Szamos, 1902. március (34. évfolyam, 18-26. szám)

1902-03-13 / 21. szám

énekei ezúttal is megtalálták utjokat a közön­ség hangulatához. A műsort a dalárda éneke zárta be. A legközelebbi felolvasó estély e hó 22-én, szombaton lesz a szatmári felsőbb leány­iskola nagytermében. * Főigazgatói látogatás. Szieber Ede lovag, kir. tanácsos látogatását a kir. kath. főgim­náziumban szombaton fejezte be s vasárnap dél­előtt megtartott tanácskozáson örömmel tolmá­csolta elismerését a főgimnázium belső rendtar­tási és tanulmányi állapota fölött 'A hétfői napra főigazgatói szünnapot engedélyezett. Jelenleg a nagybányai főgimnáziumot vizsgálja. A ref. fő­gimnázium látogatását későbbi időre halasztotta. * Kinevezés. Lükő Sándor dr., városunk fia, Marosvásárhelyre közkórházi alorvosnak neveztetett ki. * A szatmári ev. ref. templomban a már- czius 15-iki emlékünnepély alkalmából szomba­ton reggel 8 órakor fog istenitisztelet tartatni. * A szatmári kir. kath. főgimnázium Kazinczy Önképzőköre márczius 15-iki hazafias ünnepélyét nevezett napon délután 5 és fél óra­kor fogja a főgimu. helyiségében megtartani. * Az ev. ref. főgimnáziumi ifjúság már­czius 15-iki ünnepélye szombaton d. e. az ev. ref. istenitisztelet befejezése után a főgimná- názium rajztermében fog megtartatni. * A városi fősorozó bizottság ápril 2 án, reggel 8 órakor kezdi meg a) a hadi szolgá­latra való képesség megállapítását; b) a had- képeseknek talált egyének besorozását a közös hadseregbe, a honvédségbe és ezek póttartalé­kába ; c) a felszólamlások vagyis a törvény ér telmében a póttartalékba való besorozás ked­vezményére igénynyel biró családfentartók, il­letőleg ezek hozzátartozói, továbbá papnöven- dékek, papjelöltek, népiskolai tanítók és taní­tójelöltek, végre öröklött mezei gazdaságok bir­tokosai által benyújtott kérvények tárgyalását és elintézését; d) a családi tekintetekből vagy a tauitóképezdei tanulmányok befejezhetése czóljából való szabadságolás iránt, valamint végre e) az egyévi tényleges szolgálat kedvez­ményének megadása iránt benyújtott kérvények elintézését. A folyó 1902. évi ujonczállitásra az 1881-ik, 1880-ik és 1879-ik években született hadkötelesek vannak felhiva. A sorozásra felhí­vott hadkötelesek közül, a keresetkópesség te­kintetéből megvizsgálandó férfi rokonokkal együtt a föntebb kitűzött időszaknak minden egyes napján, csak annyian jelenjenek meg, a hányra nézve az ujonczállitási eljárást el lehet végezni; i e czélból a következő napirend állapittatik meg, úgymint: Április hó 2-án reggeli 8 órakor a beérkezett felszólamlások fognak tárgyaltatni ; ezután a Szatmárhegyen illetékes, mind a há­rom korosztályba tartozó állitáskötelesek fog­nak a fősorozó bizottság elé vezettetni. Ugyan­ezen napon vagyis ápril 2-án reggeli 10 órakor azon idegen illetőségű s itt tartózkodó hadkötelesek tartoznak megjelenni, a kik ré­szére az 1889. évi VI törvónyczikk végrehaj tása tárgyában kiadott utasítás 1. rósz. 101. § a értelmében az állítási ivek a város hatóságá­hoz érkeztek s erről as illetők értesítve is let­tek. Ápril 3-án reggeli 8 órakor a szatmárné­meti illetőségű 1881. évben születtek, ugyanaz nap délelőtt 10 órakor a második korosztály­beli 1880. évben született és ugyanaznap dél­előtt 11 órakor a harmadik korosztálybeli 1879. évben született hadkötelesek tartoznak megje­lenni. Fősorozás helyéül a gubás ipartársulat tulajdonát képező „gubás szin“ I. emeletén e czélra berendezett helyiségek jelöltettek ki. A ki a sorozó bizottság előtt a sorozásra kitűzött időre kellő ok nélkül meg nem jelenik, esetleg a törvényes kényszereszközök alkalma­zásba vétele melleit fog elővezettetni, és ezen­kívül, ha késedelmét nem igazolja, 20 koro­nától 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, ha pedig szándékosan marad el a sorozásról, mint hadköteles-szökevény, a körül­ményekhez képest, egy vagy két évi szolgálat- hosszabbitással, esetleg 3 naptól 2 hónapig ter­jedhető elzárással és 30 koronától 600 koronáig terjedhető birsággal fog büntettetni. * A szatmári Czeczil egylet, márcz. 9-én, vasárnap este 6 órakor XIII. Leó pápa uralko­dásának negyedszázados jubileuma alkalmából ünnepséget rendezett. A műsor a következő volt: 1. Oremus! Witt Ferencztől, vegyes kar. Leo-dal! „Ki híven kormányozod.“ Katshthaler János, salzburgi herczegérsektől. Előadta a ve­gyes kar. 2. Szabad előadás: XIII. Leo életé­ből. Tartotta Bodnár Gáspár 3. Husvéti-sonett, XIII. Leo költeménye, vegyes kar zongoraki­sérettel Seifried Sándortól. 4. Ünnepi induló Nitsch Józseftől Orgonán előadta Méder Mi hály. 5. XIII. Leo ünnepére, párbeszéd Tóth Józseftől. Előadták Papp Gizella k. a. és Hro- nyecz Irén k. a. 6. Cello Conzert. Előadta Sen- ger Gusztáv. 7. „O Roma nobilis.“ Zarándok­ének a VII. századból. B-dshelt Adolftól Éne­kelte a vegyes kar. 8. Leo-hymnusa, fórkar, Mitterer Ignácztól. * Megbízatás. A közúti törvény értelme ben az államvasutak, állami, törvényhatósági és községi közutak építésére és fentartására, valamint az árvédelem biztosítására szükséges anyagot szállító fogatok vámmentességben ré­szesülnek s e czélból nivatalos igazolványnyal látandók el. A városi tanács az ily igazolvá­nyok kiállításával Tankóczi Gyula h. főkapi­tányt bízta meg. * A dobrács-apáti szövőiparnak gyári iparrá való fejlesztése tárgyában márczius 9-é"n a városház kis tanácstermében értekezlet volt, me­lyen az érdeklődők szép számmal jelentek meg. Domahidy Sándor felkért értek^zleti elnök, meg­nyitván az ülést, örömmel üdvözli a kezdeménye­zést, mert mindig abban a táborban volt, a mely a mezőgazdaságnak és gyáriparnak támogatására vállalkozott. Reményli a legjobb eredményt. Pás- kuj Imre szerint soha nem volt jobb alkalom ipar­telepek létesítésére, mint éppen ma. Az állam se­gélyére is lehet ez ügyben számítani. Sajnos és bizonyos, hogy a külföldi tőkék helyezkednek el a hasonló vállalatokban; azokat ki kell szorítani. Mikolics Szeréna urhölgy nagy szakértelmet sajá­tított el a szövőipar terén ; igazolja ezt ama kö­rülmény, hogy a kiállításon a francziák a müveit két díjjal is kitüntették, tudniillik, mint hímzést és szövést, holott ő egyáltalán nem is himzett. A gyakorlati élet nem dísztárgyakat, hanem egysze­rűeket követel, Sima vászonból el lehet adni éven­ként 40—50.000 métert városunkban is. Ilyet pe­dig Dobrács-Apátiban évek óta sikerrel termelnek. Hátha még uj rendszerű szövőszékekkel lehetne hatványozni a munkát s fokozatosan emelni a munkabért! Említi a szepes-iglói gyárt, a mely hasonló módon keletkezett s ma már 3—400 szö­vőszékkel 4—500 embert foglalkoztat. Meglepte a a részvénytársaságot tervező urhölgy eszméje, de utánszámitásaiból állíthatja, hogy a terv réális alapokon nyugszik. Ha a beszerzésnek első forrását is sikerül megnyerni, akkor a 15—20 százalék ha­szon biztos. A befektetési tőke a tervezett válla­latnál legyen kevés, de a forgó tőke annál na­gyobb. Kevesli a részvénytársaságnak azt a 20,000 K tőkét, a mennyit Budapesten e czélra mondtak. Maga részéről legalább 50,000 K alaptőkét kíván, egyelőre 15 szövőszékkel. Kell továbbá egy állandó szövőmester és a gyár felügyeletével Mikolics ur­hölgy bizandó meg. Dr. Kelemen Samu köszönet­tel veszi a hallott szakszerű felvilágosításokat. Nem tartja azonban még ezeket elegendőknek. Szép idea az üzlet, de először az eszmének a nagy közönséget kell megnyerni. A magunk és az ügy komolysága megköveteli a biztos alapokat. Elismert szaktekintélytől technikai prospektust kell besze­rezni. A kereskedelmi minisztérium vagy a tech­nológiai muzeum jelöl ilyen embert. A legjobb kiszá­mítás kell az összegre, az emberekre, valamint arra, hogy mivel kell a gyárat egybekötni, esetleg ken- deráztalóval vagy szövőiskolával ? Szóval a gaz­dasági munka szempontjából okos dolgot kell cse­lekednünk. Mondja ki az értekezlet, hogy az ideát helyesli, a pénzügyi memorandumot kidolgoztatja s e czélból bizottságot küld ki. Valkovics János egyetért dr. Kelemennel. De már most számításba kell vennünk, hogy hol lesz felállítva a gyár? Mert az nagyon alterálja a költségvetést, Szatmáron vagy Dobrács-Apáliban-e ? Dr. Kelemen Samu azt óhajtja, hogy a székhely egyelőre maradjon Dob­rács-Apátiban a könnyebb rezsi végett, és ha azt Szatmárra hozzuk, előmozdítjuk a munkás prole- táriátust. Később, ha talán nagyobb lesz a keret, lehet erről a kérdésről beszélni. Kovács Ábrahám mindenesetre kéri figyelembe venni Szatmári, mint székhelyet. Mikolics Szeréna azt óhajtja, hogy a szövészet maradjon Dobrács-Apátiban annyival in­kább, mert ezáltal Szatmár mit sem vészit, miután a munkások mindent innen fognak megszerezni. A szövőiparnak gyáriparrá való fejlesztése még azért is szükséges, mert az államtól csak ily mó­don lehet segélyt reményleni. Teitelbaum Her­man szerint méltán foglalkozik az értekezlet az ügygyei. Az alaptőke kérdése igen fontos. A kis tőke a vállalatoknál rendszerint temető, a nagy töke pedig teher. — Szakértőt mindenesetre meg kell hallgatni arra nézve, hol lehet ol­csóbban, biztosabban és helyesebben kiválasztani a gyár székhelyét, Szatmárnak azonban megkí­vánja legalább is az igazgatást. A kiküldendő bi­zottságtól pedig felderítő felvilágosítást kér ama szempontból, vájjon beválnak-e a munkaremények; mennyi szükséges a berendezésére, az áru kihite­lezésére és a forgótőkére ? Ha mindezek föl lesz­nek derítve, akkor az értekezlet újabban összehí­vandó. Pál János nem tartja szükségesnek bizott­ság kiküldését; ezt az értekezletet szakértőnek, tehát határozatra illetékesnek tartja. Domahidy Sándor elnök kimondja, hogy az értekezlet pártolja az eszmét és annak kifejlesztését bizottságra kí­vánja ruházni. Ezen bizottság vezetésére az érte­kezlet az elnököt felkérvén, tagokul Páskuj Imrét, dr. Kelemen Samut, Valkovics Jánost és Teitel­baum Hermant választotta meg és ezen bizottságba Mikolics Szerénát hivatalból meghívta. * Márczius 15. Szatmárnémetiben. Sza­badságunk évfordulóját, márczius 15-ét a „Szat- márnémetii énekkar“ közreműködésével a kö­vetkező sorrendben ünnepli meg Szatmárnémeti polgársága: Templomban reggeli istenitisztelet. Ennek végeztével a németi fiiskolában az ünnep a következő műsorral : 1. Himnusz. Előadja az Énekkar. 2. Emlékbeszéd. Tartja Kovács Károly s. lelkész. 3. „Tavasz elmúlt.“ Előadja az Énekkar. 4 „Előre“ Tóth Kálmántól. Szavalja Hérmán De­zső gymn. VI. o. t. 5. „Márczius 15“ Indali Gyulától. Szavalja Rátz Lajos gymn. Vili. o. t. 6. .Nemzeti dal“ Petőfitől. Előadja az Éuekkar. 7. „Nemzeti-dal“ Petőfitől. Szavalja Inczédy Márton s. lelkész. 8. Szózat; Előadja a közönség, * Tűzoltó közgyűlés. Tagok nagyszámú jelenlétében tartotta meg f. hó 9-én azaz va­sárnap d. u. 3 órakor a városházi kis tanácste­remben a helybeli önkéntes tűzoltó testület ren­des évi közgyűlését. Elnök Tankóczi Gyula megnyitván a gyűlést, Hajdú Károly segédtiszt a múlt év eseményeiről olvasta föl jelentését,, valamint a pénztár állapotáról, a melyből kitű­nik, hogy az egyesület pénzbeli vagyona 2755 K 2 fi. ami tudomusul vétetvén a felmentvény a pénztárnoknak megadatott. Jegyzőkönyv ve­zető Ruprecht Sándor, hitelesítők Sternberg Béla és Qsizek János. Disztagokul megválasz­tattak Hérmán Mihály polgármester és Jákó Mihály bankigazgató. Parancsnokkáélethosziglan Tankóczy G3 ula. Alparancsnokká 3 évre Kádas József és Mónus Lajos. Szakasz parancsnokká 3 évre Kádas Albert és Fleckenstein István. Szertárnokká 3 évre Sternberg Béla. Pénztár­nokká Bölönyi László. Segédtisztté Hajdú Ká­roly. Titkár Ruprecht Sándor, Őrparaucsnokká Braunstein Ferencz és Reinelt Ágoston. Orvos dr. Török István. Ügyész dr. Schönpfiug Jenő. Számvizsgálók Homonnai Pál, Küsztner Albert rendes, Morvái János és Barua Gyula póttago­kul. Gépmesteri állásra Szmolen István gőz­malmi gépész választatott meg. Ezután a köz­gyűlés végett ért. * Iskolai ünnepély. Az ev. ref. felsőbb leányiskola növendékei márczius 14-ón délelőtt 9 órakor istenitisztelet után nemzeti ünnepélyt tartanak a következő műsorral: „Nemzeti-dal.u Petőfi Sándortól. Énekli a kar. „Csak magyarok legyünk!“ Költemény Dalmady Győzőtől. Sza­valja Csendes Fanny II. o. n. „Petőfi napján.“ Emlókbeszéd. Tartja Sáfár Erzsébet. „Kossuth nóta.“ Lányi Ernőtől. Éneklik Grünfeld Ida és Literáthy Ilona. „Aszabadság napján.“ Lamport Gézától. Szavalja Farkas Helén III. o. n. „Al­kalmi párbeszéd.“ Előadják Balássy Julia és Frankó Boriska IV. o. növ. „Mi piroslik ott a síkon távolban.“ Szabados Bélától Énekli a kar. * A nagybányai ev. ref. egyházmegye tanügyi bizottsága városunkban, a ref. egyház tanácstermében f. hó 10-én gyűlést, tartott, melyen az állami iskolák vallástanitás anyagá­ról behatóan tanácskoztak a bizottság tagjai. Felolvasták a félévi vizsgálatokról szóló körlá­togatói jelentéseket. E jelentések tanúságot tesz­nek arról, hogy a nagybányai egyházmegye isko­láiban a szellemi haladás örvendetes mértékben megindult, illetőleg a múlt éviekhez képest lé­nyeges javulás mutatkozik annyira, hogy az egy­házmegye kebelében gyenge iskola egy sincs. 0 Oláhok a magyar nyelv ellen. Mint la­punkban már említettük, Ardeleán Vazul sz-dobi magyarfaló oláh pópát a bíróság hat hónapi börtönre és kétszáz korona pézbirságra Ítélte, azonban a felebbezési tanács e büntetést 7 napi fogházra és 20 korona pénzbírságra változtatta át, azért, mert a templomba lépve, durva sza­vakkal szidta össze a magvarul éneklő híveket, hogy ne mocskolják be az Isten házát magyar szóval. A balázsfalvi érsek hivatalos lapja, az az Unirea megtorlásul fölhívta a nagj váradi Melléklet a „Szamos“ 1902. évi 21-ik számához.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents