Szamos, 1902. június (34. évfolyam, 44-52. szám)
Gazdák Lapja, 1902-06-19 / 25. szám
heti fel, hogy a vásárlások eszközlésénél a bizottság egyesek részéről befoiyásoltatja magát s éppen e vélemény helytelenségének kimutatására mutattunk rá a fent hivatolt közleményben a valódi okra. A katonai bizottság ugyanis felelősség terhe mellett vásárol s minthogy a tenyésztőtől egyszer megvett lovat, ha tőle nem veszik át, nem adhatja vissza, s igy érzékeny anyagi kárt szenvedne, ily esetben pedánsabb a ló megbi- rálásában, mint azzal a kereskedővel szemben, aki 20—25 drbbcl visszaveszi az 5—6 meg nem felelőt, hisz n-' eségét az átvettekben is már busásan megta' ita. Ily körülmények közt a bizottság anyagi koczk zatot nem visel s igy a lovak megítélésében is elnézőbb lehet. E magyarázattal azonban a tenyésztőkön segítve nincs, sőt azt a meggyőződést merítjük, hogy a katonai vásárlásokra hiába támaszkodunk s egyelőre mégis a közvetítő kereskedelmet is fel kell használnunk s arra törekedni, hogy lovainkat mentül kevesebb költséggel mentül jobb áron értékesíteni tudjuk. Ezt a czélt akarja elérni a Gazd. Egyesü let az évenként rendszeresítendő nagyobb szabású lóvásárok tervével, ahol lehetőleg a kato nai bizottság mellett nagyobb számú lókeres- kedö megjelenéséről is gondoskodik, hogy amit a bizottság nem vásárol meg, az még se legyen hiába felhajtva. A julius elsejére tervezett ilyen első lóvásárunk iránt az érdeklődés igen nagy. Az ország minden részéből érdeklődnek lókereskedők, kik úgy belföldi, mint külföldi katonai czélokra, és egyéb czélokra szoktak vásárolni. Az irányadó körök figyelme fel van hiva vásárunkra s igy nemcsak e nagyfontosságu czél jövőbeli sikere, de lótenyésztésünk jó neve is attól függ, hogy mennyire értik át tenyésztőink e saját fontos érdeküket, eladó lovaik szinét-javát mily számban hajtják fel, hogy a távoli kereskedők találnak-e maguk számáia alkalmas anyagot megfelelő mennyiségben. E czél mentül teljesebb elérése rendkívül fontos lótenyésztésünkre, s ha ez első kísérlet a tenyésztők részéről közöny helyett lelkes érdeklődéssel fog találkozni, nagyban fokozzuk lóanyagunk jó nevét, eladó lovaink árát s nem leszünk ráutalva arra, hogy mi járjunk nagy költséggel értékesebb lovainkkal 3—4 vármegye távolságra vásárról vásárra. Ha pedig lóanyagunk értékesítésén javítottunk, az önként maga után vonja a tenyésztési kedvet s igy a tenyésztés nivójának növekedését, ami viszont szoros összefüggésben van vármegyénk gazdaközönségének pénzügyi helyzetével. A szőlők permetezéséről. A Peronoszpora Yitikola elleni védekezés már általánossá vált, a permetezést legkisebb szőlősgazdánk is rendszeresen eszközli és még sem lesz felesleges most, a permetezés idénye alkalmával, egyet-mást e körül szives figyelemre ajánlani. A Paronoszporát a rézgálicz oldat megöli s igy évente bizonyos időközökben ezzel bepermetezve a szőlő lombját, a Peronoszpora terjedését, sőt fellépését is teljesen megakadályozhatjuk. A permetezés idejével is körülbelül tisztában vannak szőlős gazdáink már, sajnos rákóny- szeritett erre sok szomorú tapasztalat! így tudjuk, hogy az első permetezéssel nem szabad addig várnunk, mig a Peronoszpora pusztítását észlelni kezdjük. Május vége rendszerint az első permetezés ideje, mikor a szőlő hajtásai körülbelül 20 cm. hosszúak. De ha az első permetezést halasztjuk is, azt minden esetre virágzás előtt kell eszközölni. A második permetezést virágzás után, rendszerint junius végére hagyjuk. Helyesen tesszük, ha szüretig még egyszer- kétszer lepermetezzük szőlőnket s szüret fele legfeljebb a csemegeként értékesítendő szőlőt kíméljük meg a permetezéstől. A permetezést úgy kell eszközölni, hogy a lombozat minden részét apró cseppek alakjában ellepje az oldat, különösen a levelek felső lapjait, hol a betegség rendszerint g\’ökoret verni szokott. A Peronoszpora elleni permetezésre leg- czélszerübb az úgynevezett bordói oldat, amit azonban magunk készítve el sokkal kevesebbe kerül, mintha az úgynevezett bordói-port készen vesszük. Első permetezésre 1 százalék rézgálicz oldatot használunk, melyhez körülbelül ugyanannyi meszet kell adui. Második-harmadik permetezéshez használhatunk l1/2—2 % os oldatot. Az oldat elkészítése a köve.kezö: Egy kádba megfelelő mennyiségű tisztavizet töltünk s minden 100 liter vízre aszerint, amint 1 vagy 2 százalékos oldatra van szükségünk, 1 illetve 2 kilogramm meleg vízben tökéletesen feloldott rózgáliczot töltünk. A rézgálicz hozzákeverését úgy is eszközölhetjük, hogy zacskóba kötve beeresztjük a vízbe, ahol az nehány óra alatt fel fog oldódni. Az igy készült oldat kénsav tartalma azonban árt a lombnak, azért a kónsavat mésztejjel (szokták szódával is: burgundi keverék) kell lekötni. E végből körülbelül ugyanannyi súlyú égetett meszet vízzel feloldunk, az igy készült mésztejet vásznon átszűrve, hogy a permetezőre káros kavicsdarabok az oldatba ne kerüljenek, a kádtartalmának folytonos keverése mellett elvegyitjük abban. Helyesen tesszük, ha ekkor lakmusz papír szeletet mártunk az oldatba, melyet ha az megvörösit, még adni kell hozzá mésztejet mindaddig, mig a kék lakmusz papirt az oldat többé nem veresiti meg. Mész tejet fölös mennyiségben nem czél- szerü az oldathoz keverni, mert. ezáltal annak hatását gyengítenénk. Az igy elkészíteti oldatot hagyjuk megülepedni s ha a tiszta oldatból egy pohárba merítünk, az többé nem lesz tiszta kék szinü, jeléül annak, hogy a folyadék jól van készítve. A permetezést nem czélszerü esőben, vagy esős időben végezni, mert a lombra permetezett
