék meg, hogy a magyarországi egyes felekezeteknek, melyek egyházi és ha a felekezeteknél hagyatik meg az iskolázás — iskolai szükség­letei is — természetesen a papoknak nem fejedelmi fény, hanem munkájuk érdeméhez, nemes erkölcsi állásukhoz mért dijazás biz­tosításával határoztassék meg, hogy az állo- dalmi vagyont használó íelekezetek ily bir­tokai mennyi tiszta jövedelmet adnak . . . e jövedelmek által ezeknek erejéig fedezve vannak azon felekezetek egyházi és iskolai helyesen beosztandó közszükségletei ... a fedezetlenül netalán fenmaradt rész és az álladalmi javadalmat nem élvező Íelekezetek egész közszükséglete fedezendő aztán köz- álladalmi pénztárból, a mely erre az erőt oly czélu közadózásból nyeri, a melyhez a kulcsot az adóképesség határozza meg; ter­mészetesen ezt az adót bármely vallásfele­kezeti tag — fizeti különbség nélkül mint kultusz- és közoktatási adót az adó megett, de általánosítva adóképesség arányában. Az állam fizet, de abból a mit e czélra be­vesz?; az egyházak tagjai is fizetnek az ere­jükhöz mérten. Akinek több adatott, több is kéretik tőle. Az autonómia sértetlen marad, mert az államnak becsülnie kell a közszabadságot, a mely az antonomiában is kifejezési talál s miután köztapasztalat szerint az egyházi szerkezetek élete szivósabb, mint az állami ! kormányíorma: az autonómiát azért is res­pektálnia kell egy alkotmányos, szabad ál­lam kormányának, mert jöhet idő, miként volt is már, hogy az alkotmányos szabad­ságérzet, veszély, vagy üldöztetés esetén az egyházi autonómia -.'Jszárnya alá, mint ments-várba vonul. Szóltam . . .! Benne éltem a negyve­nes évek fejlesztő idejében . . . benne él­tem a 1848-as küzdelmekben . . . hazafiul könyeket sirtam az elnyomatás korában s a patens csalétke ellen a prot. autonómia megmentői sorában részt vettem küzdelem­ben, diadalban. Láttam az 1848-as alapon feltámadt uj Magyarországot, hallom, de nem élvezem azt a fennen hangoztatott egy­házi egyenjogúságot, amelynek testvéri bé­kére kellene vezetni e hazának minden gyer­mekét. Az 1848. XX. t-cz. helyes, teljes végrehajtása az egyházi egyenjogúságot, te­hát a köz-testvériséget is hordja magában s egy jobb kor hajnalhasadása, sőt tiszta napkelte lenne. Az egyenlők nem irigyked­nek egymásra s nem harczolnak egymás ellen ! Miért nem akarják ezt a végrehajtást ez országban oly sokan s még 'itt 7iálunh — e vármegyében sem, a hol pedig köz­vetlen látják az egyházi és iskolai terhek alatt vergődését az ev. ref. kis egyházak szegény népének ; sőt miért nem akarja az ev. reí. konvpnt?! Talán egyszerű, de ta­láló lehet reá & ' a feleletünk, hogy a kon- vent tagjai vag^ nagy urak, vagy a szük­séget közvetlenül nem érző papok . . . s bizony a mostani egyházi adórendszer elve­tésével a közteherviselés állami mód szerint alkalmazásával hasonlithatlanul többet fizetne az uradalmak birtokosa, mint az a szegény paraszt, aki saját munkaerejével hurczolja az élet terhét családja, egyháza és hazája lentartásában és kivált egyházi téren nem teherviselési képességéhez képest. E miatt kell közvetitni ?! A konvent által most munkába vett adóreform aligha maga is csak jóakaratu ki­Irgalom—Szeretet. Szegény árvafia áll az utczasarkon, Szánalmas ruhája rongyos, feslett karton. Szomorúan tekint a járó-kelőkre, Látszik, hogy az Ínség, szegényt meggyötörte. Amint Bandikámmal a sarkon megyek el, Szóba ereszkedem a szegény gyerekkel. Bizalom derűje tűnik fel az arczán .... — Kire vársz, kis fiam, itt az utcza sarkán ? — Jó szivekre várok; köszönöm kérdését, Beteg-ágyba vitte anyámat az éhség. Én is alig bírom: éhezem és fázom. Egy-két fillérecskóL könyörgök alásson. — Ez a néhány fillért adjuk neki, apa. így szólal meg Bandi, nesze, vidd ezt haza! És a kis fiúnak adja gyümölcs pénzét, Szép piros rózsát fest arczára a részvét . . . Megcsókolom százszor ezt a szép virágot, Kedves fiacskámban szebb jövőbe látok. Boldogsága meglesz, küzdjön bár eleget, Boldoggá teszi az irgalom, szeretet . . . Fülei Szántó Lajos. m Hullottak a.., Hullottak a lombok, Egy vén akáczfáról, Mikor búcsút vettem Egy kis szőke lánytól. Megkérdeztem tőle ... Vájjon, mikor látom . . .? Azt mondá: Majd, hogyha Virág lesz az ágon ! Majd, ha jön a tavasz, Enyhe napsugárral, Tarka pillangókkal, Madarak dalával . . . Majd visszajön akkor . . . S itt lesz addig újra . . Mig a fák levelét Őszi szél nem fújja ! Hej! volt már nem egyszer Virág az ákáczon, De én azt a kis lányt Mind hiába várom . , . A tavasz is elmúlt Nem egyszer azóta . . . De ón soha, soha Hirt sem hallok róla! Lengyel Béla. Fürdői levél, Máriavölgy, 1902. jun. 22. Kedves Szerkesztő ur! Könnj’en elképzelheti, milyen most, ez esős időben a fürdői-élet: napfény nélkül, kedv nél­kül s persze társaság nélkül. Szomorkodnak a vendégek, de még inkább a fürdőigazgatók, mert hiszen azok a kevesek is, a kik már el­indultak „nyaralni“, szöknek haza az „ősztől“ és unalomtól. Pedig e kedves helyen sok kelléke meg van adva annak, hogy egy nyarat kellemesen tölthessünk. Páratlan figyelmesség az igazga­tóság részéről p. o az is, hogy az uradalmi fo­gatokat és ponnykat sótakocsizásra és kirándu­lási czólokra a vendégek rendelkezésére bo­csátja. Tegyünk tehát mindjárt kocsin egy kis szemlét a környéken. Szemet gyönyörködtető vidék hegyekben s völgyekben. Nem az a sö­tét szikla-csoportozat és zord rengeteg, nem is olyan vadregényes, mint az erdélyi havasok, de szelíd hajlású, szép hegy, völgyei igen kel­lemes hatást tesznek a szemlélőre. A Mike- hegy erdőboriíott lábánál, Vámfalu község mel­lett fekszik e kies fürdőhely. Körül erdős sík­ság környezi, s közepén csacsogva-csobogva a zabolátlan Tálma vágtat keresztül, mely a Bü­INGÜK JÓZSEF Tényleg csak úti azikkekat éskatonai fölszereléseket. szabó üzletében szerezhetjük be hazai és angol gyártmányú gyapjú- szövetből készült legjobb szabású tavaszi felöltőinket, és öliönireioktt. Hol papi öltönyök Ó* reverendák a legszebb kivitelben készülnek. — Kí- _ _ szit sikkesszabásu egyenruhákat; raktáron tart mindennemű egyearaka­Szatmár, Deák-tér. (Yárosnaz-épület.) ■ - " " ‘

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents