Szamos, 1902. május (34. évfolyam, 35-43. szám)
1902-05-22 / 41. szám
ton a tantermek fülledt levegőjében tartani, j A gyermeknek játék is kell, szabad hely, (riss levegő! Hiszen mi is örömmel gondolunk vissza azon boldog időkre, midőn ked- j vünk szerint lapdázhattunk, játszhattunk. Kis csoportokban gyermekeink eddig a katonai gyakorlótéren lapdázíak, játszottak, futkároztak, a mikor a helyőrségnek ott nem volt nagyobb csapat-gyakorlata. 800-ra szaporodván a helybeli két főgymnasium növendékserege, ha egy-egy csoportnak heti egy szabaddélutánja lesz is, a katonai gyakorlótéren, mint eddig, úgy ezután is csak alkalmatlankodhatik, — azt pedig több szempontból kerülnünk kell! A Teleki-utcza északi végén, közel a Kossuth-kerthez tervbe vett lovassági laktanya mellett talán önként is kínálkozik a tanuló-ifjuság czéljaira szolgáló szükséges szabad hely. — Nem lehetne esetleg a két dolgot egymással kombinácziókba venni ? A szent ügyet melegen ajánlom szives jóakaratába, jóindulatú figyelmébe és hathatós támogatásába mindazoknak, kiket illet. Regéczi Sándor. HÍRROVAT. * A szatmárnémeti ev. ref. főgimnázium fenntartótestületo f. é. május 29-én d. u. 5 órakor a szatmári ev. ref. egyház tanácstermében (főgimn. épület I. em.) rendes közgyűlést tart. Szatmár, 1902. május hó 21. Az igazgatótanács. Tárgysorozat: 1. Jelentés az igazgatótanácsnak a gimnáziumi építkezéssel kapcsolatos intézkedéseiről. 2. Nehány régibb keletű bevehetetlen alapítvány törlése. 3. A magyar-német nyelvi és rajztanári helyettes tanári székeknek — választás utján — betöltése. 4. A játékdólutánok életbeléptetésére vonatkozó ig. tan. határozat. — A közgyűlésre Hegedűs Sándor őnagymél- tósága megérkezik és személyesen fog azon elnökölni. * Bérmaut. Mint már röviden említettük, Meszlényi Gyula püspök május 30-án Mára- marosvármegyóbe bérmautra indul, mely egyúttal a plébániák, iskolák és temetők vizsgálatával lesz egybekötve s melyről csak junius 26-án érkezik vissza székhelyére. A főpásztort, ki 10 évvel ezelőtt járt Máramarosban, ez utón a tit kára, egy káptalani tag s Müller Károly apát- főesperes fogja kisérni. A püspök bérmálni fog M. Szigeten, Nagy-Boeskón, Kahőa, Kőrösmezőn, F.-Visón, Gyertyánligeten, Kónaszéken, Visken, Técsőn, Huszton és Nagy-Mokrán. Egyúttal megemlítjük, hogy dr. Schlauch Lőrincz, mint szatmári püspök, 1874. és 1886. években bérmált Máramarosban. * A Petőfi ünnep müsorozata. Tordai G. Erzsit, az európai birü Petőfi-iutepretatort, a „Szatmári Kölcsey-kör“ május hó 24-ére meghívta, a mikor is a hires művésznő este 8 órakor a színházban Petőfi Sándor életét és költészetét fogja, az ő utólórbetetlenül kedves és vonzó sajátságaiban a közönség elé tárni. Bizalommal fordul a „Kölcsey-kör“ a n. é. közönséghez és kéri, bogy a híres magyar vendóg- müvészuöt, a kit európai művész kőrútjában mindenütt lelkesedéssel fogadtak, aki ez által a magyar nemzetnek oly becses szolgálatokat tett, tömeges és lelkes ünnepeltetésben szíveskedjék részesíteni. Gönczi Bella k. a. az előadás szünete alatt czigányzene kísérete mellett magyar népdalokat fog énekelni. Ez alkalomból a hely- árak a következők : Alsó- és közép-páholy 8 K. Felső-páholy 6 K. Támlásszók 2 K. Korszák 1 K 40 fill Zártszók 1 K 20 fi. Diákjegy 40 fi. Karzati ülő 40, álló 20 fi- Jegyeket előjegyezhetni és válthatni Lövy Miksa ur könyvkere«- kedósóben. — Vasárnap május 25-ón d. e. fél 11 órakor a Kölcsey-kör az Eötvös-utcza 6. sz. házat, melyben Petőfi 1847-ben lakott, e m- léktáblával jelöli meg, mely ünnepélynek műsora a következő: 1. A dalegylet bevezető éneke. 2. Megnyitó beszéd, tartja Mátray Lajos, a Kölcsey-kör irodalmi szakosztályának elnöke. 3. Szavalat, előadja Tordai G. Erzsi. 4. Ünnepi beszéd, tartja Bartók Lajos, a Pe- tőfi-Társaság alelnöke. 5. Az emléktáblát Dr. Feohtel János, a Kölcsey-kör ügyvivő alelnöke a háztulajdonosnak átadja. 6. A dalegylet záró éneke. D. u. 1 órakor társas kirándulás vasúton Tordai G. Erzsivel az erdődi várromokhoz. Kedvezőtlen idő esetén a leleplezési ünnepély a városháza nagy tanácstermében lesz megtartva. A tiszta jövedelem a Kölcsey-szo- bortér rendezésére szolgál. * A hadügyi albizottság a delegáczióban tárgyalván az uj taraczkütegekre s az ezzel kapcsolatos létszám-emelésre kért póthitelt, H i e r o- n y m i Károly nagy súlyt helyez arra, hogy a szükséglet megszavazását a maga részéről világosan ahhoz a feltételhez fűzze, hogy az egész 38 milliónyi megrendelésből a magyar gyárak és a magyar ipar a kvóta arányában részesedjenek. Ha e tekintetben a közös hadügyminiszter részéről nem nyerne teljes biztosítást, ez. esetleg álláspontjának megváltoztatására bírná. A határozat másik feltételének, a törvényhozás megfelel'#"' intézkedésének formulázásánál: szóló nem is bocsátkoznék annak részletezésébe, hogy vájjon ujonczjutalék emeléséről, vagy póttartalék behívásáról lesz-e szó, mert ez a kérdés egyátalán ide nem tartozik. A hadügyminiszternek a póthitelre irányuló kérését azonban mindaddig, amig erre A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1900. évi 29954. sz. rendeletében a játéktár fekvéséről, alakjáról és kiterjedéséről következőleg tájékoztat bennünket: „a játéktér ne feküdjék közvetlenül viz mellett, ne legyen a szél torkában s ne leeyen észrevehető lejtése Alakja: régla-lap Nyolcz osztályú középiskola játéktere legyen 120 méter hosszú és 80 m. széles, vagyis összesen 9600 négyszögméter területű.“ Köznapi számításunk szerint tehát másfél hold területre volna szükségünk. Gyermekeink egészsége érdekében nagyobb megerőltetés nélkül is annyi áldozatot hozhatunk, mert igen helyesen meg van irva, hogy: „A tornászás, a friss levegőn való ugrálás gyermekeink és a tanuló-ifjuság testi és szellemi fejlődésének legfőbb kelléke. “ Antolik Károly, pozsonyi főreáliskolai igazgató „Az ifjúsági játékok“-ról Írván, mély belátásról tanúskodó czikkében ezeket mondja: „A szóban forgó intézmény a tanuló-ifjuság kedélyének ápolását, egészségének megőrzését és jellemének kellő fejlesztését czélozza. Könnyű belátni, hogy a lelkileg és testileg jól nevelt ifjúban önként fejlődik a kellő érzék minden szép és magasztos eszme iránt, hogy az igazság szeretete mélyen bevésődik szivébe s hogy az ilyen ifjú kötelességét odaadással ós buzgalommal fogja teljesíteni; mint felnőtt férfi pedig bizni tog a saját erejében, bátran telveszi a harczot a létért való küzdelmében és tisztelni fogja a törvényt !“ Vegre, — hogy külföldi tekintélyre is történjék hivatkozás, — Guts Muths jeles német paedagogus a rendszeres ifjúsági játékok nagy íontosságáról lelke mélyéből igy szól: „Az ifjúsági tornajátékokban annyi fölemelő érzés van, annyi erő, mely a nemzeti jellemre hat ki, annyi képesség, majd a nép vezetésére s a hazafiasság fejlesztésére, annyi hivatás erényeinek és becsületességének fokozására, hogy én azokat egy egész nemzet legtöbb nevelési eszközének tartom,“ Mindazokból nyilvánvaló, hogy a mai nevelési rendszeren segiteni kell: hogy nem helyes dolog folytonos szellemi munkával a gyermeket időelőtti komolyságra kényszeríteni, nem helyes dolog a gyermekeket folyHisz izé . . . ön barátom igen ügyes és . . . hát csalhatatlan embernek látszik, őszintén bevallva, hát kedves neje után bizonyos érdeklődéssel viseltettem, de kizárólag érdekes szellemességénél és nagy műveltségénél fogva. Egyéb in- tenczió. A kardnyelő: Vallja be őszintén, hogy szereti, igenis szereti a feleségemet. Vallja, vallja, különben azonnal lenyelem, hogy legyen mire innom egy spriczert. Szeles fi: (félre) Hisz ez borzasztó, ez egy vadállat. (Fennt.) Hát kérem, igaz, hogy tiszteletem, nagyrabecsülésem, talán később szerelemmé válik valamikor, de jelenleg . . . A kardnyelő: De jelenleg, igen jelenleg is szereti. Hallja Szelesfi ur, vallja már be, mert nézze ezt a szájat és torkot. (A száját és torkát mutatja.) Szelesfi : (meghökken) Iszonyú, borzasztó! A kardnyelő : Nos ? Szelesfi: Igen, megvallom, szeretem most is már. A kardnyelő: No akkor fogadja részvétemet. Szelesfi: Hogyan? Nem értem. A kardnyelő: Ön nagyon szerencsétlen ember. Szelesfi: Miért? A kardnyelő: A feleségem mást szeret. Szelesfi: (érdeklődéssel) Ne mondja? A kardnyelő: A leghatározottabban mondhatom. Szelesfi: És kit szeret a nyomorult ? A kardnyelö: Engem. Szelesfi : (csodálkozva) Lehetetlen. A kardnyelő: De ez igy van. Szelesfi: Hallatlan valami a mai korban. Hogy a feleség szeresse a férjét és ily rutul megcsalja a — barátját ? A kardnyelő: Furcsa ugy-e bár? De nem tehetünk róla. Hanem vigasztalódjék Szelesfi ur, édes barátom, mert nem csak ön úszik ily hajóban. Lássa más iránt is ily mostoha Ámor istennője. Én is . . . Szelesfi: (hirtelen) Mit hallok ? Ön is . . . A kardnyelő: Igen, engem is megcsal a hűtlen. Hát tudja uram, most legutóbb külföldön jártam, ott mutattam be intelligens publikumnak nagyszerű művészetemet. És minden dicsekvés nélkül mondhatom, hogy mindenki meghódolt és elismerőleg nyilatkozott sikereimről. A többi közt megfordultam Meránban is. Oh, az a Merán, az a Merán, a szivem majd megszakad, (elérzékenye- dik) Ha arra a napokra, perczekre és másodper- ezekre gondolok, a szívfájdalmaktól még egy szem- czukrot sem tudok nyelni. Szelesfi: (félre) Óh, bár mindig arra gondolnál, hogy vizet se tudjál nyelni. A kardnyelő: (folytatva) Mert amint produkálás közben, mikor a legfenomenálisabb mutatványokat és művészi nyeléseket mutattam be Merán publikumának, egyszerre . . . Szelesfi: (hirtelen) Elnyelte a publikumot is. A kardnyelő: Hová gondol? Szelesfi : Hisz akkor az egész Meránt. A kardnyelö: Dehogy, hanem előttem termett egy nő. Tapsolt, tombolt és éljenezett. Szép volt mint egy istennő, csinos mint egy modell. Ah, egy perez és én megszerettem őt, de hogy viszont megszerettessem, ahoz nem volt elég perez egész Meránban. Szelesfi : Szegény barátom! Fogadja őszinte részvétemet. A kardnyelő: Köszönöm. Aztán tudja miért szerettem különösen ? A nevéért. Szelesfi: Ne mondja. Aztán hogy hívták a kicsikét ? A kardnyelő: Arankának. Oh, Aranka, Aranka, (sóhajt.) Szelesfi: (gyorsan) Miiéle Aranka ? A kardnyelő: Dombováry Aranka. Férjes, képzelje barátom, férjes. A férje valami tökfilkó. A neve: Karacs Sándor. Szelesfi: Szerencsétlen, hisz az én vagyok. Dombováry Aranka, az ön imádottja meg az én feleségem. A kardnyelő: Micsoda? Hát maga nem Szelesfi ? Szelesfi: Hát persze, hogy nem. Ezt a nevet álnévül használom, hogy a feleségem rá ne jöjjön a kisebb-nagyobb csinyjeimre. Ön pedig fogadja sajnálkozásom kifejezését elért kudar- czához. A kardnyelő: Nem különben részemről.
