Szamos, 1901. szeptember (33. évfolyam, 70-78. szám)

1901-09-12 / 73. szám

A tárgyalás rendes folyamán több ügy került szőnyegre, a melyek természetüknél fogva tudomásul vétettek.

Az érdemleges ügyek között első volt az árvaszék előterjesztése, a melyben a köz gyám mellett alkalmozott napidijast addig, mig a belügyminisztériumhoz felterjesztett árvaszéki szabályrendelet jóváhagyatik, alkalmaztatni kéri. A közgyűlés tekintettel arra. hogy a könyvelés és számfejtés most még a közgyám kötelessége, a mellé alkalmazott napidijast a szabály leérkeztéig meghagyta.

Nagyobb vita támadt Szőliősi Lajos aljegyző lemondásának elfogadása kérdésében. A polgármester, mint elsőíoku fegyelmi hatóság Szőliősi lemondási kérvényér azon véleménynyel terjesztette be, hogy miután nevezett aljegyző ellen folyamatba tett fegyelmi ügyben oly vétségek merültek fel, a melyek súlyosabb beszámítás alá esnek, a lemondást elfogadhatónak nem tarja. Azonban a közgy. lés tekintettel arra, hogy a lemondás el nem fogadása és a fegyelmi eljárás tovább folytatása esetén az esetleg beadott jogorvoslatok által az ügy befejezése oly hosszú ideig elhuzódhatik, hogy azon állás be nem töltése által a közszolgálat érdeke szenvedne hátrányt, a lemondást elfogadta s a Szőliősi fizetését október 1 tői beszüntette.

A városi árvaszéknél szükséges nyomtatványok és könyvek árának kiutalása iránt a közgyűlés a belügyminisztériumhoz felterjesztést rendelt tétetni.

A kiirtott erdőterület gazdasági művelés alá adandó részének és a felújítandó er- dőterület határának megállapítása kérdésében a közgyűlés akként döntött, hogy a két különböző művelési ághoz tartozó terület határát a begyi országút képezze.

Özv. Martino Bálintné olasz állampolgárnak a közgyűlés kilátásba helyezte, hogy ha a magyar állampolgárságot megszerzi, a város kötelékébe visszaveszi.

Tankóczi Gyula tűzoltó íőparancsnok- nak a tiszti képesítő vizsga letételéről beadott bizonyítványát a közgyűlés tudomásul vette.

A Il-ík transverzalis közút, e mely városunk határán Szamosdobtól Batizig mintegy 10 kilométer hosszúságban vonul át, a

megszakadna fájdalmában a szive, ha ezt az aranyos babát máshoz adnák az alatt, a mig ő a diplomáért, a kettőjük boldogságáért küzd.

Elhatározta, hogy megkérdezi a leányt, eltudná-e magát képzelni, mint az ó asszonyát ? Egy perczig habozott, azalatt a leány megelőzte.

— Istenem, milyen szép és kellemes a falusi élet. Itt minden olyan őszinte, kedves és ón már annyira megszerettem, hogy egyetlen vágyam az volna, ha őrökké falun lakhatnám.

A fiú gyönyörűséggel hallgatta a csicsergő kedves szókat és egyszerre merész vallomásra szánta el magát.

— Látja ón is a falura vágyakozom, Mit szólna, ha egy két év múlva úgy egészen véletlenül egy fedél alatt találnánk mindketten szállást bérelni ?

A leány szántszándékkal nem értette meg.

— Én igen örülnek, hogy jó ismerőssel találkozhatom, de nem tudom mit szólna hozzá a férjem ?

— A férje ?

— Az hát. Csak nem gondolja, hogy még két-három év múlva is leány leszek?

— Nem, azt nem gondolom — rebegte zavartan az ifjú — de addig igen: ugye?

— Az sem biztos. Előre nem tudhatom.

kereskedelmi minisztériumnál a megvalósulás küszöbén áll, azonban a kormányhatóság megkívánja, hogy a város a határba eső ut tentartási költségeihez bizonyos ösz- szeggel járuljon. Ezen összeget 30.000 koronában állapítja meg. A városi közgyűlés azonban kijelentette, hogy amenyiben a város határában levő 38 kilométer hoszu törvényhatósági közút fentartása a városra su lyos terhet ró s a szatmárhegyi ut jó karba hozatalára a múlt évben 32.000 koronát áldozott, jelenleg nincs azon helyzetben, hogy a kormányhatóság által kívánt hozzájárulást megadja. Azonban azon esetre, hogy ha a közúti vashid és az udvari lejáró útig terjedő útszakaszon a kövezed vámszedés engedélyeztetik, hajlandó a transversalis ut helyreállítási költségének, vagyis 50.000 ko rónának 15%-át 7500 koronát megadni.

Üdvös intézkedést czéloz azon javaslat, a melyet a tanács a sertésvész kitütése folytán elrendelendő zárlat elkerülése végett előterjesztett. Ez intézkedéssel a zárlat oly módon kerülhető el, hogy a sertésvész gyanús állat az e végre alakult bizottság által meg- becsültetik s mérsékelt kárpótlás mellett le- szuratik, közfogyasztásra alkalmas része pedig értékesíttetik. E végből 1000 kor. vétetnék fel kisajátítási alapul, a mely összegből évenként 50—60 sertés lenne kisajátítható; e költség azonban megtérül azáltal, hogy a zárlat folytán elmaradt hid, kövezet, vásárvám és helypénz jövedelem az óvintézkedések által tetemesen fog emelkedem. Önként értetik azonban, hogy ha a sertésvész terjedése nagyobb mérvet öltene, a kisajátítási eljárás meg fog szünlettetni. A közgyűlés a javaslatot elfogadta s a számvevőt utasította, hogy az 1000 kort a jövő évi költségvetésbe vegye fel s a tiszti ügyész megfelelő eljárási utasítást dolgozzon ki.

A városi napdijasok sok és nagy kérelemmel járultak a közgyűléshez, azonban kívánságuk csak részben teljesült, amennyiben a közgyűlés csak a következő kérelmüket adta meg: 1. Egy évi szolgálatot eltöltött dijnok betegség esetén első hónapban teljes fizetést, második hónapban 50 %-át kapja, 3 hónapon túl a fizetés beszüntetendő. 2. A napdij katonai szolgálat esetén is jár legtovább 35 napig. 3. Évenként két heti szabadságidőre van igényük s ez alatt fizetése jár. A többi kérelmet, u. m. a nyug— Igaza van. Hisz mindig a nőknek van igazuk.

— Maga túlságos udvarias. Mikor látogat meg újra bennünket ?

— Az egyedül magácskától függ. Ha úgy kívánja minden nap. Csak azt ne mondja, hogy soha.

— Nem, azt nem mondom egyiket sem, hanem jöjjön a mikor jónak látja.

— Tudom, igen tudom. A kedves papa mindig szívesen lát. Szeret tarokkozni.

A leány elpirult, de nem felelt. Épen megérkeztek. A vonat prüszkölő masinája már alig várta, hogy neki vághasson a hosszú, sikamlós útnak. Nagyon türelmetlenkedett.

Bálint gyorsan elbucsozott a társaságtól és pár perez múlva már szélsebesen rohant vele a neki szabadult masina. Rózsika egy darabig csak nézte hosszasan, merően, mint száguld egyre messzebb a robogó vonat, aztán hirtelen oda lépett az apja elé.

— Papuskám a plébános bácsi kórdezteti, mikor tarokkoztok megint ?

— Holnapután.

— Miért oly sokká ? Hátha unatkozol

addig

................

dijintézetbe való felvélelt, a korpétlék szervező bizottságnak kiadta.

Kolozsvári Károly Rákóczy utcza 20. sz. lelke megvételi ügyében a közgyűlés kimondotta, hogy miután ez idő szerint arra semmi szüksége sincs, a telket meg nem vásárolja.

Márkus Márton, a városi szálloda bérlőjének a villamáram-dija kilovatt óránként 6 fillérrel állapíttatott meg.

Végül néhány kisebb jelentőségű ügy s magán kérvény nyervény elintézést, a közgyűlés véget ért.

Szőlőtelepítésünk bajai.

Csak a közelmúltra, mondjuk, ha öt évvel visszatekintünk, szőlő ermelöiuk szakismeretéről bátran elmondhatjuk, — tisztelet a nehány kivételnek — hogy alig terjedt az bizony tovább a szőlőtő egyszerű ismereténél. Ma, a ki szőlősgazdáink között forgolódik, oly alapos ismeretekre valló megjegyzéseket hallhat, miből azt kell gondolni a hallottak első behatása után, hogy mind megannyi szakember, Sőt a gazdáknak egymás között tett megjegyzései, mondjuk tanácsai, nem ritkán oly alapos tájékozottságra vallanak a szölőszeti ismeretekben, hogy csendesen elhallgatva őket, a legnagyobb szőlésznek is örömére szolgálnak.

Ezek után azt kellene feltételeznünk, hogy gazdáink szőlőtelepítéséi kifogástalanok s a legjobban müveltetnek s ember legyen ugyan, a ki ott hibát talál.

A vasúton s a társas összejövetelek alkalmával hallottak alapján a képzeletben felépített légváraink a helyszínén összeomlanak. Ott a sok üdvös és jó tanács, itt a sok hiba, ott tisztába látszanak lenni a követendő iránynyal, itt a szőlőben a tudákos vinczellér munkája az üdvözítő, mert hát még a szölőszeti tanár — igy nevezik a felügyelőt még a jobb időkből, midőn az úgynevezett diplomás vinczellérek, szerintük oki. borászok és szőlészeknek neveztették magukat, — mondjuk a felügyelő tanár sem ér semmit, a mig a vinczellér véleménye ki nem kéretik.

Vannak telepítések Szatmárvármegye szőlőtermő hegyes vidékein olyanok, hogy ott még a rósz akaratú szem sem talál hibát, mint N.- Bányán, Kraszna-Bólteken és vidékén, Nagy- Károlyban, itt-ott a Szatmárhegyen is, de vannak bizony szépen a legutóbb jelzett helyen oly gyenge telepitvények, hogy tulajdonosaik alig dicsekedhetnek vele, s az idegenből jött szemlélő. ha a Szatmárhegy szőlőtelepítéseit nézi, a legkevésbbé sem jön arra a következtetésre, hogy az ottani szőlőbirtokosok legnagyobb részt az értelmes elem birtokában vannak.

Midőn szőlősgazdáink figyelmét a látott hibákra felhívni törekszem, lehetőleg az egész hegyi borvidékről általánosságban szeretnék szólani, hogy a találva érzett gazdák majdan levonhassák következtetéseiket, Fejtegetéseimben a sorrendtől is el fogok térni s lehetőleg akként tenni meg észrevételeimet, hogy az a gyakorlatban actuális (időszerű) legyen.

Szőlőfajtáink kevert ültetése, Selectálás (fajválogatás).

Szőlőtelepítéseink legnagyobb részt különböző szőlőfajtákkal s leginkább minden előre való megfontolás nélkül kevert ültetésüek. Vannak nagyobb telepítések s inkább gazdatiszti kezelés alatt olyanok, hogy a fajták külön táblánként vannak, ezeket most nem érintem. A régi szőlők kipusztulása után, hogy az első telepítésekben a fajták kevertek, az hiba ugyan, de a telepítés hibájául nem róható fel, mert hiszen örültünk, ha hazai zöldhajtást találtunk s hogy mégis csak maradt a mi régi jó szőlőnkből. De igen is azok a nagyobb telepítők már, kik idegenből hozattak kész szőlőoltványokat, legtöbben már hibát követtek el, mert nem alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz.

Szatmárvármegye hegyes vidókü szőlőbirtokai az Érmellék borvidékéhez tartoznak. Az érmelléki borvidék borának jó hírneve már régi, megvoltak a borvidéknek az ő jó szőlőféleségei, a miket, ha megakarjuk tartani borvidékünk jó hírnevét, ültetni kötelességünk is nekünk, ha a piacz részére termelünk a régi hazai szőlőfajtákat kell oltanuk, milyen a Piros-