Szamos, 1902. január (34. évfolyam, 1-9. szám)

1902-01-19 / 6. szám

képezi az is, hogy a nép könnyen hivő, könnyen íélrevezethető. Ez igaz. Csakhogy a mint a fentiekből látjuk, a nép nem akarat nélküli pária, a könnyen hivőség nála bizonyos korlátok között mozog. És ha köny- nyen hivő a nép, az épen nem baj, csak ez a kedvező állapot ne egyesek, hanem az általános népjólét és nemzeti érdekek istápo- lására használtassék ki.

íme szives olvasó, az elmondottakból kitűnik, hogy a nép bizalmatlanságának sarkkövét nem az képezi, hogy nem sírunk vagy nem tánczolunk együtt a néppel, hanem azért bizalmatlan irántunk a nép, mert emberi méltóságának hitében ingatjuk meg. Nem kívánja a nép, hogy vele vigadjunk akkor, a mikor az alkoholban temetett bánata felett ujjong — de még akkor sem, a mikor a gólya a házfedelére száll.

Ember Sánior.

Színház.

Szép Heléna, Offenbach hírneves, régi operettjét láttuk szerdán félig telt ház előtt, szép össz- hangzatos előadásban. Ez est sikere is H. Lévay Berta igen kedves, szeretetreméltó alakításához fűződik, aki állandóan ébrentartotta az érdeklődést és OffeDbach bájos zenéje legkisebb részletének szépségeit is könnyedén érvényre juttatta. Főleg a második felvonás belépő áriája és az ezzel kapcsolatos szerelmi duett volt bájos, csak azt sajnáljuk, hogy partnere — Rédey — nem tudott a kellő keretbe illeszkedni. Ha már hanganyagának fogyatékossága (noha ez este a szokottnál tartalmasabb volt) ez énekrészlet szépségeit nem is engedi teljesen érvényre jutni, legalább a partnere finom halk modulá- czióit nem kellett volna indokolatlanul tulhar- sognia. E szerepben Solty Paula jobban érvényesült volna s szívesebben is láttuk volna benne. Miklóssy igen jó Menelaus volt, a ki tréfás bohóságaival nem egy derült perczet szerzett a közönségnek. A többi szereplők egyi- két-másikát érheti ugyan kifogás, az összjáték azonban jó volt.

A pálinka, Zola dramatizált regénye került színre csütörtökön, habár nem nagy, de intelligens közönség előtt Margittay jutalomjá- tékául. Ez alkalommal készséggel regisztráljuk, hogy a közönség osztatlanul megnyilatkozó szeretető a jutalmazottal szemben teljesen indokolt volt, a ki egyike színtársulatunk legszimpatikusabb, legtörekvőbb és mindenekfölött legszorgalmasabb és exponáltabb tagjainak. Ez este is teljesen igazolta várakozásunkat, a melyet nehéz, fizikumot ’rontó, s nagy előtanulmányt,

férje minden mozdulatát megfigyelte. Hallotta, a mint fölakarta akasztani télikabátját, de mert nem találta meg a fogast és a kabát a földre esett, csúnyán elkáromkodta magát. Undor fogta el az asszonyt. És szinte sajnálta már, hogy egyátalában törődik még ezzel az emberrel.

Az előszobából ágy gyufa hangos sercze- nése hallatszott. Az ajtó üvegtábláján keresztül látni lehetett a láng többszöri fellobbanását.

— Szivarra gyújtott — gondolta az asz- szony — és van benne annyi pimaszság, hogy szivarozva mer bejönni a hálószobába. Annyi tekintettel sincs a feleségére, hogy nem átallja hálószobájának levegőjét szivarfüsttel megrontani.

Minden részében megrázkódott a határtalan gyűlölet hatása alatt. Úgy érezte, hogy darabokra tudná tépni ezt az állatot. Mert nem tekintette már embernek, hanem ösztöneit követő állatnak. Szikrázó szemekkel állt ott, szemben az ajtóval és a szenvedélyes vadász türelmetlenségével lesett rá.

Végre hallatszott Dömény Eerencz csoszogó lépteinek lármája. Természetes egyszerűséggel nyitotta be a hálószoba ajtaját, mint az olyan ember, a ki egyátalában semmire sem gondol. Eleinte nem is látta a sötétben álló asszonyt. Csak akkor vette észre, mikor beleütődött. Meglepetve állt meg, mert egjmtalán nem gondolt rá, annál kevésbbé várta, hogy ébren lesz.

mélységes reálizmust igénylő szerepéhez fűztünk. Az állandó érdeklődést felkelteni és jelenésről jelenésre fokozni tudta ; a közönség nem is fukarkodott tetszésnyilvánításaival s különösen döntő volt a darab sikerére az, hogy e tetszés nemhogy csökkent volna, de mindinkább fokozódott, a mihez egyébként úgy az általános össz- játék, mint minden egyes szereplő kitűnő jó alakítása és diszpozicziója is nagyban hozzájárult.

Margittay „delirium tremens“-jelenete ngy reáli-iztikum, mint előadási művészet tekintetében egy teljesen befejezett komoly művész alapos előtanulmányon nyugvó lelkiismeretes alakítását mutatta be oly bravourral, hogy bármely elsőrangú színpadon is sikerrel megállhatott volna. Különösen szép, finoman részletezett s kitünően kidolgozott alakítást nyújtott Raskó Erna is Gervaise szerepében, mellette pedig Barna Jolán emelkedett ki az általános keretből a bosszúálló, intrikus Yirginie bájos egyszerűséggel és művészi érzékkel megjátszott szerepében. Teljes elismeréssel kell adóznunk továbbá Mészáros, Miklóssy, Rédei és Vihary kitűnő maszkjáért is, a melyekkel az életből vett, valódi hús és vérből való — nem úgynevezett „színpadi“ — alakokat mutattak be a közönségnek. Általában kedves, ügyes volt az est minden egyes szereplője s csak sajnálni tudjuk, hogy e kitűnő előadást csak oly kevesen élvezhették.

A bor Gárdonyi hamar hiressé vált paraszt életképe ötödszöri előadásában is zsúfolásig telt házat vonzott. Az előadás rendezése, az egyes szereplők alakítása és öszjátéka mintaszerűen jó volt. Margittay Baracs Imréje, Győré Mihály bácsija, Rédei Durbints sógora, Mészáros Matyija mindmegannyi kitünően kidolgozott kabinet alakítás. Kiválóan jó volt Raskó Erna, mint Baracs Imréné, Halmay Cornelia öreg Baracsné, Barna Jolán a Szúnyog Rozi bájos szerepében és Ráthonyi Stefi a nyelvelő Eszter szép, természetes alakításában. Sok ily kerekded, művészi magaslaton álló előadást szeretnénk látni, akkor bizonyára a közönség méltánylása sem maradna el. Sp.

Nyílt válasz.

Böszörményi Emil és társai nyílt levelet intéztek hozzám, melyre feleletem a következő :

1. A lapbizottság, a N Szatmármegyei Politikai Hírlap B. számában olvasható kijelentés szerint a lap felett előleges censurát nem gyakorol, hanem havonként tartott ösz- szejövetelei alkalmával mondja el véleményét a lapra vonatkozólag;

2. egy hírlapnál csak a szerkesztő veheti át a felelősséget az egyes czikkekért és kifejezésekért, de mindaddig, mig a szerkesztő

Az asszony csak nézett, nézett szikrázó szemekkel, dühös pillantásokat vetve a sötét alakra, de e pillantások hatását inkább ö maga érezte, mert Dömény Ferencz nem láthatta. Szólni azonban nem birr«, annyira elfogta a gyűlölet és az undor.

A mint Dömény Ferencz tudatára ébredt a helyzetnek, azonnal felülkerekedett benne a veleszületett gonoszság és a zsarnok tempó. Metsző, bántó hangon szólt :

— Hát te miért nem horkolsz ? Vagy talán én rám lestél ?

Az asszony meghátrált. Érezte, hogy ez a döntő pillanat Mondani akart valamit, de aztán megijedt a következményektől. Eszébe jutott Margit, és ismét megszállta az önfeláldozó gondolkodás édes érzete. Egy pillanat alatt czik- kázott át agyán a gondolat, hogy a legcsekélyebb szavára is kidobhatná őt a férje, meit úgyis csak szabadulni akar már tőle. És aztán minden kitudódik. Botrány7 lesz belőle. És akkor vége mindennek, vége a Margit jövőjének, boldogságának. Vagy ugyan ki venné nőül egy ilyen botrány hősnőjének a nővérét ?

Tudta, hogy az dönt, a mit most mond. És határozott.

— Rossz álmom volt, — szólt — nyugtalanul aludtam, azért keltem fel.

És elhaló, gyönge hangon tette hozzá :

— Mindjárt visszafekszem ....

a lapbizottság által elmondott Bírálatot a magáévá teszi s azok szerint igyekszik lapját szerkeszteni, a lapbizottság nem jogosult működését megtagadni annyival kevésbbé, mert az csakis a lap politikai: irányára vonatkozhatni, azt azonban senki sem veheti rósz néven, hogy aki a közéletben szerepeli, bírálatnak van kitéve azon feltétellel, hogy az illető magán (családi és vagyoni) viszonyai e bírálat keretébe nem vonhatók.

3. Miután én a lapszerkesztőjénél ezen felfogásomat eddig elfogadottnak találtam s az elkövetett tévedések helyrehozását tapasztaltam, nem tartom a magam részéről indokoltnak, hogy a lapbizottságbőll kilépjek. Nagv-Károly, 1902. jan. 12.

Nagy László.

HÍRROVAT.

Az; utolsó negyedév lejártával felkérjük lapunk mélyen tisitelt megrendelőit, hogy hátralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek.

i! Személyi Mr. Gróf Hugonnai Béla főispán, hivatalos ügyeinek elintézése után szerdán reggel visszautazott Budapestre.

* Előadás a német vámtarifáról. Hiero- uymi Károly képviselőnk a pesti Loyd társaság meghívására szép és előkelő közönség előtt, a német vámtarifáról és annak hatásáról Magyar- országon tartott nagyérdekü előadást. A két óráig tartó előadás, mely csak kivonatát képez!' e tárgyban való dolgozatának, külön füzetben is megjelent. Fejtegetése oda eonclndál, hogy a német vámtarifa, ha úgy lesz felállítva, a mint tervbe van véve, áruczikkeink közül csak az állatokat és a lisztet sújtja érzékenyebben. A német kormány ezen intézi .dósét, mint fényes példát tárja elénk arra nézve, hogy mint védje meg egy nemzet komoly munkával gazdasági érdekeit.

* A Kölcsey-kör irodalmi szakosztálya

pénteken délután igen szép érdeklődés mellett tartotta meg ülését, melynek egyéb tárgyai közt legérdekesebb volt az u n. szabad lycaeu- mok tartásának eszméje. Beható megvitatás után a szakosztály kimondotta, hogy a kör ezentúl nemcsak a tisztán szórakoztató elemet veszi fel a kultiválása körébe, hanem a komolyabb elemet is, azaz felolvasó estélyeket fog rendezni, melyeken egyes tudományos kérdések népszerű fejtegetését tűzi ki czéljául. Ezzel mindenesetre közelebb jut a kör ahhoz a czél- jához, mit rendeltetése magasabb szempontjából ez utón tud megvalósitani.

* Az állami elemi iskolák helyeit január 15 éu Baumgarten Izidor vallás- és közoktatás- ügyi miuiszteri főmérnök, Herman Mihály polgármester, dr. Vajay Károly tiszti főügyész, Erdélyi István főmérnök, Pethö György gazdasági tanácsos, Antal Dániel és dr. Tanódy Márton bizottsági tagok kiszemelték s ahol kellett, a vételt is megkötötték. I. A központi iskola a Rákóczy-utcza. 23. és 25 számú (ev. ref. egyházi és Magos-féle)telkeu épül 12 osztálylyal. ATI. iskola a Kinizsy-utcza 45., 47. és 49. számú (Mező-, Fekete- és Kenyeres-féle) telken 8 osztálylyal. E telkek ára 15.300 K. Területük 1479 négyszögöl. A III. iskola a németi ref. egyház Wesselényi-utczai telkének középső részén 12 osztálylyal. A IV. iskola a Battyhány-, Zrínyi-, Petőfi , és Báthory-utczák környékére esik 8 osztálylyal. Telkéül a Háromutcza-köz, 2. számú Erdei Sándorné féle telek van megvevő, de csak feltételesen. Minden telepen az igazgató éls szolga benn fog lakni. A négy iskola együtt 40 osztályt foglal magában.

* Tanári ebéd. A helybeli jezsuita atyák ma, Jézus nevenapján hagyományos vendégszerető házukhoz ebédre hívták meg a kir. kath. főgimnázium tanári karát.

Raskó Erna, színtársulatunk tehetséges, általánosan kedvelt drámai szendéje, folyó hó 23-án (csütörtökön) tartja jutalomjátékát, mely alkalommal a „Vasgyáros“, Ohnet hírneves s városunkban már régóta nem látott drámája kerül szinre, — Claire szerepében a ju- talmazandóval. Fölöslegesnek tartjuk a közfigyelmet ez estére fölhívni, úgy is bizonyosnak tekintjük, hogy müpártoló közönségünk ez estét föl fogja ha: m- rra, hogy Raskó iránti szeretetét méltóan kiiejezésre juttassa.