Szamos, 1902. június (34. évfolyam, 44-52. szám)
1902-06-15 / 48. szám
nyen e növendékek szükségleteire támaszkodik. A nagy szünidőn érezhető lesz az élénkség hiánya; hiszen városunknak egyik legélénkebb eleme a növendéksereg nagy része távozik el. Az azelőtt népes méhkasokba, az iskolákba, a csöndes magány, az ásító üresség költözködik ; legfennebb a kőművesek nem épen épületes társalgása zavarja meg kevés időre csöndjüket, mikor falait az uj iskolai évre ismét kitatarozzák. A növendéksereg pedig uj erőt gyűjt; tüdejét az iskola porától kiszellőzteti a szabadban, hogy egy iskolai év munkáját ismét elvégezhesse. Térjenek vissza megfrissült duzzadó erőben ,hogy az értelem, az ész munkáját a jövő iskolai évben zavartalanul folytathassák! A földmivelésügyi miniszter uj törvényjavaslata. Szocziálpolitikai törvényhozásunk egyik legfiatalabb alkotása : a gazdasági munkás- és cse- léd-segélypénztár Annak a mélyreható és humánus szooziálpolitikának az eredménye az, a mely Darányi Ignácz földmivelésügyi minisztert a gazdasági apró existentiák érdekeinek és sorsának ápolására sarkalja s mely, hála ennek a bölcs és előrelátó gondoskodásnak, első sorban kivette az agrárszocziálizmus méregfogát, másodsorban pedig megnyerte azoknak a rétegeknek a rokonszenvét, a melyek azelőtt a nemzetközi szoczialisztikus agitácziónak szolgáltak talajul. Még csak a múlt év január 1-én kezdte meg az Országos Munkás- és Cselód-segélypónz- tár működését, s daczára a közbejött számos kedvezőtlen körülménynek, már eddig is is oly örvendetes eredményeket mutat föl, hogy a legjobb reményekkel vagyunk eltelve további fejlődése iránt. Mikor Darányi Ignácz beterjesztette a törvényjavaslatot, már akkor jelezte, hogy az intézmény kiépítését nem tartja befejezettnek s hogy szüksége lesz úgy gazdasági, mint szocziálpolitikai szempontból annak további fejlesztéséről gnndoskodni, A cseléd-pénztárak eddigi működése bizonyságot szolgáltatott arra, hogy azok a vezérgondolatok, melyeken ennek az intézménynek szervezése alapul : az önkéntes belépés, az igazgatás nagyrészben önkormányzati formája s ennek keretében a munkaadók és a munkások társadalmi egybe- füzése, valóban méltók arra, hogy a kiépítés munkáját már most folytassuk. A kiépítés munkájának ezen folytatását képviseli az az törvényjavaslat, amelyet Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter folyó hó 15-én tett le a Ház asztalára a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról szóló törvény kiegészítéséről. A javaslat 29 szakaszból áll és nem hibák, hiányok korrigálása tette benyújtását szükségessé, de épen a másfél év óta szépen fejlődött munkás-pénztár helyzete, mely már a temetkezési és kiházasitási ágakat is megbirja és működése körébe vonhatja. Felöleli az uj javaslat a temetkezés és kiházasitási ágát is, amennyiben 5 fillér heti befizetéssel a belépők családjuknak haláluk esetére segélyt biztosítanak. A kiházasitásra, biztosításra nemre való tekintet nélkül felveszik a jelentkezőt és 65—215 korona kiházasitási dijat kapnak a szerint, hogy hány évig voltak a pénztár fizető tagjai. A temetkezési segélyek miniuma 60, maximuma 200 korona. De úgy a kiházasitási, mint a temetkezési biztosoknál joga van a jelentkezőnek két tagsági könyvet is váltani, ezzel a segély kétszeresét is biztosítani. A javaslat nagy lépéssel viszi előre a gazdasági cselédek biztosítása ügyét és a javaslatban előlép a kötelező biztosítás elve azokra a munkásokra és alkalmazottakra nézve, kik foglalkozásuk során inkább ki vannak téve a baleset veszedelmének. Ilyen munkások a gépeknél alkalmazott fűtök és etetők, kiket baleset ellen biztosítani a gazda kötelessége, mit ha elmulasztana, az illetők jogutódainak akkor is felelős, ha a szerencsétlenség nem gondatlanságból származott. A javaslatban a belügyi és földmivelésügyi miniszterek igen szerencsés formáját találják meg, — az egyesü- seti jog sérelme nélkül, — hogy mint lehessen la föloszlott alföldi temetkezési és kiházasitási egyletek tagjainak pénzét megmenteni. Ugyanis a temetkezési és kiházasitási egyleteknek megengedi, hogy külön csoportonként ezeket az igazgatóság felvehesse. Tudjuk milyen hírhedtté váltak ezek az avatatlan és sokféle lelkiisme rétién kezekben lévő segélyző társulatok, úgy, hogy a belügyminiszternek nagy tisztogatást kellett végeznie. Mily megnyugvást fog kelteni, hogy a jobbára napszámos emberek keserves garasa nem vesz oda, hanem állami intézmény veszi kezelés alá s a tagok az elveszettnek hitt pénzük után mégis fognak temetkezési és kiházasitási segélyt kapni. Az állam ezen uj javaslatban újra a kis exisztencziák támogatására siet és az állami évi hozzájárulást 150 ezer koronában állapítja meg. hírrovat. * Személyi llir. Gróf Hugounai Béla, vármegyénk főispánja, nejével együtt huzamosabb tartózkodás czéljából közelebb székhelyére érkezett. * Szemle. Baranyay Imre dandárparancsnok közelebb Nagykárolyban időzött s a zászlóalj felett szemlét tartott. A tapasztalt rend és fegyelem, valamint a legénység kiképzése tekintetében teljes megelégedésének adott kifejezést. * A (lalegyesület választmánya junius hó 12-en dr. Vaj ay Imre elnök vezetése alatt az ev. ref. egyház nagytermében igen népes ülést tartott, melyen a következő határozatokat hozta : I. Felhívta Litteczky Endre pénztárost, hogy a régi tagsági dijak rendezése végett a hátralékokról és általában a pénztár állapotáról adjon kimerítő jelentést. II. Jegyzőkönyvbe foglalta Hermán Mihály egykori elnök és Deák Kálmán működő tag emlékezetét s előbbinek 400 K hagyományáról hálásan vett tudomást, az alapitó oklevelet pedig megőrzés végett beutalta III. A lembergi ut szellemi és anyagi előkészítésére dr. Vajay Imre elnököt, dr. Fechtel János aielnököt, Méder Mihály karmestert, Hozás János titkárt, Ferency János választmányi és Heinrich Viktor pártoló tagokat kiküldte. IV. A szatmárhegyi kirándulást máról az előző kedvezőtlen esős idő miatt egy hétre elhalasztotta. V, Elvben kimondta, hogy a zeneiskolát mielőbb felállítja s a tervezet előkészítésére a 2 elnököt, titkárt, karmestert s dr. Tanódi Márton, Markos Imre és Veress Lajos tagokat kiküldte. * Tanügy. A város dr. Vajay Károly tiszti főügyész által e napokban felhívja mindazon tanítókat, akik az elemi iskolák államosítása alkalmából az állami szolgálatba való átlépésre igényt tartanak, hogy ebbeli szándékukat záros határidő alatt a hatósághoz jelentsék be. * Uj kamarás. A király kölesei Kende Zsigtnoud földbirtokosnak a kamarási méltósá ■ got díjmentesen adományozta. * A gyáriparosok a minisztereknél. A magyar gyáriparosok országos szövetsége közelebb tisztelgett 3 miniszternél. A küldöttség szónoka mindenütt, dr. C h o r i n Ferencz volt, aki a következőket. monta : A. kereskedelmi miniszternél: Kérte a ma- gyar gyáripar támogatását. Nagyméltóságod — úgymond — úgy is, mint államférfi, úgy is, mint tudós, igazat fog nekünk adni abban, hogy azon nehéz krízis közepette, amelyben országunk ipara van, a társadalmi tevékenységre való utalás egymagában nem elégséges, hanem ezzel szemben vannak az államnak és a kormánynak is kötelességei, a lankadó gazdasági erőknek segítségire lenni mindaddig, amig a magyar intelligenczia és a magyar tőke vállalkozói tevékenységét ismét felveheti, amelynek fonala nem az ő hibájukból, hanem a közgazdasági viszonyok mostohasága folytán szakadt meg. Azon sziik keretekben, amelyeket a közös vámterület nyújt, két hatalmas eszköz áll az ipar támogatása szempontjából a kormány, küha ózondus, tiszta légkör vesz körül, madarat lehet fogatni velem, mig ellenben egy esős, ködös délután az öngyilkosság komor eszméivel rettegtet. De azt hiszem, hogy ezzel mindannyian igy vagyunk gyarló emberek. Csakhogy mig egyikünkön a külső természet behatása könnj’ebb, másikunkon mélyebb nyomot hágy maga után. Czigarettemnek már úgyszólván a papírja égett akkor, midőn az egyöntetűen beborult sötét égboltozatot mustrálva, idáig jutottam mor- fondirozásomban. Kinyitottam ablakom, a zápor heves rohammal csapott be rajta, hideg, vizes leheletével kiűzve szobámból a fojtogató szivarfüstöt. Alant az utcza szélén a patakzó viz hullámai egymásra tornyosulva, őrült kavarodásban rohantak a csatorna nyílása felé, hogy ott azután örvényt képezve ömöljenek előttük ismeretlen sorsuk felé. A czigarett végét egy ügyes dobással a tajtékzó vizárba dobtam. A hullámok hamar magukkal ragadták a könnyű papirostekercset. S most különös szeszélyem támadt. Sorsomat a czigarett vógsorsához kötöttem. Ha eléri czólját s a vizár a csatornába sodorja, úgy éltem boldog s fényes befejezést nyer. Mig ha az előtte álló akadályok feltartóztatják, úgy kárba veszett minden fáradtságom, hasztalan küzködöm, munkásságomat siker nem koronázza. Képzeletemben meg is jelöltem az egyes állomásokat, melyeken a czigarettvógnek elhaladnia kellett. A szakadó zápor elősegité a pa- pirhüvely utazását. Sietve haladt tova az ifjúság, első szerelem, vizsgák nehéz állomásai mellett s könnyedén, szinte játszva ért a dip loma kikötőjébe. Itt azonban hirtelen megállt. Egy kissé jobban kiálló gránitkoczka megakasztó pályafutásában Komoran tekintettem feléje. Szerettem volna „deus exmachina“-kópen átemelni a pa- pirhüvelyt az előtte tornyosuló akadályon, hiszen a sorsom, mindenem volt oz utazásához kötve. Szerencsétlenségemre a zápor is elállt és szitáló esővé alakult. A viz az utcza szóién apadni kezdett, a kis czigarettvég előtt az akadály mind magasabbra s magasabbra emelkedett. Hol volt még a osatorna nyilasa ? S a sok közbeeső szép állomás, mit képzeletem oly élénk színekkel festett. Képviselő, bankdirector, miniszterség, mind mind szertefoszlottak, amint hogy a kis czigarett vég is kezdett lassan lassan szertefoszlani. Majd egy félórát álldogáltam az ablaknál, szomorúan, levertem Impressionists lelkületemre erős hatással volt a roszul sikerült horoskop. Szemeimben köny csillogott, az eltűnt szép remények visszamaradt harmatcseppje . . . Tehát csak a diplomáig viszem. Ott azután vége szakad mindennek. A csillogó álomképek, a miket együtt szőttünk-foutunk jó anyámmal, nem fognak testet ölteni soha ; a tervezgetó- sek soha valóra nem válnak?! Keserű érzés támadt bennem s kezeim gépiesen keresték fiókomban a pisztolyt, mint mindig, ha kétségbeestem jő vöm felett. De ime ! Halvány reménysugár derengett felém. A gyengülő eső cseppek ismét erősebben, sűrűbben hullottak körültem. Az ár az utcza szélen dagadni kezdett s a hullámok újra tornyosulva, száguldtak a csatorna nyílás felé. Oh, de a szegény, elázott kis czigaretta vég már nem birt megküzdeni velők. Fáradtan a viz súlyától megnehezülve tehetetlenül hevert a gránitkő előtt .... De mégis! Könybeborult szemem mintha megmozdulni látta volna. Avagy csak káprázat ? Nem, újra megmozdult ... A viz már himbálja . . . Egy pillanat. Át van az akadályon. Keblemből egy mély sóhaj szakadt fel, mig szemeim áhítattal tekintettek e pillanatban a magasba. A czigarett vég pedig rugalmasan, köny- nyedén száguldott keresztül a képviselőség, bankdirectorság, ministersóg állomásain, hogy azután vógkép eltűnjön a csatorna nyílásában. Legjobb, legüditöbb és legolcsóbb ásványvizek a Szolyvai, Luhi Erzsébet és polenai gyógyvizek. Faltiinó gj6 gyhats&l alkalmaztatnak: köszyény, resa, hólyag, gyomor, torok, tüdő és gége bajok esetén. Kapható füszerlzlatekbaa és az araéalal ásványvizbérlStégiél Szolyvása (Bereg megye). — Prospekt»« ingyen és bérment re.
