Szamos, 1902. június (34. évfolyam, 44-52. szám)
1902-06-22 / 50. szám
mert ezt a Konvent azon hozzájárulás nélkül is megcselekszi és egyetemes egyházi határozat és kérelmezés tárgyává teszi. Sőt tovább megy a Konvent: végre-vala- hára belemegy a hosszú idő óta hangoztatott egyházi adófizetés reformálásába— rendszeresítésébe és kimutatja: mennyi legyen az az államsegély, amely által a létfenntartás szükségletének egyházi adózás utján nem fedezhető része — államilag fedezendő lesz. De az a kérdés: megtelelt-e ez a módozat az 1848. XX. t.-cz. intencziójának: az egyházak egyenjogúsítása, az egyháztagok teherviselő képességére tekintettel, nyer-e ezáltal az ügy gyakorlati megoldást és köz- megelégedésre szolgál-e az 1848. XX. t.-cz. ilyentén végrehajtása, vagyis végrehajtásának elközvetitése . . .? Yajha úgy lenne; de a ki ismerem népünk kereseti viszonyaihoz mérve — túlterhelt állapotát, szo- cziális gondolkodását; s nem tagadva el azt sem, hogy van még benne egyházához ragaszkodás s megbecsüli az autonómiát, mely neki az egész egyházkormányzatra nézve a kiindulást biztosítja, ha ennek — mint kell — sarkköve a presbyterium s mélyen fájlalja, hogy némely, péld: ama kon- ventbe választás jogot tőle elvették stb. stb: sem az 1848. XX. t.-cz. intenczójának; sem az egyházak egyenjogúságának; sem a népteherviselési képességének; sem szocziális gondolkozásának nem felel meg a konvent határozata szerinti megoldási módozat . . . tehát a prot egyházakban megnyugtató köz- megelégedést keltő hangulatot sem teremthet. S ha még ehhez vesszük azt, hogy azzal a módozattal bennmarad az egyházi életet zavaró közvetlen adózás és adóbehajtás : állíthatom, hogy csak az 1848. XX t.-cz. teljes végrehajtása az, a mely azokat a fontos elveket és gyakorlati helyzetet s viszonosságot biztosíthatja ; minden más módozat tehát csak kísérletezés, csak átmeneti próbálkozás lehet. (Folyt, köv.) nem tudja elcsendesiteni, csak szemeinek könyét nem tudja visszafojtani. Mi bajod, Tamás Pál ? Ki bánt ? Ki szól hozzád ? Hiszen azok a hantok némák ! Ott már nem él senki és semmi. Ott nem bánthat senki. És Tamás Pál úgy érezte e pillanatban, hogy a sirhalmok nem némák! Nem bizony ! Mintha a sir mélyéből feltörő hangokat hallott volna. — Ne menj, édes fiam, ne hagyd el ezeket a hantokat, ne a mi emlékünket! És ne hagyd különösen e hazát, a melynek szültünk, neveltünk. A hol mi is verejtékkel szántogat- tuk a föld barázdáját, a hol bút-bánatot átéltünk — és mégis boldogok valánk! Ha tudtuk volna, hogy hazátlan leszesz, talán nem születtél volna. Ne menj, ne hagyd itt e hantokat ! Tamás Pál úgy állott a sírok mellett, mint a köszobor. Megdermedve, elbódulva. — Eh, gondolta aztán, visszanyerve előbbi makacsságát, már megint a szivem beszól, már megint a szivem csalogat. A sírok némák, nem ök beszélnek, hanem az én lágy szivem . . . önkénytelenül hajlott le aztán a V.almokhoz, kezével felkapott egy marók földet; táskájába tette és suttogta: — Isten veletek! El innen messzire. Isten veletek ! Küzdelem a szőlő peronosporája ellen. Hogy a szőlő peronospora betegsége ellen védekezni kell, ha csak nem akarja szőlőjét a feltétlen elpusztulás veszélyeinek kitenni, azt ma már minden szőlősgazda tudja, de azzal kerésbbé van tisztában, hogy mikor, mivel és hogyan permetezzen. Ebben a három irányban még mindig sok hibát szoktak elkövetni, melyek mindegyike jelentékeny kárral jar a termelőre. A bordói lé, mely nem egyéb, mint rézgálicz és mészkeverék vizes oldata, ugyan a legbiztosabb szer a perenospora ellen, ha idejében és megfelelően erős összetétellel készítik el, csakhogy annak elkészítése már nem olyan könnyű, hogy uton-ut- félen ne követnének ellene goromba hibákat főleg az oldat tökéletlen közönbösitése által, ami azután megboszulja magát az elővigyázatlan birtokoson. Mert a bordói lé helyes elkészítése távolról sem oiy egyszerű dolog, mint azt a legtöbb szőlősgazda képzeli: a rézgálicz összetörése, vagy forró vízben való feloldása, a mésztej elkészítése, ennek kellő arányban való hozzákeverése a rézgálicz és viz előírás szerinti 1—2—3 százalékos oldatához épen nem csekélység, mert sem pontos mérleg, sem lakmuszpapír ott kinn a szőlőben nem szokott kéznél lenni. Az adagolás „szemmértékre“ a közömbösítés »találomra“ történik és a vége vagy anyag pazarlás, vagy egy perzselő hatású folyadék. Nem is szólva arról, hogy a réz- gáliczot országszerte hamisítják, s igy a legnagyobb pedantéria mellett is az igy elkészített oldat a belehelyezett reménynek nem felelhet meg. Azért kell mindenütt, ahol a permetező folyadék elkészítését nem képzett szakember teljesiti, elsőbbséget adni már kész permetező keveréknek, melyeket egyszerűen a vízbe kell keverni megfelelő arányban és kész az oldat. Ezek közt a legkitűnőbb anyag a dr. Aschenbrant-féle bordói por, melyet három év előtt kezdtek hazánkban alkalmazni és melyeknek használata mindenütt, ahol csak kísérletet tettek vele, a legjobban bevált. Erre az anyagra a figyelmet legelőször Linhart György, a magyar-óvári gazdasági akadémia tudós tanára hívta fel, aki több éven át végzett vele kísérleteket a legjobb eredménynyel. A bordói porról szóló jelentésében a következőkben sorolja fel a tanár ur annak előnyeit: „A dr. Aschenbrandt-féle por előnye a bordói lével (rézgálicz és mészkeverék) szemben a következő : 1. Az oldatot elkészíteni igen könnyen, s nagyon rövid igő alatt lehet. 2. Az oldat erősen alkalikus hatású s véle a lomb gyenge leveleit még ügyetlen munkás sem képes leperzselni. 3. Az oldat kitünően tapad s olyan esők, a melyek a rézgálicz és mészkeveréket okvetlenül lemossák, nem képesek a zöld részekről lemosni. 4. Ha az oldat nem lesz a permetezésnél elhasználva, a megmaradt mennyiséget egy bedugaszolható hordóban huzamosabb ideig eltarthatjuk a nélkül, hogy az állás ártana az oldatnak.“ Amellett a bordói por használata olcsóbb is mint a házilag elkészített bordói léé A bordói por ugyanis sokkal tökéletesebben tapad, mint a legpontosabban elkészített rézgálicz és mészkeverék, s igy kevesebb kell belőle. A jobb tapadás pedig onnan ered, hogy a bordói porhoz ezukor is van keverve, mely a tapadást lényegesen fokozza. Mig ugyanis a bordói léhez az első permetezésnél 1, a másodiknál 2, a harmadiknál 3 kg. rézgáliczot és ugyananyi meszetkell venni, a bordói porból az első permetezéshez 1, a másodikhoz és harmadikhoz 2 legfeljebb 2'/a százalék minden körülmények közt elegendő. Az oldat elkészítése pedig — szemben a rézgálicz és mészkeverékkel néhány perez alatt történhetik meg, s igy munká- han is nagy a megtakarítás. Amellett a bordói por oldat annak tisztaságánál fogva a permetez ő gép szelepeit nem dugaszolja el, s igy ki van zárva a bordói por használatánál annak lehetősége Is, hogy a gép tisztítása miatt a legbecsesebb idő elpocsékol- tassék. már pedig erre a bordoi lénél naponkint van eset. Végül az oldat elkészítését akármilyen gyakorlatlan napszámosra lehet bízni, legfeljebb anyagot pazarol, ha nem ismeri a vizes kád tartalmát, de kárt a szőlőben semmi esetre sem tehet. Pedig tudjuk, hogy gyakran csak azért halasztatott a permetezés néha egyik hétről a másikra, mert a gazda maga képtelen volt magának időt szakítani, hogy ezen munkánál, mely a legnagyobb preczi- zitást igényeli, jelen lehessen; ezalatt pedig a peronospora rohamosan lepte el a szőlőt. Ezek azok az előnyök, melyek a bordói por elterjedésének útját egyengették és amelyeknek köszönhető, hogy ezen por használata évről-évre terjed. Ma már a legtöbb uradalom bordói porral permetez, mert több mázsa rézgálicz feloldásával járó nagy munka és a rizikó, mely a helytelenül készített permetező oldat nyomába jár, elidegenítette őket a közönséges bordói lé alkalmazásától. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, mely a bordói port, ezt a kitűnő anyagot gyártja és forgalomba hozza bárkinek, aki iránta éredklődik, díjmentesen küld el egy részletes ismertető füzetet. Kívánatos, hogy úgy a középbirtokosaink, kiknek intelligens szőlőszeti intéző tartása nincs módjukban, mint kisbirtokosaink, kik maguk készítik el a permetező folyadékot, minél számosabban térnének át a bordói por általános használatára. . . . Tamás Pál ott halad már a falu határában ! A hosszú egyenes útról vissza se néz. Ne integessen utána se a falu tornya, se a falu vénje, se a sírok szelleme : És megy . . . megy, mint a száműzött, a kit saját lelke hajt, de a kit azok a sírok marasztallak . . . Már viszi a gőzös sebes szárnyakkal . . már ott van a zugó tengerparton. Egyszerre csak szivéhez kap. Mi bajod van Tamás Pál? Ki bánt? Ki tart vissza ? Ki sir utánad, hiszen neked senkid sincs e világon . . . . . . Tamás Pál már ott ül a hajó gyike vaczkában. Várja az indulást. Szeméből könyek cseppennek. Ajka remeg. Egy varázsütésre egyszer csak felugrik. Ki innen! Vissza, vissza — a hazádba! Azok a sírok t-ínak — sírnak. Visz- sza megyek! • • • Úgy történt! Tamás Pál visszafordult anélkül, hogy lábát az uj hazába betette volna! Megtörve borult le azokra a sirhalmokra, melyek most már csakugyan némán, de érthetően szóltak szivéhez. — Most megnyugszunk, álmunk zavartalan leszen. Siess, használd fel még az időt, dolgozzál és imádkozzál ! Isten veled fiam ! A viszontlátásig. . . . Tamás Pál újra kezdette az életet és nem bánta meg, hogy a sírok visszasírták. Lássátok, ilyen hatalma van a néma sir- halmoknak ! HÍRROVAT. Az Il-ik negyedév lejártával felkérjük lapunk mélyen tisztelt megrendelőit, hogy hátralékaikat beküldeni s előfízetéseiket megújítani szíveskedjenek. * Emlékirat. A „Szatmári polgári lövész- egylet“ képviseletében U r a y Géza főlövészmes- ter emlékiratot és kérvényt intézet a városi tanácshoz a lövelde felállítására szükséges terület átadása s a terveknek megfelelő épületek felépítése iránt. A lövészek egyebek közt ezeket mondják: Gondoskodnunk kellett a város belterületéről történt kitelepítés után más, czélunk- nak megfelelő alkalmas helyről. Megfontoltuk több városi bizottsági tag azon javaslatát, hogy lövöldénk felállítására legalkalmasabb hely volna a körtvólyesi erdő egy kis része, a mely keletről a szatmárhegyi közút, délről a Homoród folyó által van határolva s kiindulva e folyónak a közúttal való érintkezési pontjától északra, Szatmár városa felé 300 méter szélességben, nyugatfeló pedig parallel a Homoród folyóval a kitolásig feküdnék. Ennek a részünkre teljes tulajdonjoggal átbocsátandó területnek a nagyságát 40 kát. holdban állapítottuk meg, nemcsak azért, mert a legújabb kor igényeinek megfelelő épületek elhelyezésére ilyen területre van szükségünk, hanem azért is, mert mi ezt a területet parkírozni kívánjuk és berendezni úgy, hogy az a város azon közönségének, a mely a Legjobb, legüditőbb és legolcsóbb ásványvizek a Szolyvai, Luhi Erzsébet és polenai gyógyvizek. Feltűnő gjb fyhat,J ni alkalmaztatnak: kínvény. ven, hélyag, gyomor, tarok, tide éa gége bajok esetén. Kapható ffszerlzletekkea és az aradalail asviayvizkérlssá|nél Baalyvéa (Bereg megye). — Prospekt«! ingyen ée kimentve.
