Szamos, 1902. április (34. évfolyam, 27-34. szám)

1902-04-17 / 31. szám

mint a jogtudományi élőképéé* nemzeti elemére kívánja fektetni: az egyháejogot, mint az ál­lami jogrend szempontjából ma már inkább csak történelmi jelentőségűt, a jogtörténeti tárgyak közé igtatni. A második alapvizsgálatnál a nemzetközi jognak, mint önálló vizsgálati tárgynak ez idő szerinti mellőzésével a társa­dalmi gazdaságtan alaptanait s irodalomtörté­netét venné fel, mert e tudomány kétségtelenül alapvető jellegű, hiszen a tárgyilagos jog tul- nyomólag a gazdasági életviszonyok szabályo­zója s a tételes jogokat a társadalmi gazdasági alapismeretek nélkül a magok egészében fel­fogni s magasabb szempontból méltányolni nem is lehet. Természetes, hogy íendszerének alapo­sabb tanulmányozása az államtudományi állam­vizsgálat tárgykörébe tartozik. A tudós szerző füzete Debreczenben jelent meg és 1 koronáért kapható. HÍRROVAT. Az első negyedév lejártával felkérjük la­punk mélyen tisztelt megrendelőit, hogy hát­ralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megújí­tani szíveskedjenek. * Meghívó. A „Szatmárvármegyei Széche- nyi-Társulat“ évi rendes közgyűlését f é. áp­rilis 23 án d. e. 11 órakor Szatmáron, a város­háza tanácstermében tartja, melyre a társulat tagjait az igazgatóság tisztelettel meghivja. Tárgysorozat : 1. Elnöki megnyitó. 2. Igazga­tósági jelentés a múlt évi működésről. 3. Vá­lasztmányi előterjesztés a pénztár múlt évi ál­lapotáról. 4. Jelen évi költségvetés megállapí­tása. 5. Az elnökséghez a közgyűlés előtti na­pon írásban benyújtott esetleges indítványok. * A „Lorántffy Zsuzsanna egyesület* e hó 15-én Bihi Károly esperes és Jákó Sán- dorné alelnöknő vezetése mellett választmányi ülést tartott, melyen Biki Károly köszönetét fe­jezi ki az egyesület azon tagjainak, kik a kö­zelebbről tartott egyesületi ünnepélyek rende­zésében és sikerében köremüködtek. Osváth Elemér pénztáros beszámolván az ezen alkalom mai történt bevételekről és kiadásokról, jelenti, hogy az összes bevétel 790 K 80 fill, volt, melyből 260 K 44 fill, kiadást leszámítván, a tiszta jövedelem 530 K 36 fill. Választmány a számadásról, mit előzetesen átvizsgáltak, a pénztárnoknak a fölmentvény't megadja. A ter­vezendő bazár idejét a választmány’ szeptember hóra állapította meg. Több, kisebb jelentőségű tárgy elintézése után a szép számban össze gyűlt választmány eloszlott. * Tisztelgés. Hétfőn délben gróf Hugonnai Béla főispánnál közgyűlésünknek számos tekin­télyes tagja tisztelgett s kifejezte előtte, hogy Pap Géza h. polgármestert óhajtja megválasz­tani a város polgármesterének. A főispán öröm­mel fogadta a küldöttség nyilatkozatát. — részben módosítva — uralomra emelt törvé­nyek azok, melyek a független Mayyarország föl- virágoztatására vannak hivatva. Legyen áldott, le­gyen szent annak emléke is, ki majdnem halottai­ból támasztotta fel hazánknak uj életet adó erejét. Nemes ifjúság, hazánk virágai, e tények ál­tal hazánk felvirágoztatásának alapkövei le vannak téve és már az épület is magasadni kezd ; a ti legszentebb feladatatok, hogy az apáitok ártatlanul kiontott vérével keresztelt kisdedet emberré nevel­jétek s hogy ez által hazánk épületét épitsétek úgy, hogy legyen az megbecsülve némesak Európa, de a világ összes müveit nemzetei által. Köteles­ségeteket hűen teljesítsétek! Jönni fognak talán újból a megpróbáltatás nehéz napjai, mert valljuk meg őszintén: uralko­dónknak teljes boldogságunkat előmozdítani ép oly nehéz, mint nekünk a boldogtalanságot tűrni. Két országnak igen sokszor ellenkező óhajtását kell királyunknak kielégíteni és ritka az az uralkodói bölcseség, mely az élet tengerén ellentétes irány­ban haladó két hajót egyszerre tudjon a nyuga­lom, a teljes megelégedés partjára vezérelni. A mi mostani uralkodónk e ritka bölcsességgel meg­áldott, valósággal szerető és igazságos atyánk gyanánt mindkét ország földi boldogságának mun- kálásában élt tiszteletreméltó öregkort. Nemes munkája megszentelte életét. Mi kérjünk a minde­nek Urától áldást az ő munkájára és kérjük Iste­nünket, hogy őt hazánk boldogulására még sokáig éltesse. * Telefonhálózatunknak az országos for­galomba való bekapcsolása rövid jdő alatt meg fog történni. A nagyváradi posta- és táviró fő- igazgatóság kiküldötte városunkba Rőhrlich Károly mérnököt, hogy e bekapcsolásnak a költ­ségvetését készítse el s általában tanulmányozza az ügyet. * A szatmári ev. ref. egyháztanács f. hó 13-án tartott ülésében az egyházmegyei tiszti­karra következőleg szavazott: Esperes: Biki Károly, Főgondnok: Szegedy Antal. Lelkészi tanácsbirók: Mártha József, Nagy László, Ból- teky Albert, Lengyel Sándor, Kiss Bertalan, Ko­vács Lajos. Világi tauácsbirák; Luby Géza, Dienes Dezső, Szabó Zsigmond, Uray Géza, dr. Böszörményi Emil, dr. Farkas Antal. Egyh. fő­jegyző : Rácz István, aljegyző: Szilva István. Világi főjegyző : dr. Hantz Jenő, ifj. dr. Dávid István. A cs.-bagosi és a t.-kóródi egyházak szintén ebben az értelemben szavaztak, azzal a különbséggel, hogy nevezett egyházak Kiss Bertalanra, mint tanácsbiróra s egyszersmind főjegyzőre is szavaztak, továbbá, hogy a világi aljegyzői állást a tisza-kóródi egyház Tarpay Lajossal óhajtja betölteni. * A választók névjegyzékét 1903-ik évre a központi választmány f. évi április hó 10-én tartott ülésében megállapította, e szerint a név­jegyzékbe felvétetett 1634 választó, a régi név­jegyzékből kihagyatott 160, újonnan felvétetett 168 egyén. Az ideiglenes névjegyzék f. ó. má­jus 5-től 25-ig a városi irodában közszemlére tétetik, a hol az naponkint reggeli 8-tól 12 óráig megtekinthető és arról d. u. 2—6-ig má­solat vehető. A névjegyzék elleu május 5—15-ig felszólamlások adhatók be s ezekre május 16—25-ig észrevételek tehetők, a melyek írásba foglalva s a központi választmányhoz czimezve, a polgármesteri hivatalhoz nyújtandók be. ° A vármegyei közigazgatási bizottság ápril 11-iki ülésében Luby Géza felemlítette azt, hogy hir szerint május 1-ón a reggeli gyorsvonatot Szatmár és Debreczen közt be akarják szüntetni. Indítványozza azért, hogy Írjon fel a bizottság e vonatnak fenntartása iránt a kereskedelmi miniszterhez. Az indít­ványt elfogadták A bizottság a kereskedelmi miniszter leirata folytán a Nagykároly—nagy- somkuti h. ó. vasútvonalon a K.-Homorúd és Alsó-Hoinoród állomás között a Szilágy várme­gyébe vezető útvonal közelében tervbe vett fel­tételes megállóhelye: engedélyezni véleményezd. A bizottság kimondta, hogy Vetés és Óvári községekben szükségesnek tartja a posta ügy­nökség felállítását, úgy azonban, hogy ezen ügynökség ne a csengeni, hanem a szatmári postahivatallal köttessék össze gyalogküldöncz- járatokkal. * A hegyközség ápril 13-án, d. e. 10 óra­kor a városháza nagy termében évi rendes köz­gyűlést tartott, melyen a múlt évi pénztári szá­madást észrevétel nélkül elfogadta. Néhai dr. Farkas Antal és Hérmán Mihály választmányi volt buzgó tagok érdemeit és emlékezetét a köz­gyűlés jeg3?zőkönyvileg megörökítette és özve­gyeikhez részvétiratot küldeni határozott. A megüresedett 3 választmányi tagsági helyire meg­választották dr. Jéger Kálmánt, Unger Istvánt és Lengyel Endrét. Ezzel a közgyűlés feloszlott. * Áthelyezés. A m. kir. pénzügy’miniszter Szappanyos Kálmán debreczeni pénzügyd szám- vizsgálót, városunk fiát a deési pénzügyigazga­tóság mellé helyezte át s egyszersmind a főnöki teendők vitelével is megbízta. * Holdfogyatkozás lesz ápril 22 ón, melyet városunkban este 6 óra 30 perczkor lehet látni. * Kinevezés. A pénzügyminiszter J a k ó Sándor szilágy-somlyói adóhivatali ellenőrt az ugyanottani adóhivatalhoz pénztárnokká nevezte ki. * Az „Uránia m. tud. színház“ 1902- ápr. hó 18, 19 és 20-án tartja előadásait a szatmári városi színházban. Ezúttal három legszebb és legvonzóbb darabját mutatja be nálunk a tudo­mányos színház, mely már két évvel ezelőtt nagy sikerrel tartott itt előadásokat. Színre ke­rülnek a helybeli katonai zenekar közreműkö­désével ápr. 18-án „Monte-Carlo és a Riviera“ irta Salamon Ödön; 19-ón a „Táncz“ irta Pékár Gyula és 20-án a „Hadsereg“ irta Sárói Szabó Lajos honvéd százados. Jegyek előre válthatók Lővy könyvkereskedésében. * Monte-Carlo és a Riviera. Az „Uránia“ m. tud, színház f hó 18-án tartja első előadását Szatmáron, mely alkalommal egyik legszebb és legvonzóbb darabját mutatja be. Monte Carlo és Riviera, ez a földi paradicsom, melyet ott talá­lunk Europa közepén, a földközi tenger déli partjain. Csodás vidék ez, hol az ember minden szépet és jót megtalál, mit csak szeme-szája őhajt. Az Uránia gy'önyörü képekben mutatja be nekünk e bájos földi paradicsomot, melyben egymttal ott van a kis Gyehenna is, Monte-Carlo, hol az emberek a játékszenvedélynek hódolva, a legtöbb esetben Fortuna istennőnek kegyvesz­tettjei lesznek s a legnagyobb könnyelműséggel dobják el maguktól az életet, mely esetleg még számukra is hozott volna egy pár szép napot. Végig megyünk az Olasz Riviérán, hol a legtöbb tüdőbeteg üdül s gyógy itatja beteg tü­dejét, melynek legjobb orvosa ez a gyönyörű és egészséges, pálma és narancsillatos vidék. Átu­tazunk Gómán, Arma di Toncsa, Pímya. San Remén, továbbá Ospedaletti s Bordigheráu, mig végre Venlimilyába érünk, mely város határvo­nala az olasz és franczia Riviérának. Majd át­lépve francia területre, Manton és vidékére, Cap Martinba érünk, hol boldogult fejedelemasszo­nyunk, Erzsébet királyné is sokáig üdült. Megnézzük itt a Chasseur Alpin ezred had­gyakorlatát is gyönyörű mozgókép kíséretében. Innen tovább haladva Cap Rokbrunne s a Kor- nics országúton át a Monacco fejedelemségre lé­pünk, hol a hírhedt Monte Carlo is fekszik. Vé­gig utazunk az egész francia Riviérán s miután mindent megnéztünk, megállapodunk Nizzában, e nagyvilági városban. Miután megszemléltük a várost s annak környékét, végre mi is mulatni vágyunk s együtt kaczagunk a farsangi körmenet álarczosaival s ugyancsak szívvel lélekkel lelkesedünk Nizza legszebb ünnepségéért, a virágcsatáért. Gyönyörű mozgóképeken vonul el előttünk a körmenet s utána a szebbnél-szebb virágcsaták. Nizzából visszatérünk Monte-Carloba, hogy mi is rósztvegyünk abban az izgalmas roulette és trente et quarente játékban, mely annyi hölgyet és férfit csábit ide az aranyok után. Mi is részt- veszünk a játékban, nyerünk és veszítünk, mig végre betelünk mindezen éleméiiyuyel, szomorú tapasztalatokkal meggazdagodva távozunk e kies földi paradicsomból. * Az Uránia előadásai iránt különösen nagy érdeklődéssel viseltetik a közönség. Végre is rendkívül kedves dolog a táncz sokféle tarkasá­gában gyönyörködni, úgy, ahogy az különféle nemzeteknél szokásban van. De legérdekesebbek lesznek kétségtelenül azok a képek, amikor az alakok megelevenednek a közönség előtt és egy­másután a legszebb tánczokat lejtik el előttünk a modern technika érdekes vívmányának, a ki- nematográfnsk segítségével egy óriási vászon­darabon. A görög tánczon, a táncz istennőjének : Terpsichorének bemutatásával kezdődik a kép- csoportozat. Majd gyönyörködtető kép, mikor Terpsichore tánczra tanítja a halandókat. De ennek a felvonásnak a legszebb képe egy mozgó fénykép lesz, amikor előttünk járják a görög tánczot: Balogh Szidi, a m. kir. opera prima ballerinája és Nirschy Irén. Egyiptom, Palestina, Assy'ria, Róma követ­keznek. Meg kell jegyeznünk, hogy a palesztinai tánczok között szintén lesz egy mozgó fénykép. Ez még érdekesebb az előbbinél, mert újra látjuk Márkus Emíliát, a nemzeti színház kiváló mű­vésznőjét. Ezúttal, mint kiváló tánczosnő szerez majd gyönyörűséget a közönségnek. A $alomo- tánczot fogja eljárni. Régi héber motívumokból szerkesztett dallam lesz hozzá a zenekiseret. Később a középkor tánczaiban találhat él­vezetet a közönség, ahol a Pávatánczot mozgó fényképekben járják a közönség előtt a m. kir. opera hallétjének tagjai. A Gaillarde tánczot szin­tén mozgó fényképekben látjuk. Rendkívül szép lesz a velenczei ünnepély, az Allemande táncz, szintén mozgó fényképben. Meglepi a közönséget a Gavotte. Mozgó - fényképekben járják az opera balettjének tagjai. A nagy mazur, a japáni táncz, a jávai táncz, a néger táncz, a palotás és körmagyar, a csárdás, mind mozgófónyképekben lesz látható. Nagy hatásra számíthat, mikor Fedák Sárika a fa - czipös tánczot lejti el szintén mozgófényképben. Az előadásai iránt joggal van olyan rend­kívüli nagy’ érdeklődés s a jegyekért tömegével keresik fel a Lővy köny’vkereskedését. Este je­gyek a színházi pénztárnál válthatók. * Gyászllir. Tóth Mór, debreczeni, utóbb szolnoki kir. ügyész, sajtóközvádló, igazságü­gyünk régi s érdemes munkása a napokban Szolnokon hirtelen elhunyt. A tudós ügyész leg­utóbb nyugalomban élt és bűnügyi irodalmunkat szakmunkával is gazdagította. Holtestet Szol­nokról városunkon keresztül tegnap szállították

Next

/
Thumbnails
Contents