Szamos, 1902. január (34. évfolyam, 1-9. szám)
Gazdák lapja, 1902-01-23 / 4. szám
HASZNOS TUDNIVALÓK. Penészes bor javítása. A penészes szagot eltávolítani a bőrből legjobban lehet ismételt átfejtéssel teljesen egészséges hordóba Ezenkívül még a faszénporral való szűrés és esetleg derítés* valamint a bornak hektónként 1 kiló czukor hozzáadása után végzett áterjesz- tés vezethetnek czélhoz. A korai ugorkatermelésnek előnyei. Nagy városok közelében lévő falvak már nálunk is szép pénzt vesznek be az ugorka termeléséből Csehországban vannak falvak, hol kizárólag csak ugorka-termeléssel foglalkoznak és ötször, de tízszer több pénzt vesznek be ebből, mintha földjeiket gabonatermelésre használták volna fel. Különösen meg lehet érteni az ugorkater- melés nagy hasznát, ha tudjuk, hogy ezen csehországi falvakban ezelőtt 60 koronáért lehetett bérelni egy hold földet, ma rövid idő után az ugorkafőld bére 600—700 korona. Főleg akkor jövedelmező az ugorkatermelés, ha ugor- kánk korán van és a nagy városok piaczát már akkor ellátjuk ugorkával, mikor az újság számba megy. Nálunk régi magyaros szokás szerint, mikor a fagytól már kevésbé tartunk, a nagyhétben szoktuk az ugorkát vetni. Ez nem egészen jó eljárás. Sokkal jobb, ha már február havában jó napos időben vettjük azt, mikor a föld már enged. Tegyük azt a következőképen. A földet mintegy másfél méter szélességben és fél méter mélységben emeljük ki, a gödröt töltsük meg lótrágyával, azután csináljunk egy 70 cm. magas töltést olyformán, hogy a töltés hosszában jobbról-balról árkot húzván, a. földet a befedett lótrágyás árokra húzzak. A trágyát meg kell taposni és egy keveset meglocsolni. Most már a töltés felső részén ismét kis 40 cm. széles és 15 cm. mély árkocskát kell huzni és ebbe az árokba kell rakni az ugorkamagokat, melyet elvetés előtt 48 óráig spirituszban kell áztatani. Ha az ugorkák kikelnek, tanácsos az ugorkát pokróczczal betakarni, csak jó napos időben takarjuk ki és bővebb termelés czéljából az indahajtást három levél után csípjük le. ELADÁS-VÉTEL. Szatmánnegyei Gazdasági Egyesület amerikai szőlőtelepén f- évben a következő fajú oltások kerülnek eladásra : I. Riparia Portalis alanyon : Sima zöld oltásból: olasz rizling6880, járdovány 1060, piros chasselas 1175, vegyes chas- selas 280, furmint 3330, bakator 6320, nagy- burgundi 1460, rakszőlö 300, fekete törő 280, budai 430, vegyes borfaj 1930 és vegyes csemege 2700 db. Ara 12 fii. drbként 2 és 3 éves gyökeres Ripária vesszőbe zölden oltott: madeleine 1368, piros chasselás 1158, fehér chasselas598 db. Ára 26 fii. drbként. Oyökereztetett 2 éves zöld oltásból: Nagy burgundi 72 db. Ára 26 fillér drbonkiut. 1 éves gyökeres fás oltásból: olasz rizling 750, járdovány 822, passatutti 3060, sárga muskotály 320, madeleine 90, fehér chasselás 15, piros chasselas 1600, vegyes csemege 390, ve- gyes borfaj 640 db Ára 20 fillér drbonként. 2 éves gyökeres fásoltásból; olasz rizling 1357, furmint 522, madeleine 1270, piros chasselas 700. fehér chasselas 100, járdovány 50, sauvignon 4 db. Ára 26 fiiér drbonkint. II. Solonis Viticola alanyon : Sima zöld oltásból: bakator 1870 drb. Ára 12 fillér drbonként. Gyökereztetett 2 éves zöld oltásból: bakator 582 drb. Ára 26 fillér drbonként. III. Rupcstris Montioola alanyon : Sima zöld oltásból: vegyes csemege 100 darab. Ára 12 fillér drbonkint. 2 és 3 éves gyökeres amerikai vesszők: Ripária Portalis ezrenként 40 kor. 1 éves gyökeres amerikai vesszők: Riparia Portalis ezrenként 30 kor. Sima amerikai vessző: Riparia Portalis 1. o. ezrenként 20 kor. „ „ II. o. ezrenként 12 kor. „ Selecta I. o. „ 10 kor. Rupertis Montioola I. o. „ 10 kor. York Madeira I. o. „6 kor. Az egyesület tagjai 10°/0 árkedvezményben részesülnek. Előjegyzések úgy, mint rendelések a Szat- mármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál eszközlendők, előjegyzések a vételár 20% ának előleges lefizetése mellett. Csomagolás és vasútra szállítás, feladásért a szokványoknak megfelőleg sima vessző után 1 K 20 f., oltvány és gyökeres vessző után 2 K számittatik ezrenként. Takarmányrépa-mag eladás. Rónay Albert alsó hrabóczi (Zemplénmegye) földbirtolsos 901-ik évi sajáttermósü (95 százalék csiraképes mag csomókkal, minden csomóban 2—4 csiraképes maggal) takarmányrépa-magot ajánl eladásra. Ezen mag a sárga óriás tojásdad alakú frauezia uj faj (Vauriac), mely szokatlan nagy termése, minősége és rendkívüli tartóssága által tűnik ki. Ára 100 kgrmonként 80 korona, uj zsákkal az őrmezői vasúti állomásra szállítva. E répamag- gal vármegyénkből többen megelégedéssel tettek kísérletet. Két üléses, tágas, festett, deszka, vasalt családi szán 24 koronáért eladó. Bővebb felvilágosítással szolgál a Sz. G. egydet titkári hivatala. Eladó füZVSSSZŐ. A Sebes-Kőrös vizszabá- lyozó és ármentesitő társulat (Nagy Várad) ajánl mintegy 100 métermázsa kitűnő minőségű hán- tott közönséges füzvesszőt eladásra, amelynek métermázsánként 25 korona az ára vasúti állomáson kocsikba rakva. Nagyobb mennyiségű vételnél árkedvezmény. Aczél cséplődob verő léczeket ajául a mezőgazdák szövetkezete pr. 100 kg loco Budapest, furatlan állapotban, nehezebbet 45, könnyebbet 48 és fél kor. árban. POSTA. G. B. Szatmár. Köszönjük, hozzuk. Szívesen vesz - szűk máskor is. S. M. Szatmár. Örömmel hozzuk, kérjük máskor is. Nyomatott a „Szabadsajtó“ könyvnyomdában Szatmáron. 1902. Melléklet a „Szamos“ 7-ik számához. I. évfolyam. Szatmár, 1902. január 23. 4-ik szám. GAZDÁK LAPJA. Á SZATMÁRMEGYEI gazdasági egyesület és a szatmárvármegyei LÓVERSENY-EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden csütörtökön. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjai a „Szamos“ csütörtöki számával együtt ingyen kapják. Szerkeszti: Poszvék Nándor cgyl. Titkári hivatal Szatmár, Bercsényi-utcza 1. a reklamátiók is íntézendők. titkár. szám, hova Szatmár város állategészségügye az 1901-ik évben. Állategészségügyi viszonyaink rég nem álltak oly kedvezően, mint az elmúlt évben. Ha visszatekintünk csak 1895. óta az évenként fellépett sertésvész esetekre, azt tapasztaljuk, hogy mig az előbbi években 100 — 600 darab hullott el, addig a múlt évben összesen 19 sertésvészes elhullás fordult elő. Sertéskereskedelmünk az előző években 17 — 20 hétig szünetelt, mig 1901-ben csak 10 heti zárlatunk volt. Hogy a sertésvész terjedésének meg- gátlására tervezett szabályrendelet meg- hozta-é a hozzá fűzött eredményt, azt a közel jövő fogja megmutatni. Miután az egész szabályrendelet a betegség azonnali bejelentésén és a gyors intézkedésen alapszik, attól tartunk, hogy lakosságunk eddig tanúsított indolentiája ezúttal is sok nehézséget fog támasztani s az eredményt kétségessé teszi. Heti és országos állatvásárainkon állandóan két állatorvos működik. Az 1901. évben a vásárra hajtás alkalmával 4 takonykóros és 11 rühkóros lovat a városi m. kir. állatorvos a törvény értelmében kiirtatott, mely figyelmes eljárás által igen sok bajnak eleje vétetett. Veszettségi eset az országban temérdek fordult elő, városunkban azonban a lefolyt évben csak egy konkrét eset volt, amikor egy veszett eb egy gyermeket és két kutyát mart meg. Állatvédelem tekintetében még igen hára vagyunk. Az állatok és különösen a lovak felesleges ütlegelését, kinzását, erején túl való megterhelését, nagyobb fokú sántaságban szenvedő állatoknak munkában való használatát — sajnos, — de némán nézzük. Az e fajta állatkínzással szemben szigorúbb ellenőrzés kellene. Állatkereskedelmünk 1901. évi statisztikája ez: 50298 esetben történt adásvétel, 16050 uj marhalevél állíttatott ki, vasúton elszállittatott kül- és belföldre 19336 darab állat. Állatkereskedelmünket tetemesen emelné a vasutmentén tervezett vásártér fölállítása, mert az állatok elszállítása könnyebbé es olcsóbbá tétetnék ; ez okból távolabbi kereskedők is gyakrabban látogatnák vásárainkat és igy jobb értékesítési árt érnénk el. Az állategészségügy államosításával városunk minden megterheltetés nélkül kitűnő szakerőt nyert, ki nemcsak az állategészség- rendőri intézkedések ellenőrzője, hanem annak javítására és előbbrevitelére tényleg be- foly is. G. A tavaszi állatvizsgálat uj rendje. Darányi földmivelésügyi miniszter a tavaszi állatvizsgálatok miként leeudö inegejtése tárgyában uj rendeletet bocsájtott ki a törvény- hatóságokhoz, amelynek lényedét, — minthogy az állattenyésztő vagy tartó gazdákat közelről érinti — a következőkben ismertetjük: Az állatok vizsgálat czéljából való összeterelése elmarad, mert ezzel a fertőzés esetei előállhatnak; a lóvizsgálatok akként fognak eszközöltetni, hogy a községek területéhez