Szamos, 1901. december (33. évfolyam, 96-103. szám)

1901-12-29 / 103. szám

szik s viszont a • socialismus mai elfajzása karikatúrája az emberszeretetnek. Humanismus hozta létre a társadalmat, az is tarthatja azt fenn, de csak az a humanizmus, mely a társadalmi és egyéni becsületes érdekeket, keresztyén alapon ki tudja elégíteni, egységbe tudja foglalni, s melynek eszköze a szeretetrnunka. Az igaz keresztyéni szeretet, melynek e földön való megjelenésére csak épen a napokban is ünnepet szenteltünk, — van hivatva arra, hogy a jövendő legerősebb biztosítéka gyanánt érvényesüljön egyénben és társadalomban egyaránt, hogy legyen az élet vezetője, revelatorja és lelke. Egymás gondjának {elvevése, egymás becsületes érdekeinek kielégítése, az anyagi és erkölcsi segítség: ezek az igazi szeretetnek nyilvánulásai, erre int bennünket a haladó idő, erre hiv (el ez újév is. Felekezeti gyü- lölség, társadalmi elszigetelt tagoltság, rideg önzés a romlás csiráit hordják magukban. Értsük meg az idő intő szavát, vizsgáljuk meg önmagunkat, sziveinket elfogulatlanul és szigorúan s Így tüzzük ki a ez élt, mely nem lehet egyéb, mint szeretetrnunka. É reményben köszöntjük az uj esztendőt s e reménynyel kívánunk boldog újévet.

Osváth Elemér.

Előfizetési felhívás.

Lapunk az 1902-ik évvel XXXIV-ik évfolyamába lép. Ily tekintélyes múlt fölment az alól, hogy uj évfolyamunkra hangzatos programmal forduljunk a t. közönséghez, mert lapunk iránya lényegében ezután is hü fog maradni 34 éves pályafutásához. A közügyét ezután is a fokozatos haladás elve szerint akarjuk szolgálni s az ez irányban támadó ellentétes erőket nem egymás gyön- gitésével, han.m inkább egyesítésével óhajtjuk a haladás magasabb czélja felé vezetni. Ez a czél lebeg szemünk előtt, akár városi és megyei közügyeink, akár társadalmi életünk szempontjából kell a fölmerülő jelenségeket elbírálnunk.

Ismerjük egy vidéki lap feladatát és fontosságát a fővárosi sajtó mellett, s ha szükeb körben és kevésbé csillogó fénynyel is, de igyekszünk tehetségünk szerint tovább

is becsülettel szolgálni azt a kulturális czélt, melynek bár lassú és sokszor küzdelmes, de mindig öntudatos és mélyreható munkája meggyőződésünk szerint soha sem tűnhetik el nyomtalanul.

Mint a szabad véleménynyilvánítás hívei a jóhiszemű, bár különböző álláspontu közleményektől nem fogunk elzárkózni ezután sem. Eme felfogásunk követésében nem köt semmiféle specziális érdekű szempont sem s ez oknál fogva méltán tekinthetjük lapunkat a nagy közönség orgánumának.

Irodalmi rovatunkban többnyire helyi és megyei tárczairóink kelnek nemes versenyre s nem egy van közöttük, kik tehetségük kibontakozására nálunk nyerve buzdítást és támogatást, ma már szélesebb körben ismert iró; névvel dolgoznak.

Hetenként kétszer megjelenő lap lévén, természetes, hogy hírrovatunkból közönségünk a napi eseményekről már ez oknál fogva is rövidebb idő alatt szerezhet értesü lést. Jövőre még fokozottabb mértékben is gondoskodtunk arról, hogy mennél szélesebb körből nyerhessünk pontos értesüléseket.

Lapunk, mint a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye, ezután is fog közölni a gazdasági élet körébe vágó közleményeket, s igy a szorosabb értelemben vett praktikus szempontot is felöleli

A „Szamos1' mint hetenként kétszer megjelenő lap e mellett a legolcsóbb vidéki lapok közé tartozik, mert előfizetési ára: egy évre . . 8 kor.

félévre ... 4 kor.

negyedévre . . 2 kor.

Lelkészek, tanítók és községi elöljáróságok kedvezményes árban fizethetnek elő.

Dr. Hantz üenő, Litteczky Endre,

szerkesztő. lapkiadó és tulajdonos.

HÍRROVAT.

* Személyi hir. Gróf Hugonnai Béla főispán nejével együtt f. hó 26-án Budapestre

, utaztak. A grófné a telet a fővárosban fogja tölteni, á főispán azonban minden héten 2 — 3 j napra hivatalos ügyeinek elintézése végett } székhelyére fog érkezni.

* Kinevezés. Bartoss Zsigmond pénzügyigazgatósági titkár helyettes pénzíigyigazi gatónak neveztetett ki Nagy-Károlyba.

* A szatmári e\. ref. templomban ó-év utolsó napján 0 sváth Elemér, újév első napján Bi ki Káioly esperes fognak templomi beszédet tartani.

* Mérnöki oklevél. Kertész-ffy János, műegyetemi hallgató, tartalékos tüzér hadnagy, Kertészffy Gábor törvényhatósági pénztárnok fia, közelebb a budapesti kir. József műegyetemen mérnöki oklevelet nyert. Szives szerencseí kivánatunkat.

* Rendkívüli közgyűlés. Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsága a még hátralevő községi költségvetések letárgyalása czéljából f. hó 30-án rendkívüli közgyűlést fog tartani.

* Jutalmazás. A cs. és kir. 5-ik gyalogezred 50 éves évfordulójának emlékére a város által tett alapítvány f. évi kamatát a városi

j tanács Kurach András helybeli zászlóalji őrmesternek adta ki.

* Gyászhir. Alantirottak a maguk és az ! összes rokonság nevében is, a megtört szív

mély fájdalmával tudatják a forrón szeretett anya, nagyanya, dédanya, testvér és rokonnak özv. Lengyel Istvánné szül Wertán Máriának, folyó évi deczember 26 án reggel 7 órakor életének 77-ik évében hosszas szenvedés után történt csendes elhunytét. A feledhet,len halottnak hüft tetemei f. hó 28-án d. u. 3 órakor tétettek a Deák-téri házából a róm. kath. egyház szertartása szerint a hidontuli temetőben levő családi sírboltban örök nyugalomra. A kedves halott lelki nyugalmáért az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 28-án d. e. 10 órakor volt a székesegyházban. Gyászolják : Lengyel István és neje Korbuly Hcrmiu, Lengyel Lujza özv. lovag Zygadlowitz Gusztávné, Lengyel Imre és neje Szlávik Olga, Lengyel Luczia özv. Magyary Károly né, Lengyel Károly, Lengyel Bella és férje Szlávik Leó gyermekei. Wertán János, Wertán Anna özv. Borza Istvánné testvérei. Tilzer István, Gyöngyösi Aristid, Delma, lovag Zygadlowitz Guszti, Olga dédunokái. Lengyel Zoltán dr., Ákos, Hermin és férje Gyöngj’ösy Lajos, Lengyel Angela, Olga, Anna, Irénke Bella, lovag Zygadlowitz Gusztáv és neje Lengyel Olga, Zygadlowitz Mária, Zygadlowitz Málvin, és férje Tilzer Károly, lovag Zygadlowitz István, Alfréd, Lujza, Arthur, Mártonffy Manó és neje, Zsiga, Miklós, Ernő, Szlávik Leó és Géza unokái. A. béke angyala őrködjék drága hamvai felett

* Megbízatás. A debreczeni kir. erdőfel- ügyelőségnél Pruzsinszky Károly kir. erdő felügyelő halála folytán a hivatal vezetésével a földművelési miniszter Oszterlám Ármin nagyváradi kir. erdőfelügyelőt, a teendők közvetlen ellátásával Pethő Lajos alerdő felügyelőt bizta meg.

* Katonai utóállitás január 7-én a gubás ipartársulat nagytermében fog megtartatni.

ladni. A birák csak az elövezetett bűnöst Ítélhetik el.

— Tűkön állok a kíváncsiság miatt.

— A szerencsétlen Bood, ennek az asz szonynak férje, egy napon arra ébredt, hogy megcsalja a felesége. Figyelni, vigyázni kezdett, de nem sokáig tehette. Az asszony is megsejtette, hogy a férje rájött a hűtlenségére. Ismerte férjét és tudta, hogy ezt a legégetőbb foltot nem fogja becsületén hagyni. Bosszút, véres bosszút fog állani. Megelőzte az urát.

— Milyen módon ?

— Megölette férjét a szeretőjével, — vá- laszolta vérvörös arczczal utitársam.

Az amerikai felindulásában nehány lépést tett, nagyokat fújt és azután elfojtott hangon folytatta.-— Philadelphiában az a rósz szokás lépett életbe, hogy a vonatok a nyílt utczán robognak keresztül. Sok szerencsétlenség származott már ebből; sok köny hullott már e miatt. Dolly, az asszonynak szeretője: jóbarátja volt Boodnak. Együtt mentek a munkába, a vonat éppen akkor robogott az utczán vó gig. Dolly úgy tett, mintha megbotlott volna és neki esett Boodnak és ez a véletlennek lát szó lökés elég volt, hogy Bood a mozdony kerekei alá kerüljön. A később érkezett emberek egy szétroncsolt hullát szedtek fel a sínekről.

— Iszonjui! — kiáltottam megborzadva. S a gyilkos tettét senki sem látta ?

— De igen : ketten. Az Isten és én.

— Nos tehát, miért nem jelentette fel a gyilkost ?

— Miután az Isten földi bíróság előtt nem szokott tanúnak megjelenni, egy magam nem tehettem feljelentést. Egy tanú nem számit.

— Tehát a gyilkos bántatlanul elmenekült ?

— Átjött Európába.

— Most az asszony utána jön ?

— Utána. Még pedig pénzzel.

— Honnan kapta a pénzt ?

— A vasút társaságtól, melyet beperelt. 10 ezer dollárt Ítéltek meg az özvegynek.

E pillanatban éles, szivigható kiáltás hangzott a levegőbe. A kiáltás arról az oldalról jött, hol az özvegy és gyermeke ültek. A haragos amerikai egy röppenő perez alatt ott termett. Én csak jóval utána érkeztem.

A kis pajkos fiú kibontakozott anyja öléből és mig ö, mi rosszat sem sejtve, ábrándjaiba merült, valahogyan felmászott a hajó-korlátba és mint falóra ráült.

Egy matróz hamarosan észrevette a veszélyes lovaglást, de mielőtt odaugrott volna: egy hirtelen jött víztömeg a tengerbe sodorta a gyermeket.

Az anyja csak akkor ocsúdott fel merengéséből. midőn gyermekét a hullámok közt

látta

Utána akart ugrani!

Anyai szive húzta.

A gyorsan odacsoportosult utasok azonban még jókor meggátolták.

De egy másik vízbe ugrást nem gátolhattak meg.

A dühös amerikai a gyermek után ugrott a tengerbe.

Valóságos halálharczot vívott p töménytelen vízzel, mely sokkal haragtartóbb volt, mint ő. A száguldó habtaréj a hátára kapta és a mélységes, megmérhetetlen vizörvénybe akarta sodorni. Kétségbeesett küzdelmeket vívott a hullámokkal. Az anya ezalatt féltestével a korláton áthajolva, átszenvedte a gyötrelem min ■ den kínját és a fájdalom minden poézisa tükröződött le arénáról. Visszafojtott lélegzettel leste a mentő iszonyú vergődését. De az amerikai jó úszó és erős karú férfiú volt. Azután a mentő- csolnak is segélyére sietett.

Az emberi erő győzött és a gyermek megvolt mentve.

Az anya öröme határtalan volt. Nevetett és sirt egyszerre. Térdre omlott az amerikai előtt. A balkezével az elalólt gyermekét tartotta, mig a jobbjával a mentő lábait karolta át. Szavak helyett azonban csak érthetetlen gagyogást hallatott.Az amerikai, mint sóbálvány állt előtte. Egy izma sem rándult. Pedig milyen izzó szenvedély dúlt szivében.

Midőn a hajó utasai kissé elszóledtek, le-