Szamos, 1901. szeptember (33. évfolyam, 70-78. szám)
1901-09-19 / 75. szám
olyan szinti és állású szolövesszőt egy más vidékről, már nem képes a fajtát megállapítani többé a metsző munkás. Nem lehet közömbös, hogy egyformán-e avagy különbözőképen metszszük szőlőfajtáinkat, mert a mig az egyik röviden metszve *is kielégítő termést ád, a másik csak hajtást fog nevelni, avagy hosszúra metszve az előbbi pár év leforgása alatt teljesen kitermi magát, meggyengül, elvénül, pár évig nem terem, sőt teljesen ki is vész, mig az utóbbi csak is igy metszendő, hogy a kellő termést adja. Nehéz megállapítani a szüretelési időt, mert különböző időben kezdenek érni és érlelik meg teljesen gyümölcsüket. Hát. még ott, ahol csemege szőlőfajta is van s itt is még korai és késeiek is ! Az egyik tökén a fürt már teljesen érett, a madarak hordják, vagy hulló természetű lóvén, bogyói korán megrothadnak sőt le is hullanak, a másik pedig most érik, vagy még nem is lágyul. Itt legyen azután a hegyközség elöljárósága elég tapintatos, hogy mindenkinek kedve szerint állapítsa meg a szüretelési időt, itt őrizze azután a pásztor a hegyet, ha mindenki más időben szedi érett szőlőjét A szőlőterületnek az égtáj szerinti fekvése, a hegy domborzati alakulása közelsége egy jó fogyasztó vidék avagy piaczuak befolyással van a szőlőfajták külön és tervszerű ültetésére s lehetőleg táblánként. Láthatunk északi s még meredek fekvés mellett is későn érő szőlőfajtákat, holott ugyanott egy Kövér, Góhér, Tramini stb még teljesen megfelelő bort adna. Lehet az aljas fekve sekben a rothadásra hajlókat látni s fenn a keményebb bogyósokat. A helyes megválogatással s táblánként ültetve ez elő nem fordul. Egy népes város közelsége s a jó forgalmi eszközök a csemegeszőlő termelést mozdítják elő. Nem lennének ráutalva más vármegyéből szállítani asztali szőlőt, a magunk bor szőlőjére meg a fejünk fő, hogy vevőt fogjunk. Mellé még oly vármegyében, hol a szomszédságban szőlő nem is terem, még a helyi fogyasztásnak sem tudunk eleget termelni. Ilyen hely pedig Szatmárvármegyóben nemcsak hogy elég van, de vármegyénk még hosszú ideig nem lesz képes a saját helyi fogyasztását sem kielégíteni. Ott van a gyarmati járás kötött sik talajú vid- dókével, hol semmi bor sem terem, de az egész hegyvidék is csak elenyésző csekélyre szorul a vármegye nagy terjedelméhez viszonyítva, avagy összehasonlítva azt más borvidék hegyeivel. Fontos szerepet játszik a mai időben a zöldoltás készítés is, az oltás czéljára alkalmas zőldhajtás és a kész oltványok eladása. Kevert ültetésben a csemegeszőlő leszedése bajjal jár, mert a gazdának minden tőkét ismerni kell, hogy hol van, ha ki akarja kerülni kerülni, hogy tőkéjének termése el ne kallódjon, vagy rosszabbul ne legyen értékesítve, mint azt külön ültetés mellett értékesíthetné ; készítendő zöldoltványai is kevertek lesznek s természetesen azokat illő árban nem lesz képes eladni. Ki van zárva a fajbor készítés is. Hogy a kevert ültetésből eredő rossz következmények némileg eltüntessenek, ajánlható most a fürtök leszedése előtt a fajták kiválasztása. Szüret előtt még igen jól meg lehet különböztetni az egyes fajtákat, e végből a fajták számához mérten többféle jelzést használunk, igy lehet színes festékkel, vagy pedig pamuttal jelölni meg a karókat s a fajtáknál használt jelzéseket jegyzőkönyvbe vezetjük, hogy bármikor megtalálhassuk a jelzett fajtát. Azokat a tőkéket pedig, a melyek rugós természetük vagy terméketlenségük miatt nem teremnek, uz úgynevezett gazdabiztató tőké ken (Eongyms szigeti, Ludtalpu, Kadarka stb.) pedig a szölővesszőket derékban letörjük esetle is vághatjuk. Ez annak a jele lenne, hogy ezt a tőkét tovább tartani nem érdemes. Mikor még nem dolgoztunk oltványokkal, az ilyen tőkéket kitakarva, a tőkét nyakban fűrészeltük el és oltottuk be hasiték oltással. Ez az oltási mód a legrosszabb ugyan, de akkor még bevált, mert ha ki is pusztult a töve, hozott a vén oltott jobb fajta gyökeret s fenn tartotta magát, vagy oltás helyett kidobták egyszerűen és ledöntöttek a mellette ievő alkalmas tökét. Ma ezt nem tehetjük, azért törekedjünk az alanyból egy tőhajtást nevelni s ez beoltva zölden a beéres után ledöntetik. A szőlőfajták kevert ültetésének bivei azt hozzák fel, hogy a kevert ültetésü szőlők bora zamatosabb. Igaz ! van ebben igazság, de elfelejtik még állításukhoz hozzátenni, hogy zamatosabb ennek avagy annak a szőlőfajtának a boránál. Ott van a rajnai Rizling, a zöld Szilváid, ott az érmelléki Bakar, szűrjük csak ezeknek a mustját kisérletképen külön s tegyünk összehasonlítást a váralja vidéki Bakar, a Jár dovány avagy a Kövidinka mustjával. Korántsem akarom ezzel azt mondani, hogy az utóbbiak bora rossz, mert hiszen lehet Rajnai rizlingből is rossz bort szűrni rossz fekvés mellett, de egyenlő termelési tényezőket feltó telezve, mégis különbség van a tömeg asztali és pecsenjm bor között. S ha valakinek mégis kedve leune, hogy összeszürje a különböző mustokat, akkor is megteheti azt s még egy tapasztalattal gazdagabb is lehet. A már betelepített szőlőkben a fajtákat helyes selectálással megjelölve, szabadabban vihetjük keresztül czélunkat s képesek leszünk uj fajtiszta telepítéseket tenni. Holott úgy mástól szerezve oltványainkat, mint az sajnos ! velem is megesett, a nagy garral feldicsért s szolid elárusítónak vélt helyről is Passatuti helyett Furmintot kaptam. Igaz! hogy mind a kettő jeles szőlőfajta, de mégsem egyre meg, ha csemege helyett bor-szőlőt vagy bármit is küldnek, pedig még nem termett a hozatott szőlőm, ki í tudja milyen lesz majd csalódásom nem-e a Passatuti fürtök helyett majd gyöngy-szőlőt I fogok látni. Még nekem, tudván hivatásomat is : keverten küldik, hát még mily nagy lehet a laikusnak képzelt szőlősgazdák csalódása? Ideje lenne már hogy termelőink e téren is megállhassanak a saját lábukon, s ne higy- jék, hogy az az oltvány a legjobb, a mik nagy hanggal feldicsérve lettek és más helyről vannak hozva. Van a legtöbb szölőbm sok és jeles szőlőfajta, csak vegye kiki a fáradságot magának most éz jelölje meg a szaporításra érdemeseket a selejtesre pedig mondja ki a pusztulást. Jáhlonszky. Mezőgazdasági érdekek érvényesitése. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület a mezőgazdasági érdekeknek a képviselőválasztásokon való érvényesítése tárgyában tartott tegnapi rendkívüli közgyűlésén elhatározta, hog}- Szatmárvármegye gazdaközönségéhez a következő felhívást intézi: Felhívás Szatmárvármegye GazdaHözönsSgíhez! Magyarország első sorban íöldmivelő állam, az egy évezred óta. Átérezzük az ipar és kereskedelem fontosságát és méltányoljuk mindazon jogos törekvéseket, melyek a magyar ipar és kereskedelem föllenditését czélozzák, de át vagyunk hatva azon meggyőződéstől, hogy életképes ipart, egészséges önnálló magyar kereskedelmet csak erőteljes, fejlett mezőgazgaság biztosíthat. Ámde a mezőgazdaság pang, és múltak mulasztásait kell pótolnunk. Küszöbön van az országgyűlési képviselő választás! Közönyünk vétek volna akkor, mikor esetleg messze jövőre kiható törvényhozási működés érdekeink felett határozni van hivatva. Az Ausztriával való kiegyezés, a külföldi kereskedelmi szerződések, a vámtarifa kérdése, a tőzsde és adó-reformok, a kivándorlás, szóval a közgazdasági viszonyokra vonatkozó kérdések egész tömege nyerend megoldást a jövő országgyűlésen. Mindezek mélyen belevágnak a magyar mezőgazdaság jövőjébe. Ettől az országgyűléstől függ politikai és anyagi jólétünk. Áthatva a magyar gazdaközönség méltányos, senkit sem sértő kívánalmaitól, jogaitól, bizalommal kérjük Szatmár vármegye gazdaközönségét, tömörüljünk igaz, méltányos és jogos érdekeink érvényesítésére Érintetlenül kívánunk hagyni minden pártpolitikát, hisz szilárd meggyőződésünk, j hogy épp’ akkor lesz elérve czélunk, ha minden politikai pártárnyalat magáévá teszi érdekeinket. Választó gazdatársak ! Megmozdult az ország gazda-közvéleI ménye. Sorra megnyilatkoznak az egyes megyék gazdaközönségét képviselő egyesü- [ letek s zászlót bontanak a mezőgazdaság érdekei mellett. Vármegyénk, e kiválóképen földmivelő megye az országos mozgalmakból mindig kivette a maga részét, most sem lehetünk némák, mikor a gazdasági kérdések, a mi érdekeink foglalkoztatják a közéletet. Bizalommal és tisztelettel kérjük tehát Szatmárvármegye gazdaközönségét, hogy az országgyűlési képviselő választásnál párt tekintet nélkül csak olyan jelöltre adja szavazatát, a kinek úgy saját, érdeke, mint eddigi működése, jelleme és adott progr rammja biztosítékot nyújt arra, hogy a törvényhozásban a mezőgazdaság érdekeit istá- polni, előmozdítani és érvényre juttatni fogja. Szatmár, 1901. szept. 18. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület rendkívüli közgyűléséből. poszVéif Nándor, potnahidy Sándor, egyl. titkár. egyl. alelnök. Ugyancsak e közgyűlés Gróf Károlyi Sándornak, mint az agrár érdekek úttörőjének a következő sürgönyt menesztette : Nagy méltóságú Károlyi Sándor Gróf Urnák! Budapesten, Eszterházi-u. 21. Szatmármegyei Gazdasági Egyesület mai I közgyűlése, mely mezőgazdasági érdekeknek ' képviselőválasztásokon való érvényesítésével ' foglalkozott, excellentiádat üdvözli azért, hogy 'a gönczi levéllel utat mutatni méltóztatott. Domahidy Sándor. alelnök. i —........- ...I .................- ................ I A vasárnapi lóverseny. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által évenként rendezni szokott lóverseny szept. 22 én, vasárnap lesz megtartva. Az előkészületek már nagyban folynak; a nevezések a II—V-ik számú, a Lovaregylet által jóváhagyott futamoknál szombaton este, 14-én zárattak le, az I-ső futamra, a mezőgazdák versenyére a helyszínén is elfogadtatnak. A II. futamra, a Szatmárnémeti szab. kir. város 800 kor. dijára 6 nevezés érkezett be. Ezek: 1. Domahidy István úrid s. m. Myllerjung fv 2. Liptay Béla ur 4. ó. p. k, Pattogó. 3. Liptay Béla ur 4. é. sp. k. Diving-Bell. 4. Gróf Merveldt Max. száz. 5. ó. 5. m. Lembeck. 5. Gróf Merveldt Max, száz. 5. é. s. m. Vezér. 6. Nagy Lajos száz. id. sp, k. Vilma fv. A III. futamra, mely a földm. miniszter 1000 koronás dijáért rendezett vadász verseny lesz, (4000 m. táv.) 6 nevezés érkezett: 1. Buday József ur id. barna k. Kati. 2. bér. Kovács Jenő ur 5. é. s. k. Myrsa. 3. bér. Kovács Jenő ur 5. é. p. m. Násznagy. 4. Ko- vásznay Zsigmond száz. 5. é. p. k. Vándor. 5. Szeőke Ödön ur 5. é. p. k. Babám. 6. Szerdahelyi Ágoston ur 6. é. s. k. Bella. A IV. futam (4000 m.-eres akadály verseny) 900 koronás dijára, melyet a Lovaregyle- tek adtak, nevezve lettek a következő telivérek : 1. Liptay Béla ur Ártatlan II. 2. Liptay Béla ur Diving Bell 3. Gróf Merveldt Max. száz. 5. é. s. in. 4. Gróf Merveldt Max. száz. Teretvár nevű pej heréltje. V. futam a Hölgyek dija. Első dij : 400 kor. ért., második dij 100 kor. ért. tiszteletdij remekművű ezüstökben. — Nevezések: 1. Domahidy István ur 5. é. p. k. Remény. 2. bér. Kovács Jenő ur id. p. h. Vihar. 3. Nagy Lajos száz. id. sp k Vilma. 4. Szeőke Ödön ur 5. é. p. k. Babám. 5. Szerdahelyi Ágoston ur 6. é p. h. Névtelenje. Általában a folyó évi versenyeink is érdekeseknek ígérkeznek; a pálya megázott s igy sokkal ruganyosabb, mint az előbbi években. A verseny alatt a villanyos vasút fél óránként közlekedik, ami különösen a városi érdeklődök nagy kényelmére lesz. Mint a múlt évben, úgy az idén is Tota- lisateur fog működni.
