Szamos, 1901. november (33. évfolyam, 88-95. szám)
1901-11-07 / 89. szám
szólván egymaguk veszik fel a csekély alaptőkét kölcsönök alakjában. Egy pár jól hangzó „y“-os név, ha lehet, képviselő is, a kinek halvány sejtelme sincs az üzletről, de azért vakon aláír minden mérleget. Nemcsak abból a szempontból üdvös az uj összeférhetlenségi törvény, hogy a képviselők elesnek szinekuráiktól, hanem a bankok sem foghatnak egyhamar maguknak neveket, a miket a mérleg alá Írnak. Mert vagy politikus valaki, és az inkább lemond a bankról a mandátum kedvéért, vagy pedig ott hagyja képviselői állását, akkor pedig igazán vonzza öt az üzleti szellem vagy — haszon. Egy szóval nem ártana, ha a miniszterelnök csakugyan kirendelné azt az országos bizottságot. Ha orkánt is okozna, de legalább tisztítana. Színház. November 2-án színre került Verő Györgynek kedves zenéjű három felvonásos operettje, a Virágcsata. A színház művezető igazgatósága a halottak emlékünnepére tekintettel volt annyiban, hogy az előadást este nyolcz órakor kezdette ; figyelme azonban nem terjedt ki a közönség kedólyhangulatára; mert ha ezt is Szem eiőtt tartja, akkor vagy nem tart ez estén előadást, vagy a kedélyhangulathoz illőbb, komoly tárgyú darabot hoz szinre. Különben a közönség nagymérvű távolmaradása szavainkat eléggé igazolja, mert az előadást, mely jó közepes sikerűnek mondható, nagyon csekély számú közönség nézte végig. A színészek buzgó igyekezettel működtek azon, hogy az est sikerét biztosítsák, Rátouyi Stefiké (Malmos Ilon) alakításával, énekével és táuczával, H. Lévay Berta (Fodor Róza) szerepe helyes felfogásával és énekével, Halmay Cornelia (Malmos Judith) kedves komikumával érdemelte ki a közönség elismerését. Jól alakítottak Yihary Elemér (Niki báró) és Mészáros Alajos (Teszéri Pista) Szilágyi Dezső (Rozogi Benő) és Rédey Istváu (Vig Adolár), kiknek kezében a legfőbb szerepek voltak, be voltak rekedve s igy csak játékukkal érhettek el sikert. A kar éneke gyenge, a zenekar jó volt. A csárda virága bemutatóját vasárnap láttuk. Lukácsy Sándornak ez az uj népszínműve főkóp a színpadi hatásra támaszkodik s a benne levő poétikus részletek daczára sem tudott a darab iránt teljesen fölmélegedni a közönség. A darabot a benne előforduló Dankó-nóták teszik érdekessé, melyek tőről-metszett eredetiségük- kűl feledtetik a konczepczió gyöngeségét. Margittal, Szalay, Győré, Raskó Erna és Szilágyi minden tőlük telhető igyekezettel játszottak s a közönség sokszor fejezte ki elismerését a i gondosan bemutatott darab előadói iránt, í II. Rákóczy Ferencz fogsága, ez a régi jó hazafias irányú darab, hétfőn került, szinre főleg az ifjúság szép számú érdeklődése mellett. A darab most sem téveszteke el jó hatását, miben a szereplő személyek törekvését mindenik részről konstatáltuk. November 5-én este szinre került másod szór Guti Soma és Rákosi Viktor 3 felvonásos vigjátéka „A Sasok“. A darab csak nem régen került szinre első előadásban itt nálunk s annak ismertetése e helyen már megtörtént. Ezért most csak az előadásra magára tesszük meg megjegyzéseinket. Színészeink igyekezettel próbálták a darab gyarlóságait elenyésztetni. Különösen Gjmre Alajos (Forray Gábor), Vihary Elemér (Sas Barnabás) és Rédey István (Bukics Julián) érdemelnek említést, a kik élénk játékukkal nagyban hozzájárultak az est sikeréhez. Raskó Erna (Lenke, Forray neje) szép színpadi jelenség, de játéka, hangszinezése meg igen sok kívánni valót hagy fen. Barna Jolán (Maxi) helyesen fogta fel csekély szerepét s játéka élénk volt. A közönség még félig sem töltötte meg a házat. (B.) A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei. Rovatvezető: Poszvék Nándor, egyl. titkár. Egyletünk titkári hivatala Bercsényi- utcza 1-ső szám alá helyeztetett át. Egyesületünk amerikai szőlőtelepón folyó évben a következő fajú o'tások kerülnek el adásra: I. Riparia Portalis alanyon : Sima zöld oltásból: o'asz rizling, járdo vány, passatuLti, sárga muskotály, madeleine, fehér és piros chassélas, furmint, ; akator, erdei, nagybuVgundi, rakszölő, fekete törő, budai és vegyes borfaj. Ára 12 fillér darabonként 2 és 3 éves gyökeres ripária vesszőbe zölden oltott: madeleine, piros és fehér chas- selas. Ára 26 fillér darabonként. Gyökéreztetett 2 éves zöld oltásból: Nagy burgundi és sauvignou. Ára 26 fillér drbonkint. 1 éves gyökeres fásoltásból: olasz rizling, járdovány, passatutti, sárga muskotály, madeleine, fehér és piros chasselas, vegyes* csemege és vegyes borfaj. Ára 20 fillér drbonként. 2 éves gyökeres fásoltásből; olasz rizling, furmint, madeleine, sauvignon. fehér és piros chasselas. Ára 26 fiiér drbonkint. II. Solonis Viticola alanyon : Sima zöld oltásból: bakator. Ára 12 fillér drbonként. Gyökér eztetett 2 éves zöld oltásból: bakator. Ara 26 fillér drbonként. III. Rupestris Monticola alanyon : Sima zöld oltásból: vegyes csemege. Ára 12 fillér drbonkint. 2 és 3 három éves gyökeres amerikai vesszők: Ripária Portális Rupertis Monticola ezrenként 40 kor. 28 „ 1 éves gyökeres amerikai vesszők: Riparia Portalis ezrenként 30 kor. Rupertis Monticola * 12 kor. Sima amerikai vessző: Riparia Portalis 1. o. ezrenként 20 kor. „ „ II. o. ezrenként 12 kor. „ Selecta I. o. „ 10 kor. Rupertis Monticola I. o. „ 10 kor. Vitis Soionis I. o. „ 10 kor. York Madeira I. o. „6 kor. Előjegyzések úgy, mint rendelések a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál eszközlendők, előjegyzések a vételár 20°/0 ának előleges lefizetése mellett, Az egyesület tagjai 10% árkedvezményben részesülnek. Csomagolás és vasútra szállítás, feladásért a szokványoknak megfelőleg sima vessző után 1 K 20 f., oltvány és gyökeres vessző után 2 K 'számittatik ezrenként. Egyesületünk igazgató választmánya tegnap délelőtt a tagok nagy száma és érdeklődése mellett terjedelmes tárgysorozatu ülést j tartott, melyek éppen ezért helyszűke miatt ezúttal nem közölhetünk, hanem arról részletes I referádát hivatalos közlönyünk jövő csütörtöki számában fogunk hozni. A tagdíj hátralékok befizetése iránt többszöri felhívás, sőt postai megbízások szétkül- j dése daczára e hátralékok befizetése annyira késik, hogy a tegnapi választmányi ülésünk a legszigorúbb határozattal volt kénytelen elrendelni, hogy az összes régibb tagdijhátralékok bírói utón legyenek beszedendök. — Mielőtt ez iránt az intézkedések megtétetnének, kérjük a hátralékaikkal még mindig tartozásban levő tag urakat, hogy úgy az egyesületnek a haszonta- ! lan munkát, mint saját maguknak a felesleges velet, mintha ketté akarta volna tépni. Nem tette Egy gondolat futott át agyán. Leült az asztalhoz s folytatta a levelet ott, a hol egykor elhagyta, csakhogy most a Hüsi Béla nevét irta oda. Édes Béla ! A mit ma nem mert megmondani, megmondom én. Szeretem. Ma 10 órakor jöjjön fel hozzám. Egyedül leszek ; a cseléd már aludni szokott olyankor. Az előszobából a szembelevő ajtón menjen a kis szobába. Ott egy ajtót fog találni. Nyissa ki és kilincset fog találni. Ez a kilincs a nappali szobámban levő nagy álló tüköré, mert ez képezi a szobámból nyíló ajtót. Ezen keresztül szobámba juthat, hol csókolni fogja Jolán. Leragasztotta a levelet, megnyomta a villamos csengő gombját, mire egy cseiédleány lépett be. — Vigye el e levelet Hűsi Béla urnák, és ha visszajött, hozza be a theafőző készüléket. Ma nem vacsorázom, majd később fogok theázni. Maga csak feküdjék le, magam fogom elkészíteni theámat. Kis idő múlva ott állott a theás asztal a kályha mellett, rajta a theakészülék, czukor, szélencze, czitromok és egy csésze. — Még egy csészét tegyen oda. — Hát miért kell kettő ? — Mert kettőből akarok theázni. A cseléd odatette a másikat is és távozott. Jóna Jolán pedig könnyed empir ruhát öltvén magára, belevetette magát hintaszékébe és belebámult a kályha lobogó tüzébe és olvasott belőle. Mit? Bizarr gondolatokat. * * . * Hüsi Béla mohón olvasta át a levelet. Arcza égett, vére úgy lüktetett, mintha erei kavicsdarabokkal lettek volna tele s a vér azon keresztül csörgedezett volna. Rendbeszedte magát, aztán gyors léptekkel mérte szobáját végig meg végig. Minden perez egy-egy órának tűnt föl előtte és mégis, minél inkább közeledett az idő, mikor mennie kellett, annál inkább szerette volna visszatolni az időt. Aztáu, mikor már csak kevés híja volt a 10 órának, ismét elővette a levelet, végig futotta még egyszer s ment át a szomszéd utczába. Ott az Ut- czaajtó mélyedésébe meghúzta magát s várta mig a torony óra a tizet ütötte. Akkor szépen, lábujjhegyen végig menta folyosón Az előszoba ajtaját nyitva találta. Onnan belépett a külön bejáratú kis szobába. Egy gyufa világánál megtalálta a jelzett ajtót. Kinyitotta s tapogatózni kezdett. Kezébe, akadt a tükör kilincse. Egy pillanatra megállott. — Hátha csak amit? . . . Hátha nem?.. Fejét odanyomta az ajtóhoz s hallgatózott. Csak a pattogó parazsok zaja hallatszott ki. Felnyitotta az ajtót. Ott volt az asszony előtte hintaszékében, a szék támlányához dőlve, kezét a szék karján nyugtatva. Feje kissé félre volt hajolva s úgy tekintett üveges szemeivel a lobogó lángokba. Észre sem vette a belépőt, annyira el volt merülve gondolataiba. Arczán szelíd bánat, édes merengés ült. — Mily szép! — suttogá Hüsi Béla — az ajtóban állva. És jónak is kell lennie. Tovább nem kételkedem benne. E szelíd arez, e me- i ' iigő lélek lehet e démoné ? . . . A parazs egy erőset pattant. Jolán felébredt merengéséből s a mint meglátta a várva- vártat, kissé előre hajolt s édes sóvárgással susogta : — Béla ! hát maga itt ? — Igen. És tehettem volna-e máskép, mint hogy élj jjek és álmodjam, a mi úgy sem volt előtte titok, hogy -- szeretem. (Folyt, köv.)
