Szamos, 1901. szeptember (33. évfolyam, 70-78. szám)
1901-09-22 / 76. szám
XXXIII. évfolyam. Szatmár, 1901. vasárnap szeptember hó 22. 76-ik szám. SZAMOS Vegyes tartaimu lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMÁBMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor j Rákóczy-utcza 9. sz. Egyes Szám áf6 20 fillér. Mindennemű dijak zatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. A szatmári szabadelvű párt képviselőjelölő gyűléséről. a szatmári szabadelvű párt e hó 19-én tartott népes pártgyűlése mindenik szabadelvű polgártársunkat meggyőzhette arról, hogy komoly, egységes párt ez, mely ha kell, rövid idő alatt is meg tud állapodni nagy- jelentőségű fontos kérdésekben, Ezt a tényt a párt annál készségesebb örömmel konstatálhatja, mert a jóformán készületlen pártnak sikerült végleges és megnyugtató megállapodásra jutni. Az idő rövidsége miatt, természetesen sok kombináczió forgott egyelőre szőnyegen, melyek közül a legutolsó pillanatig egyik sem szűrődhetett le a maga utján, a közvélemény csöndesen működő retortáján így történt, hogy azok, kik a Hieronymi volt belügyminiszter jelölésének tervéről s főkép ama legutolsó időben nyert informá- czióról, hogy Hieronymi e jelölést készséggel el is fogadja, — értesülést nem nyerhettek, — helyi jelölésre gondoltak s ehhez képest több, társadalmunkban elismert tekintélyű és arravalósággal bíró emberünk nevét hozták kombináczióba. így kitüntető bizalommal emlegették Hérmán Mihály polgármesternek, dr. Keresztszeghy Lajosnak és Domahidy Sándornak a nevét. Mikor azonban a jelenvoltak felvilágosítást nyertek J az iránt, hogy már előleges tájékozás után Hieronymi a kilátásba helyezett jelöltséget határozóban el is fogadná: a párt lelkes éljenzéssel fogadta a jelölést s elhatározta, : hogy erről sürgönyileg értesíti s programm- beszédjének megtartására fölkéri A szerencsés jelölés e tényében egy- j szersmind az is nyilvánvaló lett, hogy Hérmán Mihály polgármester és Papp Géza főjegyző előrelátással jártak el, midőn a pártot az esélyekkel szemben dr. Chorin Ferencz végelhatározása előtt sem hagyták készület- lenségben. Természetes, hogy az események elé érthető okokból, nem vághattak s mindaddig, mig nem lett aktuálissá, hogy tájékozódásuk eredményét értékesítsék, e körülményt nyilvánosságra nem hozták. (Különben a tájékozódás megszerzése privát jellegű volt, arra meghatalmazást szerezniük a párttól nem kellett, s ha városunk érdekét a bizonytalanság koczkázatának kitenni nem akarták, ez lelkiismeretből kifolyó kötelességnek is tekinthető.) E miatt hallani lehetett hangokat s olvasni egy pár czlkket, melyek erőszakosságot vagy bizalmatlan titkolódzást akartak e magatartásukból kimagyarázni. A pártgyűlésen is volt erről szó s heHIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb Nyilttér sora 20 fiilék lyén való volt a dolgot inkább ott nyílt felszólamlásban tisztázni mintsem hogy e kérdésnek egyesek véleményében kellemetlen utóize maradjon. Most, hogy az események helyzetüket nemcsak indokolták, di a vezetők előzetes magatartásának igazat is adtak, s midőn álláspontjukat a közóhajtás és megegyezés mintegy megpecsételte, elfogulatlan megfontolás után senki sem tagadhatja, hogy a jelölés kérdését szerencsés megoldáshoz juttatták s egyben a párt sikeres működését mintegy előre is biztosították. A Hieronymi eddigi fényes múltja, egyénisége, széles látóköre, tevékenysége s városunk iránt eddig is tapasztalt jóindulata s befolyása azok a karakterisztikus indokok, melyek a párt egységes megállapodását köny- nyüvé tették. Hieronymi Károly, Szatmár sz. kir. város díszpolgárának egyébként ismeretes fényes mozzanatokkal gazdag eddigi pályafutásából a következőket említjük fel: Született Budán, 1886-ban. 1861-ben Má- ramaros vármegye főmérnöke, 1867-ben miniszteri titkár volt. Az ut- és közópitészeti szakosztálynak, majd a vizópitészetinek s később a vasútnak volt főnöke. Külföldi tanulmányutjából hazatérvén, az akkori közlekedési minisztérium újjászervezésében alkotó részt vett. Nagy hatású munkásságot fejtett ki hazai folyóink rendezése és ármentesitése, majd az ország vasutpolitikája Megered a könyem. Dólibábos róna fölött Felhők kerekednek, Kóvályognak, gomolyognak Majd útnak erednek. Nézem, nézem az utjokat: Hova, merre szállnak ? . . . Arra, hol a szülőföldem, Észak kelet tájnak. A lelkem is utjokra kél, Velők együtt szálldos, Messze-messze észak-kelet Kicsiny falujához. Ott a üget, erdő, mező Nem ereszti könnyen, Addig-addig beszél hozzá — Mint a bujdosó felhőké • Megered a könyem. (Nagyrábé.) F. Varga Lajos. Ének az első csókról. Fölöttünk búgtak az akáczlombok, Az édes illat egyre csak omlott, A fehér fürtös virágok lágyan Összesimultak szerelmes vágyban — Emlékszel rá édes ? Ottan bolyongtunk édes kettesbe Egy júniusi mámoros este, Hallgattuk, mint kél a fán szerteszét, Érthetlenül is bűbájos beszéd. — Emlékszel rá, édes ? Mit érzónk ? azt nem tudtuk: én s te sem, Összesimultunk csak szerelmesen, Megtelt a szivünk hő illatárral, Az illatárban szerelmes vágygyal.---Em lékszel rá, édes ? A !.ok szerelem, mit a lomb lehelt, A sziveinkbeu viszbangjára lelt: Álmodó lombbal együtt álmodánk, S megtelt virággal a bajunk, ruhánk. — Emlékszel rá édes ? S hogy egyre szivtuk a hő illatot, Hogy a ringó lomb egyre biztatott, Az akáczvirág, hogy egyre osak bulit, Ajkunk szerelmes, forró csókba fűlt, — Emlékszel rá, édes? . . . Szarka Lajos. A modern tberaphiábau az orvosok mindinkább a természetes gyógyvizek használatát, ezek bözött különösen a maga nemében páratlan ferencz József keserüvlz Kizárólagos raktár Lővinger Józsefnél. Fővárosi levél. Budapest, 1901. szept. 18. Kedves Pajtikám! Hm! hm! mit gondolsz, mi újság itt . . . Hát tele vagyunk Falkaival. Ha megkérdezed az első embert az utczán, ki szemközt jön veled : — mi újság ? - Falkai tárgyalása. Az egész város falka, kiknek csak Falkain jár az eszük. Pajtikám, ha hires akarsz lenni és nem akarod, hogy az első fára felkössenek, úgy sik- kaszszál és hires leszel. Lám Falkai, az Isten vigasztalja, ki volt? — Tudom én, te, ő . . . ? — a személyes névmásokat azt hiszem tudod. — Nos senkisem tudott Falkairól és ma mindenkit megkérdezhetsz, megmondja, hogy : az a pénzeslevélhordó. Mielőtt a börtön hűvös levegőjét élvezte, egy kis körutazást sem sajnált. Ha kimégy a városligetbe, hallhatod a nótát: „Elfogták Falkait ..." Egyszerre hires lett. Ismeri mindenki, nótát csinálnak róla és mint „specziálistát“ az egész világ őt szeretné nézni, de ő senkit. Most van a tárgyalás s ha az újság elárusító elkiálltja magát : — friss-újság, Falkai tár- -et ajánlák. A Ferencz József kese- rüviz már 25 év óta van használatban s egy családban sem szabadna annak hiányozni.
