Szamos, 1901. augusztus (33. évfolyam, 61-69. szám)

1901-08-01 / 61. szám

XXXIII. évfolyam. Szatmár, 1901. csütörtök augusztus hó 1. SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A SZATMAfíMEGYEI GAZDÁSÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákéczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak Izatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Üzelmek a piaczi élelmi szerekkel. Szájról-szájra kél a panasz állandóan s hovatovább mind hangosabban a közönség körében, hogy a piaczi élelmi szerek be­szerzésénél az egyre szaporodó kufárok élel­messége, sőt vakmerősége már odáig megy, hogy maholnap adófizető közönségünk csak két áron juthat napi élelmi szükségleteihez. A szenzátkodás egyébként már a fő­forrásnál, a falun kezdődik. A kufárok össze - járják a falukat, hol számukra a szatócsok kis bizományi raktárakat alkotnak. Ide hordja a falu népe, jórészt pálinka­hitel, vagy méregdrágán számított más rongy áruk magas ellenértéke fejében a tojást és szárnyasokat. A bizományosoknál meghatározott idők­ben a kufárok megjelennek, az eredményt átszámolják s aztán szállítják, legtöbbször egyenesen Budapestre. Az ilyen szatócsok a bizományi szíve­sen teljesítik, mert kettős hasznuk van : egy­felől a rongy áruikon túladnak, — hiszen p. o. egy tűért, miből két fillérért nyolczat is beszerez a szatócs, — falun egy tojást kapnak, s másfelől megkapja a kufártól is a maga perczentjét. A falusi szatócsok pálinkahitelére s eb­ből folyó váltóüzelmeikre stb. e helyen nem akarunk kiterjeszkedni. A vidéki közönség ve­zetői sokat tehetnének e jól ismert üzelmek megakadályozására. E helyen csak azért mu­tatunk rá e körülményre, mert városi piaczi árainkat már ezek az üzelmek is jelentéke­nyen befolyásolják. Hanem igenis, városi hatóságunknak jogá­ban és kötelességében áll megakadályozni azokat a minden türelmet meghaladó kapzsi eljárásokat, melyek már közel állnak ahhoz, hogy adófizető polgáraink csak „könyök“- kel juthassanak hozzá az élelmi szerekhez, miket közvetlen az egyenes elárusítóktól s igy tisztességes áron akarnak beszerezni. Ily tülekedő vásárlásra még a férfivé- sárlók sem vállalkoznak; annál kevésbé asz- szonyaink, kik rendszerint napi élelmünket beszerzik. Az említett kufárok egymás közt az ilyen fajta versenyt megszokták a beszer­zésnél s ezenkívül a vásárvám-kötelezettsé- get nyíltan kijátszák anélkül, hogy ezért illő megtorlásban részesülnének. Már kora hajnalban lesben állanak a sorompók előtti utakon s vadásznak főkép a szárnyasokra, tojásra és más élelmi sze­rekre. A jó falusiak kezéből aztán ezeket úgy csikarják ki tömegesen, a mint akarják, esküdözvén „becsületükre“ és minden szen­tekre, hogy annál az árnál a piaczon sem kapnak többet. A falusiak jóhiszeműségét : rövidesen kijátszák s a tömeges áruszámi- I tásnál, ha lehet, becsapják. Csak hazafelé ballagtában veszi észre a jóhiszemű eladó, a mint ismét fölveti a számolást, hogy bizony egyenként, páron­ként eladva nem annnyit kellett volna az árujáért kapnia. Ezek a többnyire nadrágos kofák lesz­nek aztán piaczunkon a helyzet urai. Ezek egymás közt csakhamar néhány szóban megcsinálják a kartellt s jó közönségünk­nek az élélmet, kellve-kelletlen, szabott ára­kon kell megvásárolnia. Épen igy vagyunk a gyümölcscsel és zöldségfélékkel is. Idestova oda jutunk, hogy e kufárok mintegy bérbe veszik ki a piczot s olyan állapotot kell tapasztalnunk, mint drága fürdőhelyeken, hol a kapzsi részvé­nyesek gondosan eltávolítják a nyers élelem elárusítóit, hogy a közönség a monopolizáló vendéglősök határtalan zsebmetszéseinek le­gyen kiszolgáltatva. Az igazságtalanság nemcsak a vásári vámkötelezettség kijátszásában rejlik, haném abban is, hogy a városi közönségnek jog­igényei nem érvényesülhetnek. Mi, itt a városon mindenféle czimen súlyos adóval vagyunk megróva, melynek fejében a városi élet előnyeit óhajtanok él­Delejes álom. — Irta: Dévai Imre. — A városban egy hires hipnotizáló tanár produkálta magát a közönség előtt és mindenki csak bámulatos mutatványairól beszólt. A tár salgásnak főthemáját a delejes álom csodatettei képezték és két párt küzdött a maga igazáért. Az egyik vakon hitt a hipnotismus mysteriu- mában, a másik a skepsis gúnyáját öltötte magára. A kétkedők táborának vezére Halassy Gyurka, a vidék legszemrevalóbb ifja volt, mig az ellentábort, Dr. Szentimrey, a külföldről visszatért jeles ideggyógyász vezette. A két párt gyakran vívott heves csatákat és majd az egyik, majd a másik tábor érvei felé hajlado­zott a győzelem pálmája. Halassy Gyurka vőlegénye volt Siklóssy Margitnak, a megye legszebb, legvagyonosabb leányának, ki után hót vármegye aranyifjusága hasztalan versenyzett. Halassy azonban, egy attakkal bevette a győzhetetlennek hitt leány szive erődítményeit. S valóban szép pár is volt a két fiatal. Irigy­kedve tekintett nem egy gyűlölködő női szem a szerencsés Siklóssy leányra, ki a maga részére tudta hódítani Halassyt. Legjobban fájt az eljegyzés Rubos Olgá­nak, a nyúlánk, fekete szemű, örmény leánynak, kiről mindenki tudta, hogy bolondul Halassy Gyurkáért. Mióta nyilvánvaló lett előtte, hogy Ha­lassy reá nézve elveszett, azóta szemlátomást fogyott, fonnyadt, miként a gyökerén megtá­madott virág. Mikor Halassynak jó barátai besúgták, hogy miként eped el a szép Rubos Olga az utána való sóvárgásban, egykedvűen vonta vál­lait, mint a kit legkevósbbé sem érdekel a dolog. * A kaszinóban, mikor a hipnotikus láz a legmagasabb fokán dühöngött, összetalálkozott a két ellentábor vezére, Halassy Gyurka és Dr. Szentimrey Aladár. — Még mindig kétkedel a hipnózis erejé­ben, te hitetlen Tamás? kórdó Szentimrey. — Még mindig, sőt erősebben, mint va­laha, — válaszolt Halassy Gyurka. — No, ha ma estére érkezésed van, úgy maradj itt a kaszinóban, és ón terajtad fogom bebizonyítani, hogy a delejes álom nem hum­bug, nem mese, hanem valóság, melyben két­kedni intelligens embernek nem szabad. — Helyes, ma estére rendelkezésedre ál­lok, — mondá nevetve Halassy és sietett a kár­tyaszobába, mert a tarokk párti már régen várta. Estére senki sem mozdult a kaszinóból, mindenki feszült kíváncsisággal várta a törté- nendőket. Kilencz órakor Szentimrey felállt a kártya asztaltól és,egyszerre abban maradt a játék; mindenfelől az egész társaság Szentimrey köré sereglett. — Kedves barátaim, — kezdé Szentimrey — mielőtt meggyőződtetnólek benneteket arról, hogy a delejes álomban akaratunkat idegen sze­mélyekre átvihetjük és kényszerithetjük oly dolgok véghezvitelére, melyek tisztán a mi parancsunkra történnek, felkérlek titeket, fogad­játok becsületszavatokra, hogy mind arról, a mit itt látni és hallani fogtok, egy hónapig senki­nek nem szóltok. — Fogadjuk! — zúgott fel kórusban az egész társaság. — Azért kértem pedig tőletek egy hónapi titoktartást, mert arra okvetlen szükségem van, hogy kísérletem sikerüljön. Most pedig kedves Halassy barátom^ ülj erre a zsölyeszékre és szegezd merően szemed e fényes kanál gyúpontjára, E szavaknál ka­bátja zsebéből egy csillogó ezüst kanálkát vett elő és azt Halassy szemei elé tartotta. Halassy mosolyogva nézett farkasszemet a fehér pontocskával, mely a kanál domború ol­daláról rátüzött. Alig egy perez alatt azonban, — mialatt a doktor gyengéden simogatta arczát, homlokán Aki házat, birtokot és erdőt venni vagy eladni kényelmesen (mérsékelt közvetítési dij mellett) óhajt, úgy szinte birtok vagy házra olcsó törlesztéses jelzálog­kölcsönt akar, vagy bárminő helybeli vagy vidéki részvényre van szüksége, vagy hat. enj. ház és birtok^eLdjsi, tm-l^esztéses jelzálogkölcsön aZokat eladni akarja, velem lépjen érintkezésbe és meg tog róla győződni hogy kiterjedt Szatmár, Kossuth Lajos-utcza 2-ik szám. előnyös ismeretségem folytán hivatásomnak megfelelek. Kolb Mór.

Next

/
Thumbnails
Contents