Szamos, 1902. június (34. évfolyam, 44-52. szám)

1902-06-19 / 49. szám

Vegyes tartalmú iap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. E I ö f i z"e t é s i ár t Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az 1848. XX. törvényczikk — nálunk *) L (—3 —r.) Ez a (Örvényczikk, ha meg­alkotása után több mint félszázaddal napi­rendre került, nem is fog onnan lekerülni, mig végrehajtást nem nyer ... ott tartja a közvélemény és a közszükségérzet; pedig ez mindkettő hatalom törvényalkotásra és tör­vényvégrehajtásra egyaránt. A vallás és közoktatási tárcza költség- vetése alkalmából a függetlenségi párt saját 1848-as elvéből, — de előzeleg — a prot. egyházak kebeléből kiindult, nagy terjedelmű, — majdnem közvéleménynek tartható moz­galom hatása alatt is, — törvényjavaslatot adott a képviselőház elébe ezen törvény vég­rehajtása iránt ... de a többség elvetette. Következetes dolog, hogy a prot. köz­vélemény ezt a teljes végrehajtás elodázá­sát s a helyett a törvény továbbra is fenn­tartandó toldozását s foltozását lélreismer- hetlen megbotránkozással fogadta. Nagy mulasztás volt eddig is, hogy ama törvény végrehajtása ügyében a prot. egyházak főhatóságai, mint erkölcsi testüle­*) A fenti több számra terjedő czikket, mely egyik ref. lelkész munkatársunk kipróbált tollából eredt, — jól­lehet itt-ott erős markáns vonásokkal bírálja a helyzetet, — mint a határozott megyőződés tiszteletriméltó megnyilvá­nulását készséggel közöljttk. zerk. Y é g el Mikor tengeren túl a legelső zászló Feltűnt a hadsorban és a porral játszó Napsugár árjában biztatva lobogott, Hazánknak földszive büszkén földobogott. S kikre a feledés fátyla hull le már ma, Kikelt zord hant alól dicsők Tizenhárma. Korcs utódok közül sebes szárnyat öltve Hősök közé szálltak az idegen földre ! És a halhatatlan, nyughatatlan árnyak A testvérek között oly boldogan jártak . . . Csüggedő sziveket az izzó tüzlelkek A bitorlók ellen csatára tüzeltek ! tek nem léptek közös tevékenységbe; ha­nem ennek hiányában a közvetlenül érzett : közszükségérzettől sarkaltatva, az egyes egy­házak egymagukra, csak választókerületeik országgyűlési képviselőit keresték meg a végett. Ha valahol: ez ügyben volna a „vi­ribus unitis“-té\e elvnek értelme és hatása. Mert bizony, ha a tiz évről tiz évre ülé­sező prot. zsinaton a prot. egyházak nevé­ben összesített akarattal keresték volna meg az ország kormányát és képviselőtestületét s a közvéleménynek igy adnak nyomatékos és félreismerhetlen kifejezést: az eredmény kedvezőbb, vagy éppen már eddig teljes' leendett. Úgy tartjuk, hogy ennek a mulasztás­nak hatása alatt állhatott B. K., a szatmári ev. ref. egyházmegye esperese, a mikor a politikai megye május havi közgyűlése elébe javaslatot adott be a- végett, hogy a vár- j megye tegye magáévá * z ügyet s Írjon fel1 ama megalkotott, de íélszázad óta is vég- rehajtatlanul levő törvény valósítása ügyé­ben ; kifejezte abban azt a reményt is, hogy e vármegye, melynek lakossága nagyobb részben a magyar ref. egyházhoz tartozik, — apró egyházai önfentartási küzdelmeit közvetlenül ismeri és mélyen is érezvén, nemcsak magáévá teszi a javaslatot, hanem az ország többi törvényhatóságait is meg­A hősök kezében nem villog már a kard, Mely egy tiprott honnak jogot adni akart! Vér helyett most köny foly. Csatakürt nem Zokogva siratnak : apát, férjet, fiat. [riad. S szent Golgothának táján, mikor a nap feljő Hidegebb a harmat, sötétebb a felhő ! Kik olyan sirt ástak — Isten nem áldhatja, Hogyha az igazság, az irgalom atyja — Melybe a szabadság sirva temetkezett: Sorvassza el tőből a sok átkos kezet! !! Szilágyi Ivor. Küzdők seregéből hány hullott el halva. .. De ők csak robogtak újabb diadalra ! Szivükben az Isten és a haza képe — Úgy vitt a szabadság kiválasztott népe! És a szakadatlan, nagy diadalsorra . . . Mégis, mint vesztesé, olyan lett a sorsa ! Rajta is, mint annyin, a ki fegyvert fogott, Egy ősrégi szellem szörnyű átka fogott! Megszűnt ott a vihar bérezek, halmok között, Miket éveken át hulló vér öntözött . . . Levél a közönséghez. Szeretteinkről mindig jót feltételezünk, — nekik mindig jót kívánunk. Az úgynevezett nemzet napszámosait, a milyenek a régi szinészgárda még élő tagjai, minden magyar ember szereti, sót, ha az illetők becsületes bohémséggel vannak a múzsa isten nőjétől megáldva, hazánk minden jó polgára, még ha nem magyarajku is, feltétlen szeretet- ben részesíti. Ezt tapasztaltam és tapasztalom ma is. : keresi pártolás végett; amely esetben az ügy országos, általános mozgalom tárgyává 1 — s a közvélemény közismertté esetleg le- ; tagadhatatlanná lesz. De nem számolt azzal, hogy a politikai pártalakulás e vármegyében is oly félszeg helyzetet teremtett, hogy a bizottsági tagokat vakokká is, siketekké is teszi a nép vallás-, erkölcs-, társadalmi-, élet- fentartási- és haladási szükségletének nap­ról napra megbirhatatlanná terhesülése és nyomorúságának jaj-kiáltása iránt. De nem számolt azon emberek közös gyarlóságával sem, akik felszínre jutva magok is elhiszik, hogy ők valóban oly nagy tehetségek, akik joggal hangoztathatják és követelik is : „Én reám nézzetek föld minden határi . . .!“ hogy ily önbáíványozásban bizonyos cse­kélyléssel néznek mindenkire, aki mint nem az ő szó-csövük, vagy éppen nélkülök mernek felszólalni, még indítványozni, vagy java­solni is, legyen az bár a legvitálisabb ügy­ben, amiről pedig ők akár egyéni, akár pártérdekekben hallgatni tartják — bölcses­ségnek. így áll a dolog ama javaslatnak B. K. esperes által beterjesztésével is, amint ez a „Szatmármegyei Közlöny“ május havi vár- megyegyülési referensének ezen szavaiból kiolvasható: „Kár azonban, hogy nálunk is, mint a képviselőházban papi ember tette No, de nem az a czólom, hogy ezeket a régi igazságokat felsoroljam, hanem e perezben az, hogy a színész életéről Szatmárt és Buda­pesten való tartózkodása alatt párhuzamot vonjak. Szatmárnak — igaz és fájdalom — a város szám, intelligentia és vagyoni arányához ké­pest kis szinpártoló és színészeket szerető kö­zönsége van, de az a kis, jó közönség annyi szeretetben, annyi áldozatkészségben részesíti igaz színészeit, hogy azt elfelejteni nem lehet. És Szatmárnak ez a kis közönsége fényes tükre a vármegyének. Ez a kis áldozatkész kö­zönség fentartója a megyében minden szépnek és nemesnek. Szatmár város intelligentiájának ezt a tö­redékét és város a „Németi“ részének polgársá­gát ott működött színész soha sem fogja elfe­lejteni. És különösen még vannak Szatmárnémeti szab. kir. városának egyes szerény és feltűnni nem vágyó oly jólelkü szinészbarátai, kik igaz szeretettel veszik körül szintársulatuk arra való tagjait és minden alkalomkor kiárasztják reájuk szivük legnemesebb érzelmeit — a barátságot. Ilyen emlékekkel jöttem Szatmárnémetiből a székesfővárosba, Budapestre. Nem mondhatom, hogy a színészt itt nem szeretné a közönség. A világért sem. De ez a szeretet a szatmári szinószpártolók szeretetóhez képest olyan, mint Tényleg csak INGÜK JÓZSEF szabó üzletében szerezhetjük be hazai és angol gyártmányú gyanju- szövetből készült legjobb szabású tavaszi felöltőinket, és öltönyeinket. Hol Dani öltönyök Ós reverendák a legszebb kivitelben készülnek. — Ké- ■--------1-1—--------------‘*-il—“-raktáron tart mindennemű egyenruhá­za ti «zikkeket és katonai fölszereléseket. Szatmár Bői papi oitonyoK es reverenaaK a szít sikkesszabásu egyenruhákat; ár, Deák-tér. (Városház-épület.) =

Next

/
Thumbnails
Contents