Szamos, 1902. február (34. évfolyam, 10-17. szám)

Gazdák Lapja, 1902-02-06 / 6. szám

Tagdíj nyugtázás.

alapitó

Múlt >zám összege

39 Deák János Kis Namóny

40 Jakab Lajos Vetés

41 Klein Andor Milota

42 Czier Péter Csanálos

43 Veress Albert N.-Sikárló

44 Veress László Zsarolyán

45 Jeney Sándor Zsarolyán 45 Lichtmann Antal Karácsfí

47 Laskay Jenő Szárazberek

48 Bányász Albert Akii

49 Marján Gyula Om'ood

Előbbi

901 902

ÖSSZ

évekre.

korona

50 44

64 96

254

2

2

2

2

6

6

2

2

2

2

2

2

2

2

Iva

2

2

2

2

6 3

9

2

2

Összesen 56 47 64 120 287

Állat vásár kimutatás.

F. hó 4 én tartott heti vásár alkalmával a következő lábas jószágok hajtattak fel:

Ló

......................................... 1445 db.

Szarv

asmarha .... 1871 db.

Sertés.................................... 1907 db.

Te

rményárak.

TERMÉNY

Szatmáron

S

k

pesten

frt, kr |

frtj kr

kr.|

fit

k:

Tiszta búza................•

8 60

1

8 80

9 70

9

90

Kétszeres.......................•

6 95

7—

•—

Rozs

................................•

6 8

0

6 50

7 86

7

90

Árpa..............................•

5

_

5 60

6 10

6

20

Zab................................

6 2

5

6 35

7 50

7

75

Tengeri ......

4 90

5 4 90

5

10

Kása................................

8 00

8 50

4 50

5

—

Fehér paszuly.............

6

—

5—

—

—T

arka „ ...................

—

_

—

—

_

—

Szilva

............................

16

—

1

8 -•

—

—„ füst,ölt

...................

—

—

1

——

_

Rep

cze ..................... .

—

—

—

—

—

—

Krumpli zsákja . . . aj

1

20

140—

—

—

Szalonna

...................

65

—

6

6 —

—

—

—

—

ELADÍS-VÉTEL.

A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület amerikai szőlőtel epén f- évben a következő fajú oltások kerülnek eladásra :

I. Riparia Portalis alanyon :

Sima zöld oltásból: olasz rizling 6880, járdovány 1060. piros chasselas 1175, vegyes chas- selas 280, furmint 3330, bakator 6320, nagy- burgundi 1460, rakszőlő 300, fekete törő 280, budai 430, vegyes borfaj 1930 és vegyes csemege 2700 db. Ára 12 fii. drbként.

2 és 3 éves gyökeres Ripária vesszőbe zölden oltott: madeleina 1368, piros chasselás 1158, fehér chasselas598 db. Ára 28 fii. drbként.

Gyökereztetett 2 éves zöld oltásból: Nagy burgundi 72 db. Ára 26 fillér drbonkiut.

1 éves gyökeres fás oltásból: olasz rizling 750, járdovány 822, passatutti 3060, sárga muskotály 320, madeleine 90, fehér chasselás 15, piros chasselas 1600, vegyes csemege 390, vegyes borfaj 640 db. Ára 20 fillér drbonkéut.

2 éves gyökeres fásoltásból; olasz rizling 1357, furmint 522, madeleine 1270, piros chasselas 700. fehér chasselas 100, járdovány 50, sauvignon 4 db. Ára 26 fiiér drbonkiut.

II. Solonis Viticola alanyon :

Sima zöld oltásból: bakator 1870 drl>.

Ára 12 fillér drbonként.

Gyökereztetett 2 éves zöld oltásból: bakator 582 drb. Ára 26 fillér drbonként.

III. Eupestris Monticola alanyon :

Sima zöld oltásból: vegyes csemege 100 darab. Ára 12 fillér drbönkint.

2 és 3 éves gyökeres amerikai vesszők Ripária Portális ezrenként 40 kor.

1 éves gyökeres amerikai vesszők: Riparia Portalis ezrenként 30 kor.

Sima amerikai vessző:

Riparia Portalis 1. o. ezrenként 20 kor.

„ „ II. o. ezrenként 12 kor.

„ Selecta I. o. „ 10 kor.

Rupertis Monticola I. o. „ 10 kor.

York Madeira I. o. „6 kor.

Az egyesület tagjai 10% árkedvezményben részesülnek.

Előjegyzések úgy, mint rendelések a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál eszközlendők, előjegyzések a vételár 20% ának előleges lefizetése mellett.

Az adai (Bácsmegye) in. kir. földmives iskolánál 5 darab 2 — 3 éves erdélyi magyar fajta bika van eladó.

Szölőszállitó kosár megrendelésére tesz ajánlatott a mármarosvármegyei Gazdasági Egyesület és iparfejlesztő bizottság kökényesi fonótelepe. A kosarak narancskosár alakúak, lapos fedéllel és fenékkel, hántott és nagy részbeu hasított vesszőből fonva, felül az ujjak részére kis füllel. A kosárba 5 kg. szőlő fér. A kosarak ára a ta- raczközi vasúti állomásra szállítva ezrenként 260 korona. Megrendeléskor az érték % része fizetendő, többi a kosarak megküldésekor fog utánvételeztetni.

POSTA.

S. J. Vállaj A gazdasági munkás és cselédsegélypénztár 65, illetve 70-ik életévét betöltött-munkaképes tagjai az évi dijat tényleg fi zetni tartozik mindaddig, mig munkaképes ma rád. A törvény e rendelkezésének az a magyarázata, hogy épen azért lehetett az aránylag csekély befizetésekkel szemben aránylag nagy nyugdijat biztosítani, mivel feltehető volt, hogy lesznek a tagok között olyanok, a kik tényleg életfogytiglan fogják fizetni tagsági dijaikat anélkül, hogy a pénztárt az évi 120 korona tetemes nyugdíj (rokkantsági segély) összeggel megterhelnék. Az ilyen tagok is részesülnek azonban megfelelő előnyben, mert amellett, hogy egész életükben élvezték a biztosítás nyugalmát, 65, illetve 70 életévük elérésekor nyújtandó 100 korona segélylyel befizetéseik tetemes részét egy összegben kapják.

Nyomatott a „Szabadsajtó“ könyvnyomdában Szatmáron. 1902.

Melléklet a „Szamos“ 11-ik számához.

I. évfolyam.

Szatmár, 1902. február 6.

6-ik szám.

GAZDÁK LAPJA.

A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET ÉS A SZATMÁRYÁRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Megjelenik minden csütörtökön.

A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai a „Szamos“ csütörtöki számával együtt ingyen kapják.

Szerkeszti: Poszvék Nándor egyl. titkár. Titkári hivatal Szatmár, Bercsényi-utcza 1. szám, hova a reklamátiók is íntézendők.

Meghívó.

A Szatmármegyei Lóverseny-Egylet f. hó 12 én, d. e. 11 órakor Szatmáron, a városháza tanácstermében választmányi ülést tart, melyre a választmány tagjait tisztelettel meghívom.

Szatmár, 1902. február 5.

bér. Kovács Jenő,

elnök.

Az ülés tárgyai:

1. Az 1902. évi lóverseny feltételeinek megállapítása.

2. A versenybizottság megválasztása.

Törvényhozásunk és a méhészet

Hazánkban a méhészetet érdeklőleg a törvényhozás - daczára a méhészet nap- ról-napra való föllendülésének — mindezideig lölötte szűk keretben intézkedetet.

Szent István királyunk Decretumaitól kezdve egészen Mária Terézi királynő 1775. évi április 8-iki pátenséig — melyben a nagy királynő többek között már a méhészeti szak-oktatás rendszeres szervezésére is gondot fordított — összes törvényeink, királyi rendeleteink s Erdélynek az anyaországtól 1540-ben történt, elválása után hozott s az 1653. évi Approbatae Constituti- ones és 1669. évi 'Compiiatae Constitutiones gyüj'őnevek alá foglalt önálló törvényhozási intézkedések — az eltulajdonítás büntetőmagánjogi kérdésein kívül — méhészetre vonatkozólag csupáncsak a papságot illető

* Mutatvány a „Magyar Méhészek Zsebnaptára“ 1902 ik évfolyamából. Megjelent Nagybányán Paczek Béla szerkesztésében.

tized vagy kilenczed — és a íöldesurat illető tartozmányok megállapítására s azok beszedési módozatainak meghatározására, valamint a mézzel és viaszszal való kereskedésszabályozására — helyesebben mondva: korlátozására — szorítkoztak.

Legelőször Mária Terézia íentidézett és több más hasontárgyu rendelete adott hazánkban nagyobb lendületet a méhészetnek, aminek élő bizonyságát az uralkodása alatt hirtelen löllendült méhészeti irodalom termékei képezik.

E királyi rendeletek azonban — bár a méhészkedés intenzivebb felkarolását eredményezték — természetszerűleg nem foglalhatták magukba a méhészet üzéséből kifolyó különbféle jogviszonyok részletes szabályozását, s ilyenekről a törvényhozás maga későbben sem tartotta érdemesnek mind a mai napig gondoskodni, s a mit egyes lelkesebb szakférfiak e tekintetben lörvényhozásilag óhajtottak szabályoztatni, mai napiglan csak pium desiderium maradt.

Ami a nemzeti egyéniségünk szokásjogából s régebbi és ujabbb jogrendszerünkből kifejlődött magyar magánjognak a méhészetre való vonatkozásait illeti, ezekben legrégibb törvényeinktől kezdve a legujab- bakig azon vezéreszme vonul keresztül, hogy a méh, épugy mint a házigalamb, szeliditett vad-állat s mint ilyen, nem tárgya az elsa- jáiitásnak s hogy úgy a méhek, mint a galambok, csak akkor sajátíthatók el, ha ren- d.s lakóhelyükre való visszatérési ösztönüket elveszítették, illetve: ha előbbi tulajdo-