Szamos, 1901. december (33. évfolyam, 96-103. szám)

1901-12-19 / 101. szám

váltotta magát minden kötelességtől, mely az államra hárul át. Az iparvállalatok az államtól kérik a fizetésük javítását, az államtól kérik a fizetésjavitást, az államtól várják a fogyasztó piacz megszerzését, az államtól kérünk hitelt és jó buzaárakát. A kormány ad szubvencziót uj gyáraknak, a város ad ingyen telket és az állam gyakorol hivatalból jótékonyságot a szegényekkel; az állam tart színházakat, az állam vásárol képeket, a mennyiből az egész m. királyi képzőművészet meg tudjon élni s az állam nyit ott elhelyező intézetet a munkásoknak, a kik maguk nem találnak maguknak gyárat vagy műhelyt.

Ha a társadalom maga végezné ezeket a dolgokat, ugyan nem érne hamarabb czélt, mint az állam? Hiszen az államhatalom a maga konczentráltságában, az államerő a maga meghatároltságában tizedrészt sem lehet annyira agilis és erőteljes, mint a társadalom a maga mozgékonyságával és sokkal könnyebben mozgósitható eszközeivel.

Régi dolog, hogy az állam, mint vállalkozó sokkal drágábban dolgozik a magánosoknál, mégis neki kell gyárakat alapítania, fentartania, mig a vagyonosok nem tudnak mihez fogni a pénzükkel. Odaadják a takarékpénztáraknak : gyümölcsöztesse az helyettük; belefektetik az állampapírokba : fizessen az utána; megkoczkáztatják spekulativ papirosokkal: hadd duplázódjék meg a lutrin. A munkások nagy sokasága foglalkozás nélkül van; a mieink kivándorolnék, az idegenek egyre bevándorolnak, mivelhogy ők azt látják, hogy itt még eldorádója van a munkásnak. Az idegen tőke is kiaknázatlan bányának tartja Magyarországot, amolyan európai gyarmatnak, hol minden befektetés duplán gyümölcsözik és a magyar pénz mégis takarékpénztárba bújik, vagy éppen ott meddősködik a tulipános ládafiában.

Nem lehet ezen segíteni? Egyhamar bizony nem. Erős agitáczió kell a nagyoknak, a nevelésnek gyökeres megreformálása az ifjú generáczióban, hogy ez a merőben közjogi s újabban még felekezeti nyomorúsággal, is megzavart társadalom a mai kor gazdasági igényeihez tudjon átalakulni.

Madagascar függetlenségét a kormány visszaadni nem akarta, lebombázta Londont, mert a burok földjét kiüríteni vonakodott, Chamberlain vérpadra került s az angolok engedelmeskedtek. Az Amur folyónál a kínaiakat kínzó oroszokat megsemmisitte, aztán bombázta a kínaiakat is, mert gyilkolták a fehéreket, bombázta a németeket, francziákat, mert gyilkolták a kínaiakat. Az erkölcsi egyensúlyozás munkája azonban hirtelen megszakadt, mert a léghajók egyikében felrobbant egy bomba, mely az egész hajóhadat a feltalálóival együtt elpusztította. A reformátor neve: Troundebise, a ki megvalósította mindenki jelszavát: Áh csak egyetlen óráig birni a sújtó villámokat!

íme egyetlen ember volt birtokában a vi- lógátalakitás szerszámainak s annak is kezéből kiesett a varázspálcza, mielőtt a földszinét átalakíthatta volna.

A? emberiség fejlődik s mind magasabbra kapaszkodik a művelődés meredek lejtőjén — útközben marokszámra szedi az ezer jó füvet — gyógyít, belenyúl a természet műhelyébe, gyújt, titkos erőket kényszerit szolgálatára. De azért a világ és élet összes titkainak ura soha sem lesz. Ha feljut a hegyre, le is száll arról bizonyosan a másik oldalon, — visszafejlődik — bogy újból más hegyre iparkodjék.

Ez a circulus vitiosus !

Ez a mi sorsunk !

A Gondviselés csak annyit engedélyez, a mennyi éppen elég. Sem többet, sem kevesebbet.

Színház.

„Váljunk el“ Sardou bájos szellemű vígjátékban mutatkozott be közönségünknek szom bat este Boros Ferike, ki városunk régi ismerőseként emelkedett az ország első színpada: a Nemzeti színház művésznői sorába. Azaz — csak bemutatkozott volna ... ha lett volna kinek. A földszinten egész padsorok maradtak gazdátlanul, a páholyok egy-kettő kivételével szomorúan és elhagyatottan kandikáltak a nézőtérre. — pedig hát az, előadást érdemes lett volna megnézni. Ha a látogatottság arányban állott volna az előadás művészi színvonalával, bizonyára zsúfolt ház lett volna. Ami pedig a vendégmüvésznő alakítását, színjátszó képességét illeti, csak a legteljesebb elismerés hangján emelhetjük ki a felfogás ritka érettségével és a jellemzés kitűnő érzékével megjátszott jelenete it. Gyengéd színei bájosak és az asszonyi lélek nemességét — rpég e nem épen hálás témájú és décens kaczérságokban bővelkedő szerepében is — diszkrét szépséggel fejezte ki. Jól aszszisztált neki Szilágyi a féltékeny, kijátszott s később a helyzet urává váló férj szerepében, és mulatságos, jó izii alak volt Margittay is, aki a hozományvadász szeretőt élénk tempera mentummal adta.

„A tlolovai nabob leánya“ vasárnap esti előadása már jóval teltebb ház előtt került színre Boros Ferike második felléptével, amely alkalommal a vendégmüvésznöt tisztelői szép csokorral is lepték meg. Az előadás maga — öszjátékban — nem volt épen a legsikerültebbnek mondható, noha egj'es szereplői kitüuö ala-1 látásaikkal jóval felülemelkedtek a középszerűségen. így első sorban Boros Ferike — Szentir- mayné kis szerepében — vált ki határozott biztonságú, routinirozott játékával, mellette pedig Raskó Erna — Joób Vilma szerepében — aratott komoly sikert szépen kidolgozott s legkisebb részleiben is finoman pointirozott alakításával. Özv. Domaházyné hosszabb lélegzetű szerepében Úti Gizellát láttuk a karból előtérbe lépni, aki — nagyobb gj'akorlattal — használható erővé válhatijt. Margittay7 Tarján Gidája kissé színtelennek látszott s ezúttal Mészáros sem tudta a Bilitzl^y kadét alakját azzal a jel- legzetetes kedvességgel felruházni, amint azt e szimpatikus szerep kívánatossá tenné Beke Szentirmay kapitápy«, minden volt, csak — huszárkapitány nem, mig Győré Merlin báró szerepében ezúttal is a komoly törekvésű, higgadt jó színész impresszióját megerősitete. Azt azonban. hogy Lóránt hadnagy7 a két perczczel ké- j sőbb felmutatandó eljegyzési kártyát egy a ( nyílt színen az asztalról fölemelt papírral mar-; kirozza — még felületességnek is soknak ta-! lálom.

„Az Aranykakas“ hétfői ismétlése is eléggé szép számi! közönséget vonzott, amely j mindvégig derült tetszésnyilvánításokkal kísérte

A társadalomi pedig az általános boldogság gyógyszerének kutatásában alchimiát folytat.

*

A világra, szóló robajban azonban csendes törekvéssel, de jó sikerrel dolgoznak azok a kis J körök, melyek feladata egy szükebb társadalom szellemi táplálásai művelése, finomítása és szórakoztatása. S e körök hivatása oly szép, any-1 nyira művelő és 'hasznos, hogy ha nem lennének, meg kellene: alkotni azokat. Egy város, j egy vidék intelljgentiájának, a közművelődés iránt való érzékének fokmérői a kebelében élő irodalmi és társadalmi feladatokkal biró egyletek, a melyeknék jótékony hatása tagadhatatlan s éppen azért felvirágoztatásuk szoros, önmagunk iiánt való erkölcsi kötelességünk.

Nálunk a ß.ölcsey-Kör teljesiti a jelzett munkát s bizony fenállása óta a kitűzött czé- lok valósítása körül halhatatlan érdemeket szerzett. Hadd lobogjon hát magasan zászlója, gyűljön a kibontott lobogó alá, városunk és a vidék egész társadalma, hogy a nagy Kölcsey fenkölt szelleme a kör virágzásában jó kedvét találja.

A kör ezen évben is hivatása magaslatán állva szolgálta odaadó buzgósággal és készséges fáradhatlansággal azokat a magas szellemi nívójú közművelődési érdekeket, melyek a társadalmi közélet mezejét ezúttal is hatásosan és jótékonyan termékenyítették. A közfigyelem éber szemekkel kisérte küzdelmes lépéseit, előre való törekvéseit s örállásán jól eső megnyugvással láthatta, hogy a kör, melyhez sok reményt fűzött, melynek minden óletnyilvánulása

a darab kaczagtató bohóságait. Az előadás régi szereposztásában ez alkalommal H. Lévay Berta vált ki fürge, élénk s temperamentumos játékával, mintegy megmutatni akarva, hogy múlt kori diszpozicziójával szemben e szerepet ragyogó kedvességgel is megtudja játszani — amiben egyébként mi sem kételkedünk. Különben az összes szereplők jók voltak. Sp.

A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei.

Rovatvezető: Poszvék Nándor, egyl. titkár.

Titkári hivatal Bercsényi-utcza 1-ső szám.

Egyesületünk amerikai szőlőtelepén folyó évben a következő fajú oltások kerülnek el adásra:

I. Riparia Portalis alanyon:

Sima zöld oltásból: olasz rizling 6880, jár- dovány 4060, passatutti 220, sárga muskotály 145, madeleine 160, piros chasselas 1375, vegy'es chasselas 475, furmint 4330, bakator 9320, erdei 3000, nagyburgundi 1460, rakszőlő 300, fekete törő 280, budai 530, vegyes borfaj 1930 és vegyes csemege 2700 db. Ára 12 fii. drbként,

2 és 3 éves gyökeres Ripária vesszőbe zölden oltott: madeleine 1378, piros chasselás 1208, fehér chasselas 628 db. Ára 26 fii. drbként.

Gyökereztetett 2 éves zöld oltásból: N agy burgundi 72 db. Ára 26 fillér drbonkint.

1 éves gyökeres fás oltásból: olasz rizling 750, járdováuy 822, passatutti 3060, sárga muskotály 320, madeleine 90, fehér chasselás 15, piros chasselas 1600, vegyes csemege 390, vegyes borfaj 640 db. Ára 20 fillér drbonként.

2 éves gyökeres fásoltásból; olasz rizling

1357, furmint 522, madeleine 1270, piros chasselas 700. fehér chasselas 100, járdováuy 50, sauvignon 4 db. Ára 26 filer drbonkint.

II. Solonis Viticola alanyon :

Sima zöld oltásból: bakator 1870 drb.

Ára 12 fillér drbonként.

Gyökereztetett 2 éves zöld oltásból: bakator 582 drb. Ára 26 fillér drbonként.

III. Rupestris Monticola alanyon :

Sima zöld oltásból: vegyes csemege 100 darab. Ára 12 fillér drbonkint.

2 és 3 éves gyökeres amerikai vesszők:

Ripária Portális ezrenként 40 kor.

Rupertis Monticola „ 28 „

1 éves gyökeres amerikai vesszők:

Riparia Portalis ezrenként 30 kor.

Rupertis Monticola * 12 kor.

a közjó szolgálatában merült ki, melynek minden gondolata a szellemi életnek e város falai között, sőt azokon kívül is minél pezsgőbbé, életvidorabbá tétele volt, — a legönzetlenebb szeretettel és kötelességtudással áldozott az él et eszmények tiszta oltárainál. És ez jól van igy!

Az érzelmek felmelegítése, a nemzeti eszmék, a nemzeti cultui-a erőteljes előtérbe való lépése, térfoglalása végső diadala, az egységes magyar nemzeti állam teljes kiépülése és népének boldogulása csak úgy remélhető, ha á haza különböző pontjain szerteszórt közművelődési pásztortüzek, összeköttetésben az ország szivében működő szellemi fényforrással, eléggé intensiv világossággal és melegséggel rendelkeznek arra, hogy a törekvő és művelődő nemzet nek, jövő meghódítására vezető útjait hatalmasan megvilágítsák.

Az államalkotó és fentartó magyar népnek szüksége van ezekre a lelkes missionáriu- sokra, hogy a hármas bérez és négy folyam geografiailag egységes testű földje égj- egységes, egy nyelvű, szokásu, csak egy és ugyanazon nemzeti aspirációkkal harezoló magyar nemzetté legyen, hogy megvalósulhasson a közéletben is az a jelszó, a melyet szeretnék a nemzetiségek széthúzó, ellenséges régióinak, de az egész cul- tur világnak odaharsogni, elibük óriási betűkkel nagy táblára intő jelül s a jövő politikai programmjául felírni: Magyarország a magyaroké.

Ez évben a régi tisztikar maradt és vezetett. Fájdalmasan kell azonban megemlékez-