Szamos, 1901. október (33. évfolyam, 79-87. szám)

1901-10-10 / 81. szám

jer porai felett! Özv. Szarka Boldizsárné Sár­ii Íny Borbála neje. Szarka Károlyné Molnár Lenke menye. Karoly Lajos, Boldizsár, Mariska gyermekei. * Eniléksorok Aibeu Mátyásról. A tar.it- ványi hála jeléül egy kis füzetkóben gyűjtötte össze Bodnár Gáspár i ró táraim k azokat az impressiokat, miket a megboldogult- Aiben Má­tyás fögimu. tanár tanításából és életébál t.a nitványai s köztük ö maga is szerzett. Rövi den de jellemzetesen sziuező tömörséggel sze­degeti egybe Bodnár a melegen érző hálás ta­nítvány, azokat az apróságokat, mik Aiben Má­tyást, mini kiváló hatású paedagogust és mint igaz magyar hazafit jellemzik. E kis füzet, mint külön lenyomat a Pázmány sajtóban jelent meg s szép tanúságot nyújt a tanitványi hála meg­nyilatkozásáról. * Szatmáry Árpád meghalt. Szatmáry Árpád a Vígszínház jeles tagja f. hó 7-én a Rókus-kórházbán meghalt. Vele egy kiváló te­hetségű, kedves homorú színész szállt a sírba, a kit a kollegái szeretető és a közönség elisme­rése kisért örök nyugvóhelyére Életének folyá­sáról keveset beszélt, s igy a krónika is keve- set jegyzett fel. Temetése kedden délután volt a Vígszínház előcsarnokából. — Nyugodjék bé­kében ! * A nagybányai festők kiállításának ma, október 10-én (csütörtökön) van az utolsó napja. Ma este 8 órakor bezárják a kiállítást. Aki még nem nézte meg,- ne mulassza el az alkalmat, hogy a nagybányai festőkolóniának ezt a rend kivől érdekes és tanulságos kiállítását megte­kintse. A nagybányai festőiskola nemes törek vese méltán megérdemli az érdeklődést. Mind- ezideig nem valami túlságosan nyilvánult meg a inig), közönség érdeklődése, pedig mi azt hit­tük, hogy Szatmár városának müveit közönsége fogékonyabb lesz ■:> nagybányai kolónia nemes vállalkozása iránt Nem tarjuk azonban lehetet­lennek, hog\’— miután a kiállítás több napja van megnyitva, nagyon sokan úgy gondolkoz tak, hogy : majd holnap még nem lesz késő ! Bárcsak úgy volna, hogy a mai napon, 6, kiálli- tás utolsó napján bizoiyyulna be az, hogy az ed­digi érdeklődés csak azért volt oly lagymatag, mert mindenki a „holnapra“ számított. A ki­állítás reggel 8 tói 12 óráig és délután 2.-től 9 óráig látható, és pedig az esteli órákban vil­lanyvilágítás mellett. Belépti dij személyenkint 1 korona. A tiszta jövedelem a szatmári és a nagybányai nőegylet javára fordittatik. * Nyilvános köszönet. A nagybányai fes- tökolónia állal Szatmáron, a városház nagyter­mében folyó hó 4-től 10 ig a nagybányai és a szatmári uöegylet javára rendezett képzőművé­szeti kiállításon felülfizetni szívesek voltak : Hie- ronymi Károly országgyűlési képviselő 20 kort, Hármán Mihály polgármester 4 kort, János had­nagy 2 koronát, N. N., Csics Vincze, Csics Géza, Kelemen Samu, Deák Kálmán, Huszár Aladár, Teitelbaum Herman, Kótai Lajos 1—1 korona', Bárány Sámuel és N. N. 90—90 fillért. Bartha Károly virágkereskedő ur a kiállítás dí­szítéséhez szükséges dísznövényeket és Győry Károly űvegkereskedő ur az illusztrácziók be- takarására szükséges üveglapokat díjmentesen voltak szívesek átengedni, a miért úgy a feliil- fizetöknek, mint az említett kereskedő uraknak a jótékonyczélra való tekintettel hálás köszöne­tét mond : a rendezőség. * U,j vasúti megállóhely. A szatmár—fe­hérgyarmati vasútvonalon Nagy-Peleske és Ga csály állomások között „Zajt a“ elnevezéssel megállóhely lótesittetett, * Az állategészségügy Szatmárvármegyében a múlt heti hivatalos kimutatás szerint a követ­kezőleg állott: lépfene volt 4, veszettség 3, ta konykór és börfóreg 1, rühkór 9, sertésorbáncz 6, sertésvész 21 községben. * Magyar liturgia. A hajdú dorogi gör. hath, püspöki külhelynök, Lengyel Endre, legközelebb tette le a kánoni esküt F i r c z á k Gyula munkácsi püspök kezeibe s helyét e hó­nap elején foglalta el. Az uj vikárius fölhatal mazást nyert a püspöktől, hogy a még idegen görög és szláv nyelyeken levő némely a litur giálioz tartozó szertartartási könyveket magyarra fordít tathasson. * Véres kardpárbaj. Tegnap az Erdőss.y Vilmos féle vívóteremben véres kardpárbajt vívtak Sárközy Andor óvári földbirtokos és Osztoroviozky István mikolai földbirtokos, fő mérnök. A párbaj Osztoroviczky súlyos megse­besülésével végződött. Segédek voltak Sárközy részéről*: Horváth József és Uray Árpád, Osz­toroviczky részéről : Schutla főhadnagy és Cser- venka hadnagy ; orvosok voltak : Dr. Török és Dr. Kölcsey. Lővinger József 10 év óta fennálló fűszer, csemege és vegyesáru kereskedését a Fehérház alól Lengyel Endre házába (a Litteráty-féle gyógyszertár szomszédságába át­helyezte. Ezen régi jó hírnévnek örvendő üzletet ajánljuk továbbra is a n. ó. közönség becses pártfogásába. * E hó 7-én Szatmárhegyről jövő esti vo­natunk mozdonyának két hátsó kereke épitke zési pótmunka miatt Szatmár-gözfürész állomás közelében kisikiott. Az utasok egy része villa­mosunkra szállt, a vonat két óra késéssel foly­tatta útját. Pályában, jármüvekben, utasokban baj nem esett. ÜzletkezelŐség. * A Kossuth-kertben ujjonnan épült gőz- és kádfürdő legmodernebbül vau berendezve, villanyvilágítás, légfűtés, villanyozás orvosi rendelet szerint. Telefon a fürdői irodában. Gőzfürdő férfiaknak : vasárnap, kedd, .szerda csü­törtök és szombat délelőtt rendes árak mellett, hétfőn és péntek délután kedvezményes árban. Gőzfürdő nőknek: pénteken délelőtt, kedden, szerdán, csütörtökön délután rendes árak mel lett, vasárnap délután, hétfőn délelőtt kedvez­ményes árban. Kádfürdő a nap bármely sza­kában kapható. Friss sör és egyéb italok ren­delkezésére áll a nagyérdemű fürdőző közönség­nek úgymint ótelek is. *Az ev. ref. lelkész urak figyelmébe. Egyházi adókönyvek, család-iv, keresztelési es himiőoltási-jegy és gondnoki számadások, nyug ták raktáron vannak a Szabadsajtó nyomdában. Felelős szerkesztő: Dr, Hantz Jenő. Lap-kiadótulajdonos: Litteczky Endre. Nyilttér.*) 4158—1901. B. sz. Ő Felsége a Király nevében! A szatmár németii királyi törvényszék, mint büntető bíróság a Pap József kir. tszéki bíró elnöklete alatt, Pap Endre kir. tszéki biró, Dr. Horváth Benő kir. tszéki albiró, valamint Posz- vék Zoltán joggyakornok, mint jegyzőkönyv­vezető részvétele melleit Giessvein László fő magánvádlónak az 1901. évi január hó 11-én 412-901. B. szám alatt beadott vádiratában Vári Olvasztó Ferencz ellen nyilvános becsű letsértés vétsége miatt foglalt vád fölött — a királyi törvényszéknek 1901. évi 1351—1901. szám. alatt kelt végzése folytán Giessvein László, mint közvádlónak, mint főmagánvádló- nak és képviselőjének Dr. Herman Lipót ügy­véd és vádlottnak jelenlétében 1901 évi ápri­lis hó 18-ilí napján megtartott nyilvános fő tárgyalás alapján a vád és védelem meghallga­tása után következőleg ítélt: Vári Olvasztó Ferencz 22 éves monos - torpái születésű, evangélikus református vallásu, nőtlen, vagyontalan, Sárközujlakon volt segéd­jegyző, most tényleges szolgáló katona a cs. és kir. 39. számú gyalogezredben temeivari lakos ; vádlott azon cselekménye miatt, hogy a Szat­márnémetiben megjelent 1900. évi 80 ik számú „Szamos“ czimü hírlapban, Gissvein Lászlóra vonatkozólag egy olyan nyilatkozatot tétetett közzé, a melyben nevezetről azt állítja, „hogy sérteni elég brutális, de elégtételadásra sem er­kölcsi, sem phisicai bátorsága nincs, jellem- telen gyáva tacskó, kivel úri emberhez iliő mó dón szóba állani nem lehet s erre nem is méltó“, — a btk. 261. §-ában ütköző nyomtatvány ál­tal elkövetett becsületsértés vétségében monda­tik ki bűnösnek, s ezért a Btk. 260. §-a máso­dik büntetési tétele alapján, azonban a 92. §. alkalmazásával az Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap különbeni végrehajtás terhe alatt lefizetendő, s az 1892 évi 27. törvény- czikk 3. §-ában jelzett czólra fordítandó, s be- hajtbatlanság esetére a Btk. 53. §-a alapján 4 (négyj napi fogházra átváltoztatandó 40 (negy­ven) korona pénz, mint fő és további 2 (két) napi fogházra átváltoztatandó 20 (busz) korona, pénz, — mint mellékbüntetésre ítéltetik. *) E rovat alatt közlöttekért nem felelős a Szerk. A főmagánvádló azon kérelme, hogy az ítélet a „Szamos“ czimü lapban közzótótessék, e'utasittatik. Köteles a marasztalt vádlott Giessvein László sértett félnek 50 koronát utánjárási költ­ség czimón, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap különbeni végrehajtás terhe alatt megfizetni. Köteles továbbá a felmerült 37 korona el­járási költséget és a büntetés végrehajtása kö­rül netalán még felmerülendő bűnügyi költsé­geket a magyar királyi kincstár részére, az 1890. évi 43-ik törvónyczikk 9 ik § a alapján közadók módjára való behajtás terhe alatt meg­fizetni, mely bűiügvi költségek azonban a hi- vatolt törvény 4 § alapján egyek re behajthat- lanoknak mondatnak ki. Végül az ítélet a cs. és kir. 39-ik gyalogezred parancsnokságának a jogerőre emelkedés után megküldetni rendel­tetik. Indokok: Giessvein László főmagánvádló által, Vári. Olvasztó Ferencz vádlott ellen azon vád támasz­tatott, hogy mert vádlott a Szatmárnémetiben megjelenő „Szamos“ czimü lap 1900. évi 80-ik számában közé tett nyilatkozatban azon kifeje­zéseket használta, hogy „Giessvein László urat, ki sérteni elég brutális, de elégtételadásra sem erkölcsi, sem phisicai bátorsága nincs, jellem- telen, gyáva tacskónak nyilvánítom, kivel tiri emberhez illő módon szóba áll ni nem lehet s nem is méltó,“ miután eine kifejezések reá nézve meggyalázz'k, sajtó utján elkövetett be­csületsértés vétségében bűnösnek kimondani s elítélni kérte. A főtárgyalás során vádlott önbeösmerö vallomásából megállapítható, hogy a jelzett nyi­latkozatot ö fogalmazta és sajtó utján ő tette közzé s azzal védekezik, hogy miután Giessvein László, a rajta elkövetett tetlegességért, részére megfelelő elégtételt nem adott, tehát ő kényte­len volt magának a panaszolt módon elégtételt szerezni oly módon, hogy a hírlapba a gyáva­sági nyilatkozatot közé tegye. A vádlott elő­adásából tehát kétségtelen bizonyíték vonható le arra nézve, hogy a hírlapi közzététel által a a vádlott szándéka oda irányult, hogy a fö- magánvádlót erkölcsi értékében csökkentse, s miután a nyilatkozatban használt kifejezések a főmagánvádló Giessvein Lászlóra nézve meg­gy alázok, a vádlott jelzett cselekményében a becsületsértés vétségének ismérvei benfoglaltat- nak ; anuálfogva őt a btk. 261. § a alá eső vét­ségben bűnösnek kimondani kellett, s bár eme szakasz második büntetési — itten alkalmazó tétele szerint — a cselekmény fogház és pénz­büntetéssel lenne sujtandó,- mégis a királyi tör­vényszék a 92, §. alkalmazása mellett a főbün­tetést szintén pénzbüntetéssel találta helyette- sitendönek, mert az tény, mely szerint Giessvein László, a mint a főtárgyaláson is előadta, Vári Olvasztó Ferenczet nyilyános helyen a kaszinó­ban többek előtt, a jobb társadalmi állású egyé­nekhez nem illő módon arczul verte, holott ma gának illőbb módon is elégtételt szererezni módjában állott, tehát mintán eme tettleges sér­tésért a vádlott, — az ő felfogása szerint meg­felelő elégtételt nem kapott, méltán feltehető, hogy indulatos állapotban lóvén, annak hatása alatt meggondolás nélkül tette közzé a kérdé­ses nyilatkozatot s eme nyomatékos enyhítő kö­rülményre tekintettel, azon súlyosító jelenség figyelembe vételével, hogy vádlott hason cse­lekmény miatt már büntetve volt, a megfelelő­nek talált fő- és mellék-pénzbüntetés volt al­kalmazandó. Egyúttal vádlott az a bűnösség megállapí­tása indokából a Bp. 479. és 480. §§-ai alapján, a főmagánvádló és a királyi kincstár részére, - - a költség megfizetésére is kötelezni kellett, azonban szegénysége okából a királyi kincstár részére megállapított kötségeknek egyelőre való behajthatlansága kimondandó volt. A mi az ítéletnek hírlapi közététele iránt a főmagánvádló képviselője által előterjesztett kérelmet illeti, az el volt utasiíandó, mert a bizonyítási eljárás folyamán, tehát az ügynek biróság által tett tárgyalása alatt, a bizonyítási eljárásnak befejezettsége kérdésében tett elnöki kijelentés előtt, sem a főmagánvádló, sem an­nak képviselője ez irányban kérelmet ez iránt elő nem terjesztett, — igy a per beszéd folya­mán nyilvánított ide vonatkozó kérelem, a Btk. 277. §. második bekezdésére figyelemmel el volt utasítandó. Ezen Ítélet kihirdettetvén, az ellen főma-

Next

/
Thumbnails
Contents