Szamos, 1902. február (34. évfolyam, 10-17. szám)
1902-02-13 / 13. szám
XXXIV. évfolyam. Szatmár, 1902. csütörtök február hó 13. 13-ik szám. SZAMOS Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMÁRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: HIRDETÉSEK: Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak s zatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Városi közgyűlés. Szatmárnémeti szab. kir. város f. évi február havi közgyűlése népes és némileg kedélyes is voit. A sovány tárgysorozatot négy interpelláczió fűszerezte, a melyek ha nem is támasztottak nagy felkavarodást, bizonyos tekintetben élénkebbé tették a közgyűlést. És nem is ezek okozták az élénkséget, hanem a többi tárgyaknál az ifjú városatyák azon' neheztelése, hogy komoly ér- véíéseilíbA-a városatyák nem átallották hangosan 'iAsolyogni. Meg is kapták érte a rendreutasítást, már t. i a szónokoktól. A közgyűlés lefolyása azonban zavartalan volt s a felszólalások komoly jellegét elvitatni nem lehet. De a dologra térve, röviden beszámolunk a közgyűlésről, a melyet a főispán a szokásos üdvözlés után megnyitott. Az első tárgy a főjegyzőnek, mint helyettes polgármesternek havi jelentése volt, a mely ügyvitelünk menetéről számolt be és kijelenti, hogy az ügyek kezelésében a kihágási ügyek kivételével nehézségek és akadályok nem fordultak elő. Azonban a kihágási ügyeknél megtartott vizsgálat azon szomorú állapotot tüntette elő, hogy úgy az ügy mint a pénzkezelés körül szabálytalanságok mutatkoztak, melyeknek részletes megállapítására nézve a folyamatba tett vizsgálat van hivatva. Édesatyám ravatalánál. Merre tűnt, hová lett borús homlokodról Jóságos szivednek el nem alvó gondja, Mely a kelő hajnal legelső fényénél Félő aggódással lassan szárnyat bonta; S mely minden estére megtért kis lakunkba S ott pihent meg titkon szeretteid között : A szülői kebel megmérhetetlen mély, Örök szeretete óh, merre költözött ? ? Az a sok szép rege, mit egy csodás múltról Ifjúi szent hévvel el-el mesólgettél, — Melynek honszerelmed lángoló hevében Akaratlanul is megirója lettél; — Mely régen kiszáradt honfivér patakról Oly sok szépet őrzött szentelt kegyelettel : Mitől némult el egy csendes sóhajtásban? Feledés pusztáján óh, miért veszett el?? Hová lett ajkadról a bűbájos ige ? Szelíd szemeidből a régi tűz lángja? Melynek zendülése balzsam volt sebünkre; Melynek világa fényt lövelt éjszakánkba ? Melynek oltalmában szilárdan megálltunk, Ha olykor megingott a régi, szent Sión: Hová lett kezedből az a csodás fegyver, Hová lett ajkadról az eVangyélium ? ! Egyetlenegy szóra, mit az enyészet szólt Szellők bugásában titkon megizenve, VisSzaszállt, visszaült nem is oly rég gazdag, Ma már élettelen, megszakadt szivedre. S hogy örök nyugalma mélységes csendjéből Fel ne riassza a pihenni tért kebelt, A közegészségügyet illetőleg jelenti, hogy a járványosán fellépett vörheny betegülések miatt a legszélesebb körű intézkedések tétettek s az elemi iskolák 3 hétre bezárattak. A közlekedési ügy érdekében megemlíti, hogy Szatmártól Mátészalkáig építendő vasútra a kereskedelmi miniszter az előmunkálati engedélyt a városnak megadta Az iskolák államosítása ügye a megvalósuláshoz közel áll, amennyiben az iskolák elhelyezésére szükséges telkek a vallás- és közoktatásügyi miniszter által megszemléltettek és a kormányhoz elfogadás végett felterjesztettek. Ellenben a cs. és. kir. 15. huszárezred pótkerete számára épitendö laktanya ügyében megtartott vegyesügyi tárgyalás eredményre nem vezetett, mert a részleges tervek és költségvetés szerint a laktanya építése, a telekfeltöltéssel együtt több mint 200.000 koronába kerülne, melyért a bérszabás szerint fizetendő bérösszeg az építési tőkének csak 4 és fél százalékát érné el Azonban a tér ek egyszerűsítésével a laktanya építési CTWlsége oly összegre volna leszállítható, hogy a megtérítési ösz- szeg 4 és fél százalék kamatozásnak felelne meg. Mindamellett a város kiküldöttei az egyezkedésbe csak úgy voltak hajlandók belemenni, ha az épitési tőkének 6 százaléka biztosíttatnék. A katonai kiküldöttek e tekintetben nyilatkozni illetékesek nem lévén, a tárgyalási iratok a felsőbb hatósáTested romjaira fájó kegyeletből Hófehér-ruháju őrzőangyalt emelt. Borús homlokára jóságos szivedből Oda lehelte az el nem alvó gondot, Mely a kelő hajnal legelső fényénél, Hogy senki ne tudja, lassan szárnyat bontott; S hogy ha el-elfáradt, nem nyugodott máshol, Újra csak visszatért a régi tanyára, Hogy nagy vigyázását, félő Őrködését, Örök aggódását csak az Isten lássa! A szülői kebel örök szeretet S azt a sok szép regét, mit ifjú szent hévvel Későbbi nemzedék szent örökségéül, Szivedből táplálva óvtál, neveltél fel, Mind beláoltotta az angyal szivébe, Hogy örökké éljen tenkeblednek mása ; Hogy ha majd eljövünk egyszerű sírodhoz Gyermekek, unokák, mindenik meglássa ! S az a csodás fegyver, az evangyólium, — Jól látom, im ott van, az angyal kezében! S kinyitva szüntelen a legszebb lapjára Hivsógednek örök bizonysága lészen !! S bár majd sirhalmodon száz vihar rohan át, Az angyal kezéből ki nem tépheti azt, Mert a rögök felett az özvegy fájdalma, Gyermekek, unokák nagy keserve viraszt! .. . Szilva István. Áesopus ur haragszik! (Végszó.) Hogy jeles mesegyártónk rövid is lehessen, azt még el mertem volna hinni. Hogy ve- 1 gokhoz terjesztetlek fel. A közgyűlés a polgármesteri jelentést, bár némi felszólalás történt, tudomásul vette Következett Kovács Leo bizottsági tagnak három rendőri interpellatiója, a melyeket a benyújtó külön is megindokolt. Maguk a telvetett tárgyak mind oly természetűek, a melyek sem különleges intézkedéseket nem igényelnek, sem pedig másokat mulasztással nem terhelnek. A főjegyző az in- terpellatiókra lelvilágositásait nyomban megadta és kijelentette, hogy amennyiben azok a lelhozott esetek bizonyos tekintetben intézkedést igényelnének, azokat haladéktalanul meg fogja tenni. A főjegyző felvilágositásait az interpelláló tudomásul vette. A negyedik interpellatiót Teörzseök i Károly bizottsági tag nyújtotta be, a mely- i ben nem minden gyanúsítástól menten kifogásolja, hogy a tisztviselők között a pénz lig-lóg. A közgyűlés az interpellatiót az interpelláló meghallgatása és a kellő felvilá- í gositás megadása végett a polgármesternek kiadta. Ez ügyek lezajlása után a főispán fájdalmasan emlékezik meg Domahidy Ferencz nyugalmazott főispán és városi bizottsági tag elhunytáról, a kiben a város közönsége egyik legbuzgóbb tagját vesztette el és indítványozza, hogy az elhunyt emléke jegy- zőkönyben megörökittessék és a család erlös is legyen, azt sohase hittem és nem is csalódtam. Gorombáskodása után nincs szükségem arra, hogy sok szót vesztegessek, mert bármit írjon, saját maga fölött gyakorol kritikát. És mert e kijelentéssel az elbírálás legsúlyosabb mértékét alkalmaznám rá, személyeskedni pedig, — miként ő — nem akarok, mindjárt vissza is vonom ezt. De az ellen határozottan tiltakoznom kell, mintha el akarnám tőle bitorolni bibliai és egyéb fajta nyelvezetét. Hisz egy czikke, (minta érték nélkül!) sőt egy mondata is bőséges „anyaggyüjtemóny“ annak, a ki parodizálni akarja. De legyen arról meggyőződve, hogy nem az volt a kizárólagos czólom, hogy travestáljak. Bizonyos jóindulattal meg akartam akadályozni, hogy médiuma legyen a kö.vnevetséguek és a közmegbotránkozásnak. S ha a szajkóval és egy szánalomraméltó gazdával példálózik, elégtétellel kell konstatálnom, hogy Aesopus ur ellenmondásban van. Mert mostani stilusfélesége határozott javulást mutat közeli múltjához képest. Nem vagyok pessimista ; nem tartok azokkal, akik azt mondják: lasciate ogni speranza! Hiszem, hogy a javulás tartós lesz. Kívánom is. Természetesen nem elég a tisztességes forma. Gondolatra is van szükség és (jusson osak eszébe kedves legendája!,) tisztességes tartalomra is. Igyekezzék ezeket is valahonnan beszerezni. De addig silen- tium mere oeconomicum ! Ujfent
