Szamos, 1902. május (34. évfolyam, 35-43. szám)

1902-05-15 / 39. szám

tatni és fejleszteni és ezáltal városom ügyeit hűséggel előmozdítani. Tehát múltam a Programm! Többet tenni nem tudok: jobb nem lehetek; rosszabb nem leszek. Isten engem úgy segéljen! Ebben a nehány szóban ki van fejezve az uj polgármesternek városunk felvirágoz­tatása iránt mélyen érző lelkülete; munka­szeretete és iránya s most már semmit sem óhajtunk inkább, mint hogy a törvényható­ság többségének megnyilatkozott méltányos és igazságos Ítélete ezt a kiváló tehetségű erős és önálló gondolkozásu első tisztviselőt ügyeinknek vitelében és a bizalom által neki adott fényes állásában egész közönsé­günk vállvetve támogassa! A tanítók képzettségének kérdése. A tanitók képzettségének nyilvános értéke kótfélekép emelendő leginkább. Az első eset az, midőn az előképzettséget a tanitóképezdóbe való belépésre emeljük 6 vagy 8 középiskolai osztályra, a másik pedig az, midőn a már működésben levő tanitók to­vább képzéséről gondoskodunk. Az első eszmét már eléggé megvitatták kartársaim, ebben a nézetem az, hogy egyelőre 6 középiskolai képzettséget kell követelni és követelni kell azt, hogy minden hivatali pá­lyára 6 vagy 8 osztályt állapítsanak meg. 4 vagy 5 középiskolai végzettséggel csak iparos és kereskedő pályára lehessen lépni, akkor lesz a tanítóképzőben 6 vagy 8 osztály mellett is elég jelentkező, kivált ha még a népoktatási törvény revízió keretében a tanitók fizetés- j kérdése is megoldva lesz. A tanítóképző 3 éves ' lenne igy, a neg;vedik évet a tanitók az ipari vagy gazdasági-szakiskolában töltenék, hogy a nép ipari és gazdasági bajain részben a taní­tók segíthessenek abban a mértékben, mint az ipari és gazdasági tudományok állása a taní­tótól joggal megkövetelik. Ha a tanitók két évet fognak a gazda­sági tanulmányoknak szentelni, ez meg fogja gyümölcsét hozni. A gazdasági iskolák intensiv fejlődése kívánja ezt. Azonkívül a tanítót min­den különbözeti vizsga nélkül a műegyetemre kell bocsátani, hogy ott azon tudományokban, melyekre kedvet és hajlamot érez, magát mű­velje, E czélból minden évben a műegyetem tudományos szaka julius 1-étől szeptember 15-ikig rendszeres szabad egyetemi előadáso­kat tartson a tanítóknak tandíjmentesen és a tanitók erről vizsgázzanak. így két szünidei kurzus egy egyetemi félévnek vétessék. 16 kur­zus egyetemi végzettségre qualifikálna. így a tanítókból lenne a képezdei tanár, tanfelügyelő, járási tanfelügyelő és irodalmi szakember. Ma az egyetem tudományos szak án alig van hallgató, (?) mily kedvvel tanítanának a tanárok a nagyszámú hallgatóságnak! Azt nem akarjuk, hogy jogász, theologus legyen a tanító, de hogy jó történész, jó gyer­mekorvos, jó geográfus, jó fizikus, jó vegyész- és jó botanitus legyen : azt kívánjuk a hazai tudomány fejlődése érdekében. A képezdék az egyetemet nem pótolhatják. Micsoda fizikai eszközei vannak az egyetemhez képest a kí­sérleti tudományok tanítására a képezdéknek ? A kísérleti lélek- és élettan mai fejlődése, az orvostudomány, a bölcselet, a természettudo­mány beható ismeretét követeli, hogy a népis­kolai gyakorlati paedagógiai tudomány valódi fejlődésnek indulhasson Magyarországon is. Mi­nek vegyék a tanitók másodkézből a szaktudo­mányt képezdei-tanárok közvetítésével a tovább képző tanfolyamon, mely nem qualifikál, holott ők is tanulhatnak abból a forrásból, a honnan a tanár tanult. A tanárok a középiskolákban és az egyetemen kísérleteznek a modern élet- és lélektani tudományokkal és tapasztalataikat csak e körben szerezhetik; a népiskolában a gya­korlati vizsgálódás, az egyetemi tudománynak apró pénzre váltása direkt a tanítót illetik. Az egyetemen a gyermeklélektannak és a paeda- gógiának pathológiának és therapiának tan­szék nyitandó. Ezt kívánja a magyar modern népiskolai élet- és lélektan hátramaradottsága és ezt kívánják a vele szerves összeköttetésben levő tudományok. Tehát szünidei szabad egye­temet a néptanítóknak.*) Szabó József közs. tanító. HÍRROVAT. * Városi közgyűlés. A május 12-én tar­tott városi közgyűléssel vezető czikkünk mel­lett igen könnyen végezhetünk. A polgármesteri havi jelentés tudomásul vétele után a közgyű­lés kiirta a másod pénztártiszti, a főjegyző s a fokozatosan megüresedhető állásokra a pályá­zatot ; törölte és előírta a folyó évi január és február haváról szóló adókat; Novák Lajos fő­számvevő szakszerű előadása után elfogadta a házipénztár és ennek függelékét képező alapok, valamint az árvapéuztár és közkórház múlt évi zárószámadást; tudomásul vette a villanyví- lágitási igazgatói állás betöltését és ezen vilá­gításnál felmerült könyvelői teendők ellátásának javasolt módszerét; Arad sz. kir. városnak a *) A tanítói képzettség emelésének magunk is hívei vagyunk, de ilyen keretben, ily eszközökkel és ilyen kilá­tású eredményekkel a dolgot sem helyesnek, sem kivihető­nek nem tartjuk. Azt, hogy a tanítóból ez utón jó vegyész, jó történész, jó gyermekorvos, (!) jó geográfus, phisikus, botanikus, avagy esekiek csak egyike is lehetne, épen ab surdumnak tartjuk. Gsakis az állíthat ilyent, ki a nevezett tudományszakok elófóltételeit egyáltalán nem ismeri. Szerk. Kossuth-szobor felállítására vonatkozó átiratát pártolólag fölterjeszti és végül Erdélyi István főmérnöknek 5 heti szabadságot engedélyezett. * A helybeli kir. törvényszék elnökévé ő felsége a király az igazságügymimszter elő­terjesztésére dr. R ó t h Ferencz budapesti kir. ítélőtáblái birót, vármegyénk fiát nevezte ki. Az uj elnök kiváló szaktudásával nagy hírnév­nek örvend. * A szatmári ev. ref. egyháztanács Biki Károly esperes és Uray G-éza h. főgondnok ve­zetése mellett vasárnap ülést tartott. A gyűlés első tárgyául esperes bemutatja a néhai Her­mán Mihály végrendeletét, mely általános örö­köséül a szatmári ev. ref. egyházat tette. Meg­hatott szívvel és hálás emlékezettel hallgatta meg a tanács e végrendeletet s elhatározta, hogy kötelességének megfelelően az alapítólevél ér­telmében fog ejárni. Jelenti továbbá, hogy a megboldogult főgondnok összes hivatali iratait az e czélra alakított bizottság átvette s min­dent a legnagyobb rendben talált. Reviczky Kálmán, egyházi pénztáros, mint a számvizs­gáló bizottság elnöke, előterjeszti a bizottság jelentését az egyházi építkezések számadásairól s azokat tételekről tételekre átvizsgálván, az adatokat megfelelőknek találta. Több kisebb fontosságú tárgy elintézése után egyháztanács, az iskolaszékhez intézett városi tisztiorvosi fel­hívás folytán kimondja, hogy az idén az el. iskolai vizsgálatok e hó végén fognak megtar­tatni. * Dalárdánk kirándulása. A lembergi ki­rándulásra vonatkozólag dalárdánk kedden tartott értekezletén véglegesen halározott. M.-Szigeten, Jarencsében, Lembergben és Munkácson tartanak nagyszabású hangversenyeket, julius hó első felé­ben s mintegy öt napra van tervezve a kirándulás, melyen az összes működő tagok részt vesznek. Pártoló tagok is csatlakozhatnak a dalárdához. Ebbéli szándékukat azonban jó előre jelentsék be az Elnökségnek, hogy az a kellő számú kedvez­ményes vasúti jegyről gondoskodhassék. Rendkívül élvezetesnek ígérkezik e kirándulás. A szigetiek ismert vendégszeretete, dalárdánk iránt való nagy érdeklődése, lengyel testvéreink irántunk való ro- konszenve biztosítják e kirándulás sikereit. * Tisztelgés. A városi tisztikar tegnapelőtt déli 11 órakor tiszsztelgetfc Pap Géza ujonan választott polgármesternél. A teljes számban megjelent tisztikar szónoka Békéssy Géza árvaszóki ülnök volt. Az üdvözlő és válaszoló beszédek folyamán a tisztikar és polgármester igen emelkedett szellemben és bensőségteljesen cserélték ki érzelmeiket. * A Szatmármegyei kisbirtok-mentő lii- teiszöretkezet megalakításának kérdése élénk érdeklődést kelt mindenfelé. Ez a szövetkezet, a mint a „Szamos“ Gazdák Lapja czimü mel­lékletében olvasható előterjesztésből meg­győződtünk, életbevágó praktikus eszközökkel tudná megvalósítani azt az egyesektől és kor­mánytól egyaránt régen tervezett és megvaló­sításra váró czélt, hogy a kisbirtokos osztálya A templom, mely patriarchalis kathedrális, re­mek szépségű, kupola mozaikjai a római sz. Pé­ter temploméval egyenlő becsüek. A főoltár, mely­ben sz. Márk evangélista ereklyéit őrizik, egyetlen darab tyrusi márvány. Azt mondják, hogy a hires hegyi beszédet Jézus a szikla darabon ülve mon­dotta. A templom mellett van a torony, melyről egész Velenczére pompás kilátás nyílik ; ezt a pa­norámát soha sem feledem el. A krónikák azt mondják, hogy a toronyba IV. Henrik, talán in­kább I. Napoleon lóháton ment fel. Elhihető, mert a feljárat igen kényelmes. A dogé palotába a Porta della Cártán át lépünk be. Óriási termek ajtai tárulnak fel előt­tünk. A termek hatalmas méretű festményekkel és frescokkal diszitvék. Paolo Veronese, Tizian, Tin toretto, Bellini, Bassano, Zelotti, Sansovino, Ca- terna stb. felséges alkotásaival találkozunk e pa­lotában. A termek közül említésre méltó a Sala dei Died. A tizek rémtanácsának terme. A tizek ta­nácsát az 1310. Tiepolo-féle összeesküvés után állították fel. E tanács később a legmesszebb mex>' rendőri hatalommal birt. S bírói kikutatták a gya­núsokat, a kiket a kínzás rettenetes eszközeivel vallattak, halálos Ítéleteket mondottak, melyeket a közeli borzasztó börtönhelyiségek egy szűk folyosóján hajtottak végre, a holttesteket pedig egy nyíláson a csatornába dobták. A vádlottakat és elitélteket a sóhajok hidján, mely a csatorna túlsó oldalán épült, börtönökkel kötötte össze a palotát, vezették a tizek elé s vissza a vesztő­helyre vagy az ólomfedelek alá sötét, rémes bör­tönbe. Ezen ólomfedelek ma nem léteznek, tán sohasem is léteztek, s valószínű, hogy eredetüket Napóleonnak köszönik, ki 1798-ban azzal fenye­gette az eléhe kegyelmet kérni járuló velenczeie- ket: Bemegyek városotokba, letiporlak benneteket, és összetöröm ólomfedeleiteket. A tizek termével szomszédos a sala della Busola az oroszlánfej nyilassal. Az oroszlán fejet Napoleon összetörte. E fej szájába dobták a feljelentő névtelen levele­ket, melyeket a tizek aztán lelkiismeretesen át vizsgáltak. Legpompásabb terem a Sala del Maggior Gonsiglio. Ezen óriási teremben van Tintorettonak Paradicsom képe. Olajfestemény. 25 méter hosszú, 10 méter magas. A kép minden alakja, feje re ■ mekül van megrajzolva és megfestve, de túlzsúfolt. E teremben látható két föld golyó. A teremőr elárulta nekem, hogy azok ezer évesek. Közelebbi megtekintés után Amerikát is észrevettem rajta. F(, ej! hát Amerikát 1000 évvel ezelőtt már is­merték ? Mosolyogtam. A Cicerónék főkép itt Velenczében, hallatla­nul tájékozatlanok a történelemben. Összebeszél­nek tücsköt-bogarat, rengeteg sokat, alaptalan dolgokat s harezokat kell vivní velük, hogy folyton járó szájukat elhallgattassuk. A Márkus-téren kívül hosszú sétahely a Riva degli Schiavonni, mely egész a Giardini publici-ig nyúlik. Felolvasásom még szűk keretében is hiányos volna, ha meg nem emlékezném a Santa Maria dei Frari templomáról, mely korai góth styl ben épült. Itt van eltemetve T i z i á n, emléke modern, Lombardi véste, — és Canova, kinek emlékét az ő Tizián sirja számára készített tervei szerint ta­nítványai : Ferrari, Fabris, Zandomenegli faragták. A San Giovanni e San Paulő hatalmas do­minikánus templom is említésre méltó, mely sokáig a dogek temetkezési helye volt. Figyelmet érde­mel benne Andrea Vendramin dogé síremléke, mely a renaissance sepulchralis művészet reme­kének van elismerve. Ez a velenczei művészet delelője, melyet vésővel elért. Még sokat mondhatnék, ha Muranoba az üveggyárakba, hol 1292-től a világ legdrágább üvegeit gyártják, melyeket a kulturnépek múzeu­mai, mint műkincseket őriznek, s a hol 2500 munkás dolgozik, kirándulnánk, de az idő már ké­sőre jár s attól félek, hogy útba ejtenénk a teme­tőt is, mely művészeti értékben a flórenczi, pisai és római temetők mellett áll. A Lidóra, a homokszigetre, mely kell em es és elmulaszthatatlan kirándulási hely, kitűnő gőzfür- fürdőkkel, remek kilátással, épen nem érünk reá már kinézni. Majd máskor, alkalmasabb időben. Befejezésül még azt mondom, hogy a szép

Next

/
Thumbnails
Contents