Szamos, 1901. szeptember (33. évfolyam, 70-78. szám)

1901-09-26 / 77. szám

a tagok sorából törölte. II. A legutóbbi táucz- vigalom tisztajövedelméböl a választmány a be­rendezési alaptól 404 K 94 fillért a fo'j'ó pénz­tári kiadásokra kölcsön vett. Ez összeg mihelyt lehetséges, azonnal visszafizetendő s az étkező- teremnek uj székekkel való ellátására fordítandó. III. A kártyájától! diját éjjeli 11 ófáu túli időre a választmány, tekintve a világítás költségeit, az eddigiek kétszeresére emelte fel. IV. Meg­bízta F e r e n cy János jegyzőt, hogy a házrend­szabályokat a változott viszonyoknak megfele­lően dolgozza át. V. Kiküldte Antal Dániel alelnök vezetése alatt Hatvani Péter pénztár­nokot, Bartha Kálmán felügyelőt és Ferency János jegyzőt, hogy a kör ingó vagyonáról állítsanak össze teljesen uj leltárt. * Szeutiványi Sándor az ar.-megyesi ke­rület volt képviselője szept. 22-én mondotta el beszámoló beszédét Avas-Újvárosban a kerület szine-java előtt, a hol Böszörményi Zsigmond földbirtokos vitte az elnöki és Marosán Kornél a jegyzői tisztet. Óriási lelkesedéssel újból fel- lóptették. Programmbeszédóben két fontos ki­jelentést tett. Ósszeegyeztetlietöknek tartja az ag­rár és merkantil érdekeket oly formán, hogy segíteni kell a termelőt, hogy termelhessen, hogy azután tényleg legyen a kereskedőnek mi­vel kereskedni. A másik, hogy a közösvámterü­letet csak addig tartja fenn, mig az ország kára nélkül jár — ellenben kész átlépni az ön­álló vámterület alapjára. Szentiványival a kerü­let összes intelligenciája együtt van s igy meg­választása bizonyos. * -Temetés. Aibeu Mátyás nyug. főgimn, igazgató temetése hétfőn d u. 3 órakor volt nagy részvét mellett. A temetési szertartást a háznál a püspök végezte, a gyászmenetet a te­metőbe' Hehelein Károly kanonok kitérte. A te­metésen részt vett a város összes intelligens közönsége, a róm. kath. elemi iskola, a zárdái polgári leányiskola, a tanító- és tanitónöképző, az ev. ref. főgimnázium összes növendéke, ka­tonaság stb. A háznál, a gyászmenet alatt és a temetőben a növendékpapok énekeltek. * Vizsgatétel Ifjú Demidor Ignácz hely­beli telekkönyvi tisztviselő e hó 17-ón Debre czenben a telekkönj'vezetöi vizsgálatot jósiker­rel letette. * A szatmárhcgyi szüret idejét a köze­lebbről Wal ion Ede hegyközségi elnök veze­tése mellett megtartott gyűlés végleg megálla­pította s a szüret megkezdésének idejéül okt. 15-ót tüzce ki. Az erdőd! hegyen mint lapunkat hivatalotan értesítik, a szüret október hó 14-óu fogja kezdetét venni. * A követválasztási mozgalom, mely oly bőven ontotta jelöltjeit városunkban, az utczáin- kon alig tükröződik vissza valamely nyilvános je­lekben. E sorok Írásakor csak igen szórványosan lengnek a zászlók, kortestollakat szintén csak fo­gyatékosán lehet látni. A tiszta választások korá­ban nem folyik a szesz s száraz a szomjas válász- tók torka, rozsdás a sarkantyú, busul a magyar és hallgat a hejjehuja, táncz, muzsika s ének ! * A nagy-bányai festőkolónia kiállítása. A nyomdafesték és a papiros önmagában véve, mint anyag alig képvisel értéket. De ha az em bér szellemi munkája a nyomdafestékből a pa­pírra egymás után betűket, szavakat ró, a nyom dafestékkel tarkított papír esetleg igen-igen be­cses dologgá válhatik. Éppen igy van ez az egyszerű vászon darabbal is, melyet a festőmű­vész néhány ecsetvonással műkincscsó vará­zsolhat. Csakhogy, a mig a nyomdatermékek — talán könnyű hozzáférhetőségüknél fogva — nagy elterjedésnek örvendenek, mert hisz a gyors­vonatok naponkint, sőt óránkint röpítik a hir lapokat, röpiratokat és könyveket városokba és falvakba egyaránt: addig a képzőművészeti al­kotások, a művészeti fogalmak a közönség leg­nagyobb része előtt „terra incognita.“ Valljuk be őszintén, hogy hazánkban a képzőművészet ügye nagyon, de nagyon is kezdetén van a fej­lődés utjának. Körülbelül azon a fokán áll a fejlődésnek, mint például az irodalom és főleg a hírlapirodalom állott az 1840-es években. Ha az akkori hírlapirodalmat a mai fejlődéssel ösz- szehasonlitjuk, az eredmény hihetetlen, szinte tüneményszerü, Nagyon természetes, hogy abban az időben alig voltak képesek belátni azt, hogy mennyire nagyon, de nagyon is kezdetén állott az akkori hírlapirodalom s általában az iroda­lom a fejlődés utjának. Elég volt akkortájban egy-egy álmoskönyv, ha pedig kalendárium ke­rült a házhoz, az egész évre szellemi táplálékot szolgált az egész családnak. Az akkori igények ilyenek voltak. Teljesen hasonló a helyzet ma a képzőművészet terén. Ne szégveljük bevallani, hogy a legtöbb háznál hiáb-1 keresünk a fala­kon müizléssel megfestett képeket. Igényeink összezsugorodnak holmi rézmetszetek vagy érték­telen olajnyomatok nívójára, melyek bizony nem igen szárnyalják túl az ócska kalendárium ér­tékét. Tagadhatatlan, hogy ennek legeslegföbb oka műizlésünk fejletlen volta, Pedig a valódi műveltség egyik kelléke az is, hogy a képző művészeti fogalmakról is legyen némi ismere­tünk, s hogy műizlésünk különbséget tudjon tenni a művészileg szép és kevésbé szép között. A műizlés fejlett volta együtt jár a lélek finom­ságával és a szin nemességével. Már magában véve az a körülmény, hogy hazánkban a kép­zőművészet ügye — bár nem rohamos lépécek- kel, — de mégis fejlődésnek indult: kétségte­len jele annak, hogy a magyar nemzet e téren is a müveit nyugattal haladni akart. — A fő­városi képtárlatoktól eltekintve, rövid két év alatt Szatmár immár a harmadik vidéki magyar j város, a hol a képzőművészeti alkotások, leg- 1 aLább ideiglenesen, a közönségünknek hozzá- í férhetövé lesznek téve. — Október hó 1 én, tehát néhány nap múlva Szatmáron a vá­rosháza nagytermében megnyílik Hollóssy Si­mon nagybányai festőiskolájának a nagybányai festőművészekkel karöltv'e rendezett képzőmű­vészeti kiállítása. Látogassa meg mindenki a városháza nagytermében 8 napon át kiállított festményeket, gyönyörködjék szívvel lélekkel mindenki a fejlődő magyar képzőművészetnek meleg szivvel, lelkesedéssel megfestett alko­tásaiban. * A zárdái iskolák uj igazgatójává a me­gyés püspök Tóth József h. lelkészt nevezte ki. * A szatmárnémeti ev. ref főgimnázium Kölcsey-Önképzőköre Osváth Elemér vezető ta­nár vezetése mellett a következőleg alakult meg: Ifjúsági elnök : Keresztszeghy Sándor Vili. o t., titkár Bakcsy József Vili. o. t. Fő- könyvtáros és pénztárnok Thury Zsigmond VII.. o. t. alkonyvtárnokok : Nyárády László VI. o. és Csópke Dezső V. o. tanulók. * Pénztárvizsgálat. Szeptember 24-ón Her­mán Mihály polgármester a városi pénztárban ! dr. Vajay Károly r,. főügyész, Novak Lajos fő- számvevő, Raáb Sándor közgyám, Papp Lajos; és Jankovics János bizottsági tagok s Vári An , ta! jegyző jelenlétiében pénztárvizsgálatot tar­tott, mely alkalommal mindent a szokott rend­ben talált. * Gyászhir. A szatmári r. k. egyházmegyé­nek ismét gyásza van. Klusovszky Sándor nyugalmazott lelkész f. hó 22-én az irgalmas ren-; düeknél hirtelen meghalt. Nyugodjék békében. * Hymen. Lévay Béla N.-Károly város al­jegyzője f. hó J5-én tartotta eljegyzését Kádár Menyhért egri-i földbirtokos kedves éá művelt leányával, Erzsikével. * Előleges színházi jelentés. Nagyérdemű közönség! A legmélyebb tisztelettel van szeren csém Szatmárnémeti sz. kir. város és vidéke n. é. müpártoló közönségét értesíteni, miszerint a szatmári igényeknek megfelelően szervezett dráma, vígjáték, népszinmü, opera és Operette színtársulatommal, a helyben állomásozó III kér. j m. kir. honvéd zenekarral nagyra becsült s min-J den szép és nemesért lelkesülő körében az 1901. 1902. évi téli sziniidónyt 1901. évi október hó 5-én fog.om megnyitni, Élső bemutató előadásul bérletfolyamban, fényes kiállítással, korhű jel­mezekkel Széchy Már hí Dóezy Lajos vigjátéka 3 felvonásban, ,a budapesti nemzeti színház mü- sordarabja kerül színre. Nagyérdemű közönség! Feleslegesnek tartom társulatomnak s működe-, sünknek üres Ígéretekkel, nagy hangú frázisok­kal izetlen reciamot csinálni. Tudom, hogy tőlem és társulatomtól azon tisztességes működést el­várják, mely a színdarabok stilszerü előadása, korhű kiállítása s általában a fegyelmezett tisz­tességes, szorgalmas munkálkodásban nyilvánul. Ezen várakozásnak megfelelni jövök becses kö­rükbe s hiszem, hogy úgy, mint, a hogy 30 éves színigazgatói pályafutásom alatt hazánk legtöbb nagy városainak mint Kolozsvár, Pécs, Kassa, Székesfehérvár, Szabadka, Miskolcz stb. úgy Szatmárnémeti sz. kir. város közönségének elis j mérését is ki fogom vívni. Azon reményben te ■ hát, hogy a müpártoló közönség törekvésemet támogatni fogja, van szerencsém társulatomat, mely a magyar színészet ismertebb és elismert tagjaiból áll, a következőkben bemutatni. Mű­szaki személyzet: Csóka Sándor, igazgató. Vi­hary Elemér műszaki titkár, rendező Győré | Alajos gazda és felügyelő. Egy felügyelő és | diszmester, Balogh Gusztáv karmester, Kmetti Lajos ügyelő, Ivánovits Sándor súgó, Bekóné Mar­git pénztárosnő Dorogi László ruhatáros Ujvá- rossy Albert szertárnok, szinlaposztó Melega Jó­zsef szerepkiadó és szolga. Előadó személyzet: Csóka Sindor igazgató, Csáky Ferencz opera, Operette és népszinmü baritonista. Győré Alajos drámai és hős apa. Kmetty Lajos segédénekes és társalgási színész. Margittai Gyula höss'erel- mes és társ. színész. Mészáros Alajos bo ívivant és natur-bursch-énekes. Miklóssy Gyula Operette buffo, burlesque komikus. Ivánovits Károly súgó, Rédey István opera és operette tenorista. Szen- ger Gusztáv karmester. Szilágyi Dezső operette buffo-jClemkomikus. Tarján Aladár lyrai szerel­mes, társ színész. Vihary Elemér, operette, buffo- komikus, kedélyes apa. Beke Gyula, Bélái Lajos, Ernyey Emil, Halmai Sándor, Mészáros Sáudor, Nyáray Lajos, Ujj Ferehcz, Ujj Kálmán karda- los és segéd színészek. Csókéné Almássy Julia erámai hősnő és társ sz. Bárdinó Anna drámai anya és társ. színésznő. Barna Jolánka, naiva. vígjátéki énekes és tánezosnö, társ. szinószuő. Lévay Berta operette soubrette primadonua és népszinmü énekesnő. Halmai Cornelia operette és szalon comika és társ. anya. B. Kovács Berta másod szende. Raskó Erna drámai szende és társ. színésznő. Rátonyi Stefiké soubrette, ope­rette énekesnő és tánezosnő Szalai Vilma opera, operette coioratur és népszinmü énekesnő. Egyed | Lenke, E. Egyed Margit, U. Jakabffy Aranka, ' Grósz Ilonka, Szabó Mariska, Szalassy Irma, j Ujjnó S. Lujza, üti Gizella kardallos és segéd színésznők. Műsoromban a szinirodalom minden j jelesebb müve megvan, s gondoskodom az uj- ; donságok fokozatos színre hozataláról, a mint azok a fővárosban megjelennek Ezen jelenté­semből kellő tájékozást nyújtva szives támoga­tásukért esedezem ; nevezetesen a bérlet kegyes : és tömeges pártfogásáért. A bérlet következőleg I nyittatatik : 100 előadásra (páros és páratlan bér- í letre egyaránt Alsó- és Emeleti közóppáholy 500 l kor. Felsőpáholy 360 kor. Támlásszék 150 kor. ;Körszék 116 kor. Zártszék 80 kor. 50 előadásra azaz v. páros v. páratlan számú bérletre. Alsó- I és Emeleti középpáholy 290 kor. Felsőpáholy 220 | kor. Támlásszék 76 kor. Körszék 60 kor. Zártszók 146 kor. 20 előadásra azaz páros vagy páratlan számra Alsó- és Emeleti középpáholy 129 kor. I Felsőpáholy 90 kor. Támlásszék 32 kor. Körszék 24 kor. Zártszék 20 kor. Bérlet eszközléssel a 1 bérletpénzek kezelésével és nyugtáztatásával s I minden igazgatói előleges intézkedéssel Vihary Elemér titkárom bizatik meg. Kelt, Szatmárné­meti, 1901. szept, hó 24-én. Kiváló tisztetettel I Csóka Sáudor. a városi színház igazgatója. * Költségvetés. A Szatmári ipariskolába 1901—902. évi költségelőirányzatát a főszám- vevő összeállította s a bevétel 5836 K, 83 fil­lérre, a kiadás 7419 K 29 fillérre vau előirá­nyozva. A költségvetés a közgyűléshez terjesz­tetik be, a mely a mutatkozó 1582 K 76 fillér hiány fedezése czéljából kereskedelmi miniszté­riumhoz felterjesztést és a debreczeni kereske­delmi és iparkamarához megkeresést intéz. + Költségvetés. A szatmári kereskedelmi tanoncziskola költségvetését a főszámvevő ösz- szeállitotta s e szerint a bevétel 2237 K 42 fi. kiadás 4300 koronára van előirányozva. A mu­tatkozó 2062 K. 58 fi. segélyből leend fedezendő. „ Esperest jelentés. A szatmári ev. ref. egyházmegye 1900. évi szellemi és anyagi álla­potáról Biki Károly esperes által szerkesztett jelentésből kiemeljük a következő adatokat: Az egyházmegyében van 67 egyház, két fiók egyház. Lelkek száma 53.435. Született 2138, meghalt 1485, házasságra lépett 452. Van az egyházmegyében 66 rendes lelkész, 4 segédlel- lelkész, 104 tanító, 684 presbyter. Tanköteles van : 6661, iskolába jár 6259. Ismétlő iskola kö­teles 2078, iskolába jár 1396. Konfirmáltak száma 1197. Az egyházak pénzbevétele volt 1900 ban: 226290 kor. Kiadása 186341 kor. Tőkepénze : 198077kór. Adóssága: 172723 kor. Iskoláztatásra kiadott összeg: 129713 kor, ebből a tanitók évi javadalma 106260 kor. Iskolai bútorok értéke 20038 kor., taneszközök értébe 6232 kor. Fél­napi mulasztás 10 hó alatt: 126.614 Az egyhá­zak részére tett pénzadományok összege 16249 kor. Építkezési költség egy óv alatt: 47014 kor. Az épületek évi fentartása : 10970 kor. Az egy­házak adókban s kötelezett tartozásokban fizet­tek : 32593 kor. Tanítói fizetés kiegészítésére s korpótlókra adott az államkincstár 25218 kor. Lelkószi kongruában 18440 kor. Közalapból, or­szágos gyámintézetből s egjAb egyházi források­ból az egyházak, lelkészek, tanítók, özvegyek segélyt nyertek 21544 kor. Nagyobb építkezése -

Next

/
Thumbnails
Contents