Szamos, 1902. február (34. évfolyam, 10-17. szám)

1902-02-16 / 14. szám

gyerekes passzióból, feltűnési viszketegségből ne verekedjünk. A párbajbiróság nálunk meglehetős isme­retlen, s igy rendesen összetévesztik a becsület- bíróság eszméjével. Körül-belül egy évvel ezelőtt történt, hogy városunkban A. ur nem akart kiállani B. ur­nák, mert hivatalos ügyben történt a sértés. A segédek az ügyet becsületbiróság elé vitték, ho­lott az tulajdonképeu párbajbiróság volt. Mert mit van hivatva megállapítani a be­csületbiróság? Azt, hogy az ellenfelek valame­lyikének becsületén esett-e mocsok, szenny; igy meglehet-e az illetővel lovagias embernek verekedni, vagy nem? Á párbajbiróság azonban egészen más hi­vatást tölt be s csupán gentlemanek között kép zelhetö el. Itt a becsület intakt. A párbajbiró­ság elé terjesztett kérdés az : van-e ok a pár­bajra, vagy nem lehet-e a-z ügyet békés utón elintézni ? A megbízottak tudják, hogy az ok, mely miatt a két fél egymás ellen tör: csekélység, de az egyik, esetleg mindkét fél akaraterején vágj’ vakmerőségén hajótörést szenved minden békítési kísérlet. Azért hívják tehát a párbaj- biróságot össze, a mely az esetet komolyan mérlegelve kimondja: hogy van-e helye a pár­bajnak, vagy nincs ? Ha a párbajbiróság verdiktje a párbaj el­len szól, akkor a feleknek feltétlenül . ki kell békülni, — nem csak azért, mert a kibékülés maga is lovagias elégtétele annak, hogy sértés nincs, de azért is, mert a közel jövőben épp ez az eset újabb komplikácziókra, az ügynek elmérgesitésóre bő alkalmat adhat. Már pedig a lovagiasság elve az elmérgesítés megakadá­lyozása. Kikből álljon a párbajbiróság ? Komoly, higgadt, tapasztalt s lehetőleg olyan úri embe­rekből, kik nem egyszer állottak már a küzd- téren. Mert a ki az életét becsüleletéért bár­mikor odaadja, az lelkiismeretesen fog gondol­kozni a felett, bogy a másik becsületén esett-e csorba vagy sem ? Az eszme meg van adva; társadalmunk van hivatva annak keresztülvitelére. Ha keresz­tül viszi, úgy alig lesz párbaj s ha lesz, úgy csakis komoly emberek fognak harczolni a be­csületért.*) ' e. Színház. A képviselő ur Guti és Rákosi bohózata került színre szerdán zónaelöadásban s miként az előre látható volt, zsúfolásig telt ház előtt, mely a darab bohókás részleteit hálás tapssal, zajos tüntetéssel honorálta. JE tetszósnyilváni- tásból több rész illette az előadó művészeket, — kik a szerzők invenczióit kitünően fölfogva, a közönséget egy kifogástalan, élvezetes esté­hez juttatták, — mint a szerzőket. Szilágyi ez alakításáról a bemutató előadás alkalmával el­mondtuk véleményünket s azt hisszük, jobb el­ismeréssel nem illethetjük, mintha azt mondjuk, hogy ez esti alakítása sem maradt mögötte az előbbinek. Margittayról — sajnos — most sem jegyezhetünk meg többet annál, hogy ez alakí­tását negligálni látszik, mert igen kevés fárad­sággal e szerepében élvezetes alakítást nyújt­hatna. Győré, Mészáros, Miklós3y Rédey ismert jók voltak. Igen jók voltak továbbá Halmay Cornélia Raskó és Ráthonyi Stefi. Hisszük, hogy e darab még sok telt házat fog vonzani s a közönségnek élvezetes estéket nyújtani. A szókimondó asszonyság (Madame Sans- Géne) csütörtöki előadása képezte Solty Paula egyik kedvelt primadonnánk jutalomjátékát, akit ez este a közönség szeretető meg-megujuló za jós óvácziói mellett szebbnél-szebb virágokkal halmoztak el s a mi szintén nem megvetendő, az a bizonyos ötpecsétes levél sem maradt el. Megelégedéssel és elismeréssel regisztráljuk, hogy ez este is méltán rászolgált a közönség tüntető és felvonások végével óriásilag megnyilvánuló tapsaira oly szépen kidolgozott, minden legki­sebb részletében finom pointirozett alakítást nyújtva, aminőt művészetétől méltán elvárhat tunk. Ez alkalommal jegyezzük meg, hogy utóbbi időben való gyakoribb szerepeltetéseit igen szi vesen vesszük. Mellette Margita}^ tűnt ki igen korrekt szép Napoleon alakításával, egész ma­*) A fenti czikkben közölt eszmét a párbajnak elvi szempontból szükséges kiirtására bár gyökeres módszernek nem tartjuk, de a gyakorlatban mint a párbajmáuiának leg­alább lokalizálására irányuló eszközt helyeseljük. Szerk. i gatartásában, modorában kifejezésre juttatva az egyéni értékére büszke hadvezért s korlátlan ak aratu császárt, csak igen gyors beszédmodo­rát kifogásoljuk. Kitűnő volt Szilágyi (Eouché), Rédey (Neipperg) és Ernyey (Lefébre) alakítása, úgyszintén Csáky (Savarri) és Miklóssy a táncz- mester szerepében, mig a nő szereplők közül a jutalmazott mellett Ráthonyi Stefi és Úti Gi­zella voltak igen jók. Az előadás összhatásában is igen jó volt, csak kívánatosnak tartanók, ha egyes szereplők a dialektus érvényesítésére súlyt helyeznének, igen gyakori a szerepnek fölolva- sásszerü monoton „fölmondása.“ E megjegyzé­sünk különben nem ez estére, hanem általános­ságban szól. Angot, a kofák leánya, péntek esti fél- helyáru előadására igen szép számú közönség gyűlt egybe, állandó tetszésnyilvánítással ki sérte az egyes szereplők alakításait, de főleg a bájos zenéjü énekrószleteket. A taps legnagyobb része H. Lévay Berta és Szalay Vilma igen kedves énekét illette, bőven kijutőtt azokban azokból Halmay Cornéliának s a férfiszareplők közül Szilágyi, Vihari és Rédeynek, ki elegáns föllépésével imponált. Igen jók voltak még Győré és Mészáros kisebb szerepükben. Mulasztást kö­vetnénk el, ha a kar ügybuzgó és temperamen­tumos közreműködését elismeréssel ki nem emel­nénk. Általában ez előadás rendezés és összhang tekintetében kifogástalan volt. Sp. HÍRROVAT. * XIII. Leó pápa jubileumára M e s z 1 é n y i Gyula püspök egyházmegyéjében elrendelte, hogy ez eseményt a lelkészek a szószékről hirdessék ki; ünnepélyes hálaadó istenitiszteletet tartsanak, melyen a fönnhatósága alá tartozó róm. kath. iskolák tanulói részt vegyenek és a hívek közt péterfilléreket gyűjtsenek. Az ünnep márczius 9-én fog lefolyni. * Meszlényi püspök adományai. Mesz- lényi Gj-ula szatmári megyés püspök egyház- megyéje területén lévő szegénysorsu hitközsó geknek templomra, iskolára, továbbá lelkészek, tanítók javadalmazására 36.667 koronát adott. * Főügyészi kinevezések. Őfelsége a ki­rály’ Galba Lajos helybeli kir. törvényszéki elnököt a pécsi kir. főügyészséghez föügyészszé, dr. Böszörményi József beregszászi kir. ügyészt pedig a debreczem kir. főügyészséghez főügyész-helyettessé nevezte ki. Mindkét kine­vezést kiváló örömmel fogadjuk, mert Galba hatalmas előadó erejével, fényes tudásával és példás rendszeretetével sokáig volt e város­ban az igazságszolgáltatás dísze, Böszörményi pedig falaink közül, a szülei házból indult pá­lyájára, mely most szintén sokoldalú tehetsé­geinél fogva oly magas emelkedést vön. * Az udvari bálon, február 12-én ismerő S9Ínk közül résztvettek : Böszörményi Sándor, Domahidy Elemér, Hieronymi Károly, Lengyel Zoltán, Nedeczey János és Papp Zoltán; a fő­urak közül gróf Károlyi István, gróf Teleki Géza és báró Vécsey József. * A „Lorántffy Zsuzsanna Egyesület“ első felolvasó estélye az ev.ref. felsőleányiskola helyi­ségében, közbejött változtás miatt nem febr. 23 ikán, hanem február 22-én szombaton d. u. 6 órától kezdődőleg fog megtartatni. * A szatmári ev. ref. egyháztanács ma d. e. 11 órakor ülést tart, melynek tárgyai közt a legfontosabb a múlt évi pénztári számadás megvizsgálása és egyh. kerületi tanácsbiróra meg­ejtendő szavazás lesz. * Pénzolcsóság. A nagy bankok európa- szerte leszállítják a kamatlábat; a pénz az egész világon olcsóbbodik. így városunkban is ! megmozdultak a pénzintézetek s egy pár már hirt is ad a közönségnek az uj jobb helyzetről.! Ennek a változásnak csak akkor volna mélyre­ható jelentősége, ha hatása nemcsak valamelyes megkönnyebbülésben, hanem gazdasági életünk megtermékenyülésében, hitelszervezetünknek fel­ébresztésében, a vállalkozási és munkakedv újra keltésében nyilatkoznék meg. De tudnivaló, hogy a nagy tőkék felgyülése mindig gazdasági válságot jelent. Gazdagoknak nem kell pénz, szegényeknek pedig ezentúl sem hiteleznek. * Társas vacsora. A Szatmárnémeti Dal- egyesület elnöksége által csütörtökön adott tár­sasvacsora a legjobb hangulatban folyt le a Társaskör termeiben. Egymást érték a dictiók s nem akart se vége, se hossza lenni. Többek között elsőnek poharat emelt Balog József a dalárda elnökségéért, Dr. Vajay Imre megkö­szönve a megtiszteltetést, mely őt egyhangúlag érte, munkatársát, az alelnököt éltette. Dr. Pechtel a dalt és dalárokat, utóbb az elnök ked­ves nejét éltette magasan szárnyaló beszédében. Dr. Fodor Gyula Méder karmestert, Papp Lajos Markos Imrét, Kőrösmezei Hozás Já­nost, az egylet újonnan választott titkárát, Bó- késsy Géza a tagokat éltette. Beszéltek még Papp Gyula, Jónás Béla, Szilágyi Dezső stb, stb. A közöket a dalárdának remek karénekei töltötték be. A szép számban összegyűlt társa­ság -a kora hajnali órákban oszlott széjjel. * A „Lorántffy Zsuzsánna egyesület“ alapjának gyarapítására Kovács Leone 50 kor., Dr. Törzsök Károly és neje 100 koronát ado­mányoztak. Fogadják a nemesszivü adakozók az egyesület hálás köszönetét. Osváth Elemér, fő- gimn. tanár, egyl. pónztárnok. * A helybeli káptalan egyházi és tan­ügyi czélokra a múlt évben folytatólag 7055 koronát adományozott. * A letarolt erdőterület hasznosítása és kibérlése iránt a gazdasági tanácsoshoz két ajánlatot nyújtottak be, a melyeket a gazdasági szakbizottság elfogadhatónak nem talált, mert azok még a legeltetés útján remélhető átlagos össze­get sem érik el. Az egyik ajánlatot Reisman Adolf amaczi lakos tette, a ki a kiirtott mint- egy 760 hold területért 12 évre, évenként és holdanként 6 kor. bért Ígért s egyszersmind a terület kiirtása iránt is kötelezettséget vállalt. A másik ajánlatot Krassó Miksa helybeli lakos tette szintén 12 évre és nemcsak a letarolt, de a még ezután letarolandó területet is kész bérbe venni oly módon, hogy első 4 évben sem­mit sem fizet, a következő években pedig hol­danként 12 koronát fizetne, kötelezvén magát a terület kiirtására. A gazdasági szakbizottság ez utóbbi ajánlatot tárgyalás alá sem vette A Reisman ajánlatára pedig kijelentette, hogy bár a tett ajánlat alig alkalmas arta, hogy a város a bérleti idő után művelhető szántó te­rülethez jusson, de miután a bérleti összeg nem kielégítő, véleményezte, hogy a letarolt erdőte­rület ez évben legeltetés utján hasznosittassék s a tanács a terület bérbeadását a legkiterjed­tebb módon hirdesse meg s az ajánlattevőkkel tárgyaljon és az ügyet oly módon készítse elő, hogy a bérleti idő és irtási munkálat már a jövő tél folyamén kezdetét vehesse. * Az adókivető bizottság városunk terü­letére nézve a következőleg alakult meg: elnök dr. Lengyel Márton ; elnökhelyettes Vaday Ká­roly ; rendes tag ez utóbbi és Molnár Mihály ; póttagok Márknsz Márton és Halmi János. * Felfüggesztés. Dr.. Korbai Károly vá­rosi főkapitány és Soós János rendörfogal- mazó ellen hivatali kötelesség megsértése és hanyag teljesítése miatt, gróf Hugonnai Béla főispán a fegyelmi eljárást megelőző vizs­gálatot elrendelte s több napra terjedőleg tartott vizsgálódás után mindkettőt hivatali állásától felfüggesztette s egyszersmind a fökapitányi állásra a fegyelmi eljárás befejezéséig Tan­kó c z i Gyula tanácsjegyzőt helyettesítette. Ez intézkedés folytán a városi tanács a kihágási ügyeket a főkapitánytól elvette és a községi bírónak átadatni rendelte ; továbbá .intézkedett az ügyek helyes beosztásával oly módon, hogy az ügj'menetben fennakadás ne történjék. A főispán határozata ellen úgy a főkapitány, mint a rendörfogalmazó felebbezést nyújtottak be. * Spitzer Herman, a „Hazai“ általános biztositó társaság helybeli föügynökségének ügyvezetője — lapunk munkatársa — Buda­pestre történt elhelyezése folytán városunkból távozva, ezúttal szívélyes üdvözletét, s Isten hozzádot küld mindazoknak, a kik jóindulattal viseltettek iránta itt léte alatt s kéri, tartsák meg emlékezetét szives jóindulatukban to­vábbra is. * Gyászhirek. Alantirottak fájdalomtól meg­tört szívvel tudatják az összes rokonság nevé­ben, a felejthetetlen szerető anya, nagyanya, anyós és nagynéne, özv. Tombory Józsefné, szül. Nedeczky Zsuzsáiménak, február 14-én, éjjel 1 és fél órakor hosszas szenvedés után, életének 75 ili, özvegységének 25-ik évében történt gyászos elhunyták A kedves halott hült tetemei f. hó 15-én d. u. 3 és fél órakor tétet­tek az ev. ref. egyház szertartásai szerint, a vasúti indóháznál levő lakházból, a vasút mel­leti sirkertbe örök njmgalomra. Szatmárnémeti, 1902. február 15. Fájdalomtól sújtott fia : Tom­bory Virgil. Menye : Szmetány Berta. Unokái: ifj, Tombcry Virgil, Emma, Ernő, Géza, Aranka,

Next

/
Thumbnails
Contents