Szamos, 1902. április (34. évfolyam, 27-34. szám)

1902-04-10 / 29. szám

TERVEZET

a Gazdasági Néptakarékpénztár r.-társ.

alakítására

A részvénytársulat pzélja.

1. Általános köztudat, hogy a vidéki pénzintézetek legnagyobb része a nyerészkedést tűzvén czéljául, minden igyekezetét jövedelmének gyarapítására irányítja. Ezalatt természetesen nem gondol a gazdaközönség érdekeivel és semmit sem tesz a polgárság jólétének előmozdítására.

Át vagyunk hatva azon meggyőződéstől, hogy az úgynevezett kisembereknek (gazda, polgár, iparos és kereskedő) szükségük van olyan »összekötő kapocsra, mely erejüket a közös czél érdekében egyesitse; ennélfogva mi, alól írottak az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 150. §-a határozmányaihoz képest alapítóknak jelentjük ki magunkat és jelen tervezet és aláírási iv kibocsátásával egy olyan részvény-társulat alakítását tervezzük, mely egyrészt a gazdaközönség megtakarított filléreit biztos elhelyezés mellett gyümölcsöztesse, másrészt olcsó kölcsönök nyújtásával, a termények értékesítésével, előnyös előlegek adásával és egyéb gazdasági tevékenység által a hol kell tanácscsal és tettel' a gazdaközönség, iparos és kereskedő osztály vagyonosodását előmozdítsa és jólétét emelje.

A társaság ezége, székhelye, tartama és alaptö éje.

2. A részvény-társaság ezége: „Gazdasági néptakarékpénztár részvény-társaság“ ; székhelye: Nagy-Károly s tartama az alakuló közgyűléstől számított 50 év, mely azonban meg- hosszabitható. A társulat működését 1600 darab 100 koronás részvénynyel, tehát 160,000 korona alaptőkével kezdi meg.

A részvények jegyzésének és befizetésének módja s határideje.

3. A társulat részvényei egyenként névre és 100 korona névértékre terveztetvén, a jegyzés névszerint és a darab szám feljegyzésével történik.

4. A jegyzett részvények után az aláíráskor az ivtartók kezeihez darabonként 10 korona részlet és 1 korona alapítási költség fizetendő azonnal, 20°/0 (20 korona) pedig az alakuló közgyűlést követő 8 nap alatt az igazgatóság által kinevezedő

közegek kezeihez; inig a hátralékos 70 korona befizetési módozatait az alakuló közgyűlés határozandja meg.

5. A részvények jegyzésének határnapjául 1902. évi április lló 8—ika tűzetik ki, mely esetleg május 1-ig meghosszabitható.

Báthory István

gyógyszerész.

Strohmájer Ferencz,

kereskedő.

Serly Dénes,

lakatos, birtokos.

Torner Albert,

festő, birtokos.

Kinczel János,

asztalos, birtokos.

Schnébli Károly,

kir. pénzügyi fogalmazó.

Hágen Ignácz,

birtokos.

Kovács Lajos,

plébános Csanálos.

Id Mancz József,

birtokos, M.-Petri.

Czimmermann M.

árvati'yám, birtokos, Csanálos.

Heinrich György,

btró, biii"kos, Fény.

Tillinger Ferencz,

tanító, birtokos. Fény.

Willand Pál,

bíró, birtokos, N.-Majtény

Marián Ferencz,

pék, birtokos

Nagy Lajos,

mészáros.

Irsik Ferencz,

kereskedő.

Bunda Miklós,

építő mester.

Petz János,

kereskedő.

Lochmájer Márton,

birtokos.

Janitzky György,

kocsigyártó.

n a g y k á r Soltész Imre,

plébános. Kálmánd. .

Schrech Márton,

biitokos, Kálmánd.

Sauermann Antal,

birtokos, Csanálos.

Sterk Pál,

albiró, birtokos, Fény.

Meláu István,

tőkepénzes, Csanálos.

Ritli János,

birtokos, Fény.

Lukácsovits János,

festő, birtokos.

Szabó Ignácz,

gör. kath. segéd lelkész.

Csernyi József,

birtokos.

IQ. Matolcsy Sándor,

kereskedő.

Baudisz Jenő,

ügyvéd.

Makay József,

sírkő kereskedő.

Reszler Simon,

magánzó.

lyi lakosok.

Srádi István,

biró, birtokos, Gílvács.

Baumgartner István,

biró, birtokos, Kaplony.

Győry Péter,

birtokos, Kaplony.

Matlaszkovszky M.

plébános, Válla .

Száibel Pál,

birtokos, Gilvács,

Vonház István,

közgyám, birtokos, M.-Petri.

Merts Imre,

birtokos.

Kun István,

vendéglős

Kugler Lajos,

birtokos.

Varga Imre,

kereskedő.

Kerekes Ödön,

kereskedő.

Bornemissza Géza,

árvaszéki ülnttk.

Bokor Gyula,

Ecsedi-láp lecsapoló társulat gátbiztosa és birtokos.

Zinner József,

birtokos, Gilvács.

Fetser György,

birtokos, Gilvács.

Kerner Pál,

birtokos, N.-Majtény.

Ritli István,

birtokos Kálmánd.

Ritli Antal,

birtokos, Kálmánd.

Az alakuló közgyűlés összehívásának módja és határideje.

Az alakuló közgyűlést alólirott alapítók az egyes jegyzést tett részvényesek személyéhez intézett meghívók utján fogják egybehívni. Az alakuló közgyűlés napjául ezennel az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 154. §-ának figyelembe tartása mellett 19o2. évi május hŐ 15-ike tűzetik ki.

7. Az alakuló közgyűlésben való résztvehetésre megki vántatik, hogy a jegyzett részvények után törvényesen megkívánt 10% ("10 korona) befizetés igazoltassék, minélfogva az ivtartó által kiállított és adott elismervény a közgyűlésre egyszersmind igazolási jegyül is szolgál.

Az alapítók hatásköre, felelősége és elszámolása.

8. Az alapítók hatásköre az aláírási iv és tervezet kibocsátásán és a jegyzet részvények 30%-ában megállapított készpénz átvételén túl kiterjed:

a) megfelelő kezelő személyzet alkalmazására, illetve félfogadására;

b) az igazgatóságnak 3 évre terjedőleg kinevezésére, melyről azonban ezennel lemondunk a közgyűlés javára;

e) az alakuló közgyűlés összehívására.

Az alapítók • működésükről az alakuló közgyűlésen beszámolnak és mindennemű felelősség alól csakis az alakuló közgyűlés által adandó felmentvény alapján menthetők fel.

9. Ha a közgyűlés az aláírás zárhatáridejétől számított 2 hó alatt az alapítók által össze nem hivatik, vagy ha az aláírás sikertelen marad, az aláírók a lefizetett 10 koronát visszakövetelhetik; a visszafizetés kötelezettsége az alapítókat egyetemlegesen terheli.

Nagy-Károly, 1902. évi márczius hó 2-án.