Szamos, 1902. május (34. évfolyam, 35-43. szám)

1902-05-18 / 40. szám

XXXIV. évfolyam. Szatmár, 1902. vasárnap májas feé 18. SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. a; szatmármegyei- gazdasági egyesület hivatalos közlönye. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG éi KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Pünkösd ünnepén! A lélek ünnepe, — a keresztyén egy­ház megalapításának emlékezete Az első a másodiknak természetes okozója. Ha a nem­zeti történet egy-egy jelentősebb mozzanata ünnepre hangol, bizonyára méltán üli meg az egyház is e nagy események emlék­ünnepét. Az élet vásári zajában felhangzik az ünnepre hivó harang szava; megállít futá­sunkban s elmélkedésre figyelmezteti azt, ki gondolkozni szeret. Egy csodás esemény emlékezetét újítja fel e nap. Félénk szivü, gyáva lelkű, egy­szerű emberek hirtelen átalakulnak, s kik összerezzentek a lalevél zörrenésétől is, hő­sökké magasztosulnak. Átalakul a lélek vi­lága, melyben nem egyedül él többé a bit, hanem csatlakozik mellé a tett s az irás szerint a holt hit élővé változik. Mi eszközölte ezt ? Ama lélek ereje, meiy nemcsak az egyszerű tanítványok lelkében jelentkezett, de hat és lelkesít ma is. Ez a társadalom, mely pedig oly sok­szor feledi a hitet — nem nyerte volna mai ábrázatát Isten szent lelkének alászállása nélkül. A hová e lélek elhatott, erejével megteremtette a szeretet világát, méltóságá­nak öntudatára ébresztve az embert s ahol eddig csuk állati durvaság foglalta el s nyű­gözte le a társadalmi világot, a lélek lényé­nek átható melegével — a felebaráti szere­li tét, egyetértés, szellemi előhaladás útjára te­relte azt. A lélek erejének átalakító hatását a hi­tetlen sem tagadhatja meg. A hivő szerint pedig az a lélek, mely ilyen csodás ered­ményeket szül, csak szent, csak Istené lehet. Ennek a szentléleknek az ereje, ha tit­kon működik is, de eredménye nyíltan lát- i ható. Ismerte-é a szentlélek megjelenése előtti | világ azokat a szelíd erkölcsöket, azokat a jótékony intézményeket, melyeket a krisztusi lélektől áthatolt társadalmit ma ápolgat keb­lében? Nem iulajdonithatjuk ezt kizárólag a tudományos előhaladásnak — bár ezt is a | szentlélek tette lehetővé — mert azon nem­zetek kebelében, a hol elzáraiik a lélek vi- jlága ama mennyei erő elől, minden tudomá- ! nyossága mellett is nélkülözi e szelíd és fölemelő társadalmi tulajdonságokat. Ámbár sok kifogásunk lehet a mai j keresztyén társadalom ellen, de azért el kell ismernünk-abban azt a szellemi folytonos átalakulást is, mely a szentlélek vezérlő szó­zatára hallgat. Vajha méltóan ünnepelné társadalmunk minden rétege a maga összeségében ez ese­mény emlékezetét, vajha minden lelket át­hatna annak „szentséges ereje,“ s mint hajdan, ma is egybe gyűjtene minden né­peket. Ugyde amaz első tanítványok csak úgy vehették a szentleiket és akkor, a midőn „valának mindnyájan egy akarattal együtt/4 Tehát az egy akarat az, a mi a szentlélek vételének útját igazítja. Ez az egy akarat hiányzik a mai társadalomból s mig a szel­lemi megújhodás, az erkölcsi javulás terén legalább nincs az egy akarat, addig az az áldó hatású lélek a maga erejét teljes fen­ségében nem érvényesítheti. Az együtt érzés szüksége kell, hogy áthasssa sziveinket s akkor még teljeseb­ben fog működni, akkor valójában meg- diosőülend közöttünk a szentlélek s ,,vészén állandó lakozást a mi kebelünkben.“ — Ezzel a vágygyal, ennek az óhajtásával emel­kedik e fohász a mai szent napon az ég felé : „Jövel szentlélek Úristen!“ A Pünkösdi rózsa. Hétszer hét nap pergett le egymásután a idő mindig forgó kerekén azóta, hogy az Isten nek halhatatlan fia, a Megváltó feltámadott, ime eljött a Szentlélek megjelenésének napja is E szent és magasztos napon üdvözöllel téged, szerelmetes május havának korai virága pünkösdi rózsa. A bimbólepel még alig alig, hogy nyila dozni kezd rólad. Alóla kipislogatsz biborvörö szemeddel s hovatovább lerázod zöld bilincsei det s előttünk állasz, karmin arczod mindéi hideg tönségével üdvözölve bennünket, Messiás váró halandókat, pünkösd havának utolján. Mennyi fönség ömlik el egészségtől majd nem kicsattanó arczodon! Bölcselkedő ember elmém elgondolkozik Isten véghetetlen kegyel mén, csodás alkotásain. Kutató szemem e pilla natban ép te rajtad nyugszik. Te benned iste nitem Flórát, az ezer szinpompáju, vakító éi százillatu virágvilágot. Szeretnélek, kevély ki rályasszonyom, keblemre szorítani s csókdosn piros ajkammal bíbor szirmaid. Hideg és pávás kodó vagy, miként amaz egyptusi királynő, a rakonczátlan Nílus partjáról, ki kegyetlen is volt; kinek lábai előtt Kóma korlátlan hatalmú urai fetrengtek, Róma hatalmas népének zsar­nokai, a kiken viszont te zsarnokoskodtál: férfi szivek lenyűgözője, piros arczu bazsarózsa : isteni Cleopatra. Igen, igen piros pünkösd rózsája: te vagy a szimbolikus kétezer óv előtti asszony. Sok, talán minden vonás benned van amaz isteni, a világ urait csuszó-mászó féreggé vál­toztató hatalmas némberből, aki veszedelmes, csábitó, sokat ígérő, de soha semmit sem adó vala. Az emberek félték, rettegték, mint talán a villámokat szóró Jupiter tonans-t sem. Lábai­hoz borultak az ész független emberei, tudósok, költők saruinak nyomát csókolván boldogok vol­tak, ha e daemoni büszke nő mosolyt dobott nekik koncz gyanánt, Oleopatrát ölelni s aztán meghalni — ez volt vágyaik netovábbja. Mert hát mi követ- kezhetik már azután az élvek sarában ? semmi! Az ember nyugodtan tér!et meg ősapái kebelébe: hiszen élvezte a földön feltalálható és elképzel­hető legnag3mbb gyönyört. Bazsarózsa ! Bazsarózsa ! Ha harmat férkő­zik szálfiuom eres szirmaid közé: ugynézesz ki mintha fájdalmatos, véres könyeket sírnál, Hidd el, klasszikus hasonmásod az egyptusi basa, a Ptolemaios gőgös lánya, sirt elég véres könyet. Sirt, mert féltette Antóniust; — sirt, mert a hatalmas Octavianust nem bírta meghó­dítani bájaival. Mikor Rómában a czózárnál voltál: elment utánad távol Nubia szülötte ; az Aszád datolya árus fia, a ki csemegét árult az alexandriai asz- szonyoknak. Csak látni akart — egyebet sem. De micsoda neked a nyomorult datolyaárus rajongó siheder fia, mikor a te diadalutad ezé­zárok szivével volt kirakva ? Az Aszád fiat el­kergették a palotaörök. De, mikor később meg­tudtad a fiú esetét: könyeztól . . . Vájjon miért . . .!? Az ördögöt épen ilyen piros színnel festik, mint a milyen a te arczodpl rja pünkösd rózsája. Biz’ az vagy: ördög. A Beliál daemona, ki szép, de hideg álarezot tudott ölteni az em­berek megrontására. Valami közösséged is van az ördöggel, mert annak a leikéből lelkedzett testvérei, a tarfejü ozmánok, Szolimán janicsárjai hoztak bennete­ket messze Ázsiából hozzánk. Talán bizony akkor szüzfehérek valátok (akad ilyen most is közietek) s a sok görbe da­maszkuszi aczéllal ártatlanul kiontott keresztény áldozatok vére öntözött ilyen ördögi pirossá, s hogy meghonosodtatok és mivelhogy Szentlélek eljövetelének napja felé ti vagytok a tavasz rózsáinak első hírnökei, elneveztek pünkösdi rózsának. De ha szép is vagy, nincsen semmi illa­tod ; épen igy az egyptusi bazsarózsában sem volna szikrányi poézis sem. Pedig ha az ember kézbe kap, ösztönsze­Tényleg csak INGÜK JÓZSEF zati «zikkeket és katonai fölszereléseket. szabó üzletében szerezhetjük be hazai és angol[ gyártmányú szövetből készült legjobb szabású tavaszi felöltőinket, es öltönyeinket. Hol napi öltönyök Ós reverendák a legszebb kivitelben készülnék. — Ke­____szit sikkesszabás U egyenruhákat; raktáron tart mindennemű egyenrn ía­Sz atmár, Deák-tér. (Városház-épület.) --------------------—-------------—

Next

/
Thumbnails
Contents