Szamos, 1901. december (33. évfolyam, 96-103. szám)
1901-12-24 / 102. szám
gyümölcs; megtanította arra, hogy nem szeretheti a menyországot az, ki meggyalázza hitványságaival a földet; nem imádja az Istent az, ki önmagában levetkőzi az emberi méltóságot. Az ö vallásossága egy tiszta forrás volt, melyből mindig merített, ha erőre, kitartásra volt szüksége, — egy szenthely, hol az örök Isten igéi ihletnek, honnan küldetést vett a szépre, a jóra, a nemesre, — életére. Ilyen vallásosságból magyarázható csak meg életének kiválósága, ide vezethető vissza az a nagy tevékenysége, melyet minden téren kifejtett s ide vezethető vissza az a mérhetlen szeretet, mely- lyel egyháza iránt viseltetett s mely ragyogó hite s elfogulatlan meggyőződése mellett‘páratlan buzgóságában s lankadatlan munkásságában érvényesült. íme M. T. K. előttünk áll a férfi a maga teljes nagyságában, dicsőségében, kinek rendeltetése volt korát áthatni, s a jövőt irá nyitaui. Ezért volt sokszorosan fájdalmas a búcsú, ezért póto!hat:an veszteségűnk. De van vigaszunk is. Mennyivel lesujtóbb bánatuk, mennyivel nagyobb veszteségük azoknak, kik a vérség kötelékénél fogva voltak övéi, kik részesei voltak örömének és bánatának, nagyságának és dicsőségének, kik a hitvesi, édes apai és rokoni szeretet igazi eszményképét bírták benne. Gondolok családi életére. Ott vannak gyermekei, kiknek a legszebb családi életet volt alkalmuk látni, kik most érezhetik csak igazán, hogy mily nehéz nélkülözni egy olyan édes apának szeretetét, mint a milyen ő volt; ott vau a hü nő. a fenkölt lelkű, nemes szivü hitves. Most mély gyászban állanak mind meg törve, lesújtva, de ott áltak vele boldogan az életerőfényóben és ott álltak vele az élet zivatarában is. Nemcsak részt vettek dicsőségéből de részt adtak nagyságához, — mert őrök igaz ság az, hogy azok vívják meg fáradtság nélkül dicsőséggel a közélet harczait, kik otthon, családjok körében béke és szeretet által boldogok. * * * * M. T. K. Mi tudjuk, hogy ebben a világban szükség, hogy közöttünk, nekünk az ige testet öltsön, hogy a láthatlan eszmék látható egyénekben jelenjenek meg ; szükség, hogy lássuk az igazságot az ember homlokán világítani s halljuk szavában megcsendülni. Igen, szükségünk van élő emberek szavára, példájára, törekvéseire s néha vérére is. — A menynyire hálára és tiszteletre kötelező az ilyen egyének élete, annyira lesújtó és fájdalmas elmúlásuk. De nem vigasz nélküli. A gyász felhőjéből s az örökkévalóság reményéből szivárvány szövődik lelkünk felett, az emlékezet szivárványa, Halott csak az, kit elfelednek, s vájjon elfeledjük-e mi azt a ragyogó arezot, tiszta homlokot, mely beirott lapja volt egy nemesen eltöltött életnek ; azokat az élesen átható jogott; két, melyekben a szív tisztasága ragyszeme- azokat az ezüst hajszálakat, melyek a mi igaz Az egyik B öszörményi Károly polgár- mesterünknek, a másik dr. Farkas Antal édes apánknak drága hamvait takarja. Erre a két -sírra lobban most kegyeletem nek a fénye ! Hej, sokáig fog még nekünk fájni ez a két sir ! Tél van most, hideg tél! De hogy még ebben a zord évszakban se maradjon a fejfátok, nemes és nagy lelkek, virágtalan, oda járulok én méltatlanul nyugvóhelyetekhez s ráteszem polgári érdemeiteknek soha nem hervadó koszorúját! Nem délszaki pompás növényekből van fonva ez a koszorú, hanem csak oly egyszerű virágokból, a milyenek az ón igénytelen, de jó szivemben teremnek. Nagy álmok álmodói, ti pedig csak álmodjatok csöndesen városotoknak fényéről, nagyságáról, dicsőségéről és boldogságáról! * A legtöbb adófizető városatyák közöl kimaradtak ifj. Hermán István, Beer Simon és Rosenblatt József urak Helyettük bejöttek dr. Török Ltván, dr. Wallon Gyula és Beer Mór urak. Dr. Vajay Imre ur pedig a IV. kerületből a Il-ikba települő át. Van hát orvos a képviseletben elég. Csak aztán jól gyógyítsák beteg közállapotainkat! * becsülésünk mellett őszültek meg ; azt a kitartó erőt, s fenkölf muakásságot, mely a mi javunkat vitte előbbre? Elfeledhetjiik-e a pályát, melyet annyi kitartással, becsülettel s annyi dicsőséggel futott meg? Nem, és ez a mi vigasztalásunk. Lényének szebb része, szelleme, emléke él és itt marad velünk, hogy tanítson továbbra is lelkesülni az eszményekért, az igazságért s oltárt emelni az örökszépnek és örökjónak. Ez az ő pantheona, melyre kitörölhetlen betűkkel van felírva: a mi halottunk voltál, a mi halhatatlanunk is vagy! Legyen emléke áldott, örökre áldott! Mit kell tudni a gazdának cselédeit ért baleset alkalmával ? Az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegélypénztár a baleset segélyezés feladatának keretében közel félmilliónyi gazdasági cselédnek nyújtván a baleseti biztosítás kedvezményét, már életbeléptének első évében a tényleg kiszolgáltatott segélyek által számbavehetö tevékenységet fejtett ki. Több Ízben előfordult azonban, hogy a munkaadók részben a sérült cselédjükkel szemben az 1900. XVI. t. ez. által megszabott segélynyújtásra kötelezettségeiket, részben pedig a segélyre való jogosultság helyes megállapitása szempontjából az idézett törvény végrehajtása tárgyában kiadott 12101 —ein 900. számú magy. kir. földmivelésügyi miniszteri rendelet által előirt alakiságokat elmulasztották. Igaz ugyan, hogy a végrehajtás első évében egyes esetekben, a melyekben a roszhisze- müség kizártnak látszott, apróbb alaki hiányoktól eltekintett az igazgatóság, mert habár cselekvésének vagy mulasz ásának jogi következményeit senki azzal el nem háríthatja, hogy törvényes rendelkezéseket nem ismerte, mindazonáltal számba vette azt, hogy a gyakorlatban a törvényes rendelkezéseknek a köztudatba való átmeneteiéhez bizonyos időre van szükség. A jövő évben azonban, miután akkor már e körülmény méltányossági indokul nem szolgálhat, a segélyek megtérítéséért folyamodó munkaadóktól nemcsak a gyors segélynyújtás tekintetében megszabott törvényes kötelességek pontos teljesítését, hanem az e czimen felmerült költségeik megtérítésére megszabott eljárás alakiságainak betartását is minden egyes esetben előfeltételként szigorúan megfogják követelni. Nehogy tehát jövőben a törvényes kötelességek és alakiságok betartásának elmulasztása miatt a költségek megtérítését meg kelljen tagadni s ezáltal az érdekeltekre kár hára- moljék, a balesetek alkalmávali teendőket röviden egybefoglalva a következőkben közöljük. A pénztár az 1900. XVI. t. ez. 13, §-a értelmében a tagok sorába nem tartozó gazdasági Azt mondják, hogy apáról fiúra csak az adósságot lehet örökölni. Ez nem áll. íme az ellenkép: ifj. Losonczi József és Beer Mór urakra atyai ágon szállotta mandátum ! De aztán méltóan töltsék be azt az örökséget ! * A közelmúlt idők összeboruló lombjai alatt még mindig szemeink előtt áll az eltávozott Jaskovics Ferencz urnák dólczeg alakja, a ki városatyai székét a balassa-gyarmati állami főgimnázium igazgatói székével cserélte fel. A csere nem volt éppen rósz. de azt ő, a ki annyi sikeres, áldozatos, önzetlen és buzgó munkássággal szolgálta a közügyeket, teljes mértékben kiérdemelte! * Intézem még búcsúszavaimat a fel nem lépett Frankó János érdemes barátunkhoz ; az újonnan választott hat úrtól pedig a következőket várom : Hogy Lévay József ur jól vagdalgassa bárdjával a hegyieknek az alkotmány fáját; tiszteletes és tudós Osváth Elemér ur gyújtson közügyeink oltárán tiszta áldozatot; Kótai Lajos ur engedjen valamit a negyvennyolczból ; Balogh József ur legyen közállapotainknak igaz bírája; Bart ha Kálmán ur forgassa jól a vita és érvek fegyvereit s végül dr. Teör sök Károly urnák ne roppanjon meg a törzsöké a közterhek súlya alatt! 1001. I cselédek közül csakis azoknak balesetei után köteles a gyógyköltségeket és segélyeket megtéríteni, a kik után a munkaadójuk az idézett törvény 8 §-a szerint 120 filléres járulékot fizeti. A midőn ily cseléd balesetéről van szó, a segélyezés nem közvetlenül a segélypénztár részéről történik, hanem a törvény 14. §-a értelmében a munkaadó tartozik sérült cselédjének gyógykezeléséről haladéktalanul gondoskodni, a gyógykezelési összes költségeket előlegezni és a család munkaképtelensége tartamára, de iegfeljebb egy negyed évig annak szerződés szerinti bérét és járandóságát egészben és ha teljes ellátásra van szerződtetve, teljes ellátását is kiszolgáltatni. Ha a munkaadó a gyógykezeltetés vagy segélyezés tekintetében törvényes kötelezettségeit nem teljesiti, a sérült cselédnek az elöljárósághoz kell fordulnia a végből, hogy közvetlenül a pénztár költségére leendő gyógykezeltetése és segélyezése iránt intézkedjék. Az ilyen alkalommal tett kiadásait a pénztár azonban a mulasztó munkaadótól utólag behajtani jogosult. Az orvos az első segély nyújtása után a balesetet, a 9. sz. mintájú baleset bejelentő űrlapon, a munkaképesség helyreálltát pedig a 10. sz. mintájú baleseti végjelentés űrlapon a községi elöljáróság utján tartozik haladéktalanul bejelenteni. E bejelentések haladéktalan megtételének elmulasztása az orvosi költségek megtérítésére való jog elvesztését vonja maga után, ezen felül kétséges eseteknél, a mennyiben utólag nem igazolható, hogy a munkaképtelenség a törvény által megjelölt mértékben fennforgóit, a pénztár jogalap hiányában a segélyek megtérítésére sem kötelezhető, általában pedig, ha a munkaadó által segélyül hivott orvos magánorvos volt, ugyané mulasztás következtében a munkaadó megtérítési igényét elveszti. E rendelkezésekre való tekintettel a munkaadónak feladatát képezi gondoskodni arról, hogy ez orvosi bejelentések kellő időben megtörténjenek. A munkaadó fent körülirt kötelességeivel szemben a törvény 15. §-a értelmében a cseléd munkaképességének helyreállta után (vagy, ha egy negyedévig helj're nem áll, ezen negyedév eltelte után) követelheti, hogy részére a segélypénztár a gyógykezelési költségeket megtérítse, s ha a cseléd egy hétnél hosszabb ideig volt munkaképtelen, a munkaképtelenség tartamára, de legfeljebb 60 (és nem 90 napra) a munkaadónak minden napra egy koronát fizessen. A munkaadó az általa követelésbe vett gyógyítási költségekről és napi egy koronákról szóló saját számláját fizetési kötelezettségének lejárta után 15 nap alatt tartozik az elöljáróságnál bemutatni. E számlához melléklendők : a kiegyenlített orvosi díjjegyzék és gyógyszertári számla, esetleg a kiegyenlített kórházi számla s a sérült nyilatkozata arról, hogy a baleset nem a munkaadó hibájából következett be, s hogy a munkaképtelenség alatt a munkaadó ki kötött bérét és mindennemű jár,, ndóságát kiadta. A kellően felszerelt számla a községi elöljáróság által elbírálandó és az esetben, ha az összes törvényes követelmények betartattak, ha továbbá nem forognak feiin oly körülmények, a melyek között a pénztár a törvény 11. §-a értelmében a segély megtérítésére nem kötelezhető s ha mindenek előtt kétséget kizárólag igazolható, hogy oly gazdasági cselédről van szó, a ki az 1900. XVI. t. ez. 8. §-a alapján a munkaadókra kivetendő hozzájárulás kezelése tárgyában 12102. ein. 900. sz. a. kiadott m. kir. földm. miüisteri rendelet 3. § ában megjelölt A. mintájú összeírásba a balesetet megelőzőleg fel lett véve: az esetben az összes vonatkozó iratok a községi elöljáróság elbírálása után, annak kimerítő vóleményes jelentésével utalványozás végett felterjesztendők. Felhívás kendertermelésre. A múlt években a kendertermelés iránt gazdáink közt nyilvánult nagy érdeklődés a Szatmár- megvei Gazdasági Egyesületet arra indította, hogy egy jónevü kendergyárossal érintkezésbe lépjen egy Szatmármegyében felállítandó kenderfeldolgozó telep iránt. Annak idején a gazdák nagy lelkesedéssel fogadták e tervet, mert mind égetőbben megnyi.- I latkozik annak szükségessége, hogy a jobbban jö-
