Szamos, 1901. augusztus (33. évfolyam, 61-69. szám)
1901-08-18 / 66. szám
való, a paraszttal meg akkor íog kezet a földes ur, meg a nagyságos úrrá vedlett • stréber, mikor képviselő akarna lenni. Egységes, összetartó munkát teremteni! Dolgozni ! Ilyenkor, mikor szent István közeledik és mikor látom azt a viaszsárga húsból való ereklyét, mindig ez jut ezembe és olyan sötétesen látnak szemeim. Kedvem volna letérdelni és imádkozni: — Szent István, tekints le ránk és vezesd jobb útra ezt a megtévedt nemzetet! Üdvözlő felirat, Báró Fejérváry Géza m. kir. honvédelmi minisztert, városunk díszpolgárát a közgyűlés dr. Fechtel János tollából a következő felirattal üdvözölte : Nagyméltságu Miniszter Ur! Kegyelmes Urunk! Excellenciád jubiláris ünnepélyének fénye beragyogja az egész magyar hazát s e ritka nap nagy jelentőségét mélyen érezi minden magyar embei, a ki honunk művelődésének, védőerejének s különösen a m. kir. honvédség fejlődésének félszázados történetét ismeri. Hiszen Excellenciád államférfim nagy bölcsesége, mélységes katonai tudása, polgári póldaadó erényei állami életünk minden terén, kimagasló alkotásokkal tették dicsővé azt a pályát, melyet Nagyméltóságod Isten különös kedvezéséből máig megfutott. Szeretett m. kir. honvédségünk szervezése, harczképességének a legmagasabb katonai színvonalra való felemelése olyan elévülhetlen nagy érdemek, melyek már magukban is a nemzeti közelismerés és hála babérkoszorúját fonják Excellenciád homloka köré s halhatatlanná teszik nevét, emlékét. Egyéni nagy és tündöklő tulajdonságai : lángoló hazaszeretete, a veszélyekben halállal, vószszel daczoló bátorsága, vitézsége, nemes jelleme, nemzete iránt szivében törhetlenül élő odaadó ragaszkodása, szt. István koronájához való ren- dithetlen loyalitásu hűsége, mig egyfelől a magyar király legmagasabb változatlan bizalmának, királyi állandó kegyelmének bőséges és bámulatos forrása, másfelől az Ország osztatlan hódoló tiszteletének oka. De midőn Király, Haza, az egész magyar nép örömkiáltásokban tör ki s érező szive lelkesedéssel üdvözli Excellenciádat 50 éves katonai és államférfim pályájának dicsőséges és ragyogó magaslatán ; m dán az ébredő értelmű ifjútól az érett férfiúig és tapasztalatokban el aggott vénekig mindenkinek szive Excellenciád felé dobban: mi Szatmár sz. kir. város törvény- hatósága mindenekfelett ünnepelünk, mert nagy- méltóságod miénk volt ifjúságának reményeiben, miénk maradt férfiú korában s miénk ma, mint városunk díszpolgára, a jubiláris év országra szóló ünnepnapján. S ha van valaki, a ki leikéből remegett a végzetessé válható betegség nehéz napjaiban ; ha van valaki, a ki a szerencsés felgyógyulás nak leikéből örveudett: akkor az mi vagyunk Szatmár város nagy közönsége, mert bennünket Éxcellenciádhoz a hivatalos kötelékeken kivül a szív gyöngéd érezéseinek meleg indulatai is kapcsolnak. Ezen okok alapján mély tisztelettel járulunk Excellenciád színe elé s ragaszkodó hódolatunk lelkes hangoztatása mellett Nagyméltó- ságodnak még törhetlen egészségben folyó Isten bőséges áldásaiban gazdag hosszú életet kívánunk. Szatmárnémetiben, 1901. évi augusztus hó 12-én tartott törvényhatósági bizottsági közgyűlésből : Hermán Mihály Pap Géza polgármester. főjegyző. Tanítói közgyűlés. A szamosujvári gör. kath. egyházmegyé- í hez tartozó szatmár-ugocsa megyei néptanitó- egyesület f. hó 8-án Nagy-Somkuton tartotta meg évi rendes kögyülésót. A közgyűlést reggel 8 órakor ünnepélyes szent mise előzte meg, melyet Szerb János ottani esperes és H o s s z u János lelkész végeztek. A szent mise után a tanítóság a városháza tanácstermében gyűlt egybe, hol a gyűlés* fél 10 órakor kezdetét vette. Elnök Lupán Atanász (felső-bányai tanító) lelkes szavakkal j nyitotta meg a gyűlést s rövid, de velős visza- pillantást tett az egyesület 3 évi hasznos mü j kődésére; s végűi bejelenti, hogy a püspöki kor- j mány Szerb János esperest delegálta a gyű- I lés tartamára püspöki biztosul, kit a jelenlévők j nagy éljenzéssel fogadtak. Ezután Lesián János felolvasta (nagy-: bányai tanító) terjedelmes titkári jelentését az egyesület 3 évi működéséről, melyben a választmány fontos működése emeltetett ki. Egyes espereti körök azonban még csak a kezdet nehézségeivel küzdve, alig adtak életjelt magukról ; mig pedig a többi körről igén szép és sikeres működésről szólt a jelentés. Ezután következett a pénz és könyvtáros sablonszerű jelentése. Majd a bíráló bizottság nevében Lesián János jelenti, hogy ,,A fegyelem fentartása az iskolában“ ezimü kitűzött pályaműre négy munka érkezett be, melyek közül kettő figyelemre méltó mü volna, de minekutána úgy ezek, mint a másik kettő saját szerzőjük nyilt aláírásával voltak ellátva, s igy érdemlegesn bírálat alá nem voltak vehetők, a közgyűlés azokat visszaadni határozta. Ezután több két-két tagból álló vizsgáló- bizottság küldetett ki, részint a pénztár s a könyvtár megvizsgálásására; részint a jelentkező uj tagok felvételére, tagsági dijak és indítványok beszedésére stb. Ezzel a délelőtti tárgysorozat kimerittetett, s aztán a tagok a nagy vendéglő éttermében közebédre gyűltek egybe. Az ebéd folyamán több sikerült és magvas toasztok hangzottak el. s többnyire a tanítók, magasztos hivatásáról szóltak. A délutáni tárgysorozat három órakor vette kezdetét, midőn első sorban a kiküldött vegyes bizottságok rövid jelentése vétettek tudomásul; majd az indítványok során Sir iák Péter patóházai gör. gath. tanító lépett fel in- inditványaival: a) Indítványozza, miszerint a közgyűlés tegyen előterjesztést a püspöki szent székhez, hogy egyes tanítói fegyelmi ügyek tárgyalásánál, a tanítóság az egyesület kebeléből választatott két taggal, kik szavazati joggal bírjanak, képviseltethesse magát, b) Hogy létesittesék ez egylet kebelében egy temetkezési társulat, s c) hogy az egyesület lépjen be a Tanítók Háza egyesületébe rendes tagnak. Ezen indítványok közül az első bizonyos módo- sitásssal elfogadtatott, a többi azonban, tekintettel az egyesületnek három évi, még ifjú korára, anyagi szempontokból későbbi időre halaszta- tatott. Végül következett a gyűlés egyik legfontosabb pontja, a tisztikar és választmány választása Ugyanis Lupán János elnök az egész tisztikar és választmány nevében lemond eddigi működéséről s kéri a közgyűlést, hogy egy korelnököt választva, ejtse meg az uj tisztikar választását. A közgyűlés egyhangúlag N y i s z t o r Hozzá . . . Anyám nevére kereszteltek, S olyan jó is vagy, épp mint anyám. Csupán egyért tartalak roszabbnak, Csupán egyért mondhatlak talán . . . De azért sem — mert jó anyám meg, Hányszor meghúzta a fülemet! így egyitek, mint másikótok, Sohse szerettetek engemet. Anyám mégis jobban szeretett. Mert alighogy kisírtam magam, Ölébe kapott, s összecsókolt, S aztán vigasztalt : „ne sírj fiam !“ De te soha egy csókot sem adsz, S ezzel jobban megversz engemet, Mintha egészen szerteszéjjel Hasitgatnád mindkét fülemet. Lénárd Ede. M Br. Fejérváry Gézánál. A szatmári küldöttség, mely a polgármester vezetése alatt Békéssy Géza, Jaskovics Fe- rencz, dr. Fechtel János b. tagokból állott, — szerdán a d. u. gyorsvonattal indult útnak s> magával vitte azüdvözlő feliratot. Városunk közönsége élénk rokonszeuvvel viseltetett mindig a miniszter személye iránt, ki ifjú kora legszebb és legreményteljesebb idejében volt a szatmári helyőrség tagja s kortársainak elbeszélése szerint az akkori társadalom kitüntetett kedvenczekép szerepelt mindenütt. Ö maga is később, a mikor a szerencse kiváló kedvezéséből fényes kariert csinált s miniszterré lett, a szédítő magasban sem feledkezett meg a kedves múltról s azokról a vidám gondtalansággal teli évekről, melyeket e város falai között töltött, sőt különös előszeretettel emlegette mindig a szatmári élet feledhetetlen epizódjait. Gida bácsit, ha küldöttségben, a fogadásokon, vagy bárhol megpillantotta, hozzásietett, megölelte, megcsókolta s szeretettel kérdezte meg: Hogy vagy, hogy vannak a kedves szatmáriak! Egyeseknek a hatalom polczán, ha kó- r ésük volt, mindig segített és tőle telhetőleg bőven adott, annyira, hogy sok ifiu a városból eddig is megfutott szép pályáját, boldogulását br. Fejérváry kegyének köszönheti. Ösztöndíj, katonai iskolákba való felvétel, előléptetés, magasabb pályanyitás, áthelyezés tekintetében mindennemű pártfogásban részesített mindenhit, közérdekeink istápolásában oly sokat tett, hogy jóságos szivességére csak hálával gondolhatunk. — A legutóbbi fogadásnál sóhajtva emlegette: Vajha még egyszer Önök közé, Szat- márra visszakerülhetnék ! — De rajta is leszek, hogy látogatóba egyszer már le is menjek. — Csak jöjjön, tárt karokkal fogadjuk s tudom, meg nem bánja elhatározását, és ez esetben közzónk nem is tette legutolsó útját. Rokonszenvünk iránta tehát jól megokolt s ha városunk jó barátjáuak ünnepe van, illik, hogy jubiláris nagv örömében szerényen bár, de szívből osztozzunk. Szerényen, mondom, mert mig más városok impozáns küldöttséggel állottak fel, mi kisebb csoporttal tisztelegtünk. Dehát a többiek díszpolgári oklevelet adtak át képviselőjüknek, főispánjuk atyjának, mi pedig már csak régi szeretett polgártársunkat üdvözöltük. Hogy azonban helyes gondolat volt a felutazás, azt a miniszteri termekben uralkodó hangulat s az a lénjmges körülmény bizonyítja, hogy az Ünnepeltnek láthatólag jól esett a figyelem részünkről s meg vagyok győződve róla, hogy ezt az udvariassági aktust emlékében meg fogja tartani. A szatmári küldöttség fogadását 3/4 1 órára tűzték ki, de a deputáció már fél 12 re a minisztériumban megjelent s mig a sor rákerült, a tisztelgő küldöttségek szónoklatait halgatta a díszteremben, a hol az ünnepelt fogadott. Igazán érdekes volt az impozáns felvonulás, a festői díszruhák, a temérdek rendjel csillogása, az aggodalmas elhelyezkedés. A miniszter pedig egyszerű fekete szalon kabátban, fekete nyakkendővel fogadott, s mellén csak egyetlen kitüntetés: a szolgálati kereszt en miniatűr volt látható. A mellék teremben a vérakozók vagy érdeklődők zsibongottok, hangosan társalogtak, tréfálkoztak, de azért a díszterembe behalló zaj a fogadó és beszélő minisztert egy cseppet sem zavarta. Katonás, sneidig megjelenése, rugalmas járása, erős hangja, fáradhatatlansága, vidám, derült jó kedve mindenkit meglepett. — Beszélt hosszasan, szónoki hévvel, élénk hangTeljes menyasszonyi kelengyék és háztartási fehérne- müek dús nagy raktára itcszler János Szatmár, Kazinczi-uteza 2. Ajánlja tavaszi és nyári idényre újdonságait, valamint gyapjú, plÜSCh ágy és asztalterítőit, gyapjú és csipkefüggönyöket, futó és nagy szőnyegeket minden versenyt fölülmúló olCSÓ, Szabott árak mellett.
