Szamos, 1901. július (33. évfolyam, 53-60. szám)
1901-07-28 / 60. szám
automatákat vezeti a suggestió a tömegeket. Az esküdtszékek jobbára egyformán Ítélnek, akárhogy allitvák össze, legalább a statisztika lyukad ki A szellemi niveau nem dönt. Az okos tudás kevéssé hat az esküdtekre; a hires ügyvédek jól tudják, hogyan kell rájuk hatni. Sokszor egész véiet- lenségek döntenek, Egyik ügyvéd beszéli, hogy egyszer az egyik esküdtet semmikép sem tudta megnyerni beszédével, mígnem felkérte az elnököt, eresztesse le a föggönyt, mert a nap folyton a szemébe sütött annak az esküdtnek. Az esküdt elpirult, mosolygott megköszönte és meg volt nyerve a védelem számára. A választók tömegét is igy kell megnyerni általában, mint a tömeget. Ezek a tömegek is ingerlékenyek, hiszékenyek. Ezeket is igy vezetik a vezetők állítással, ismétléssel, a prestige hatása és ragadóssága utján. A jelöltnek legyen meg a prestige-e, a népszerűsége. De a prestige még nem elég Hízelegni kell és pedig a legmézes-mázosabb nyelven a választók kívánságainak, hiúságának. Az ellenjelöltet el kell tiporni, állítva, ismételve s ragadóssá téve a véleményt, hogy a legutolsó ember, ország-világ tudja, hogy bűnt követett el. Az írott programm nem lehet határozott, mert szaván fogják az illetőt, hanem a szóbeli nem lehet eléggé túlhajtott. E túlzások nagyon hatnak s a jövendőre mit sem köteleznek; soha sem törődik azzal a választó. Bűvös hatalmuk van a szavaknak és formuláknak, mint p. o. a gyalázatos tőke; az aljas kizsákmányolok; a csudálatra méltó munkás, stb. stb. Az ész, az okoskodás szerepe az ily gyűlésekben édes kevés. Merő ábránd az egyéni szabadság az ily tömegekben. Vannak helyi, vidéki pártkérdések, a melyekben a vezetők sugalmazását lehetetlenné teszi a választás, a párt előbbi sug- gestiója, mely sokkal hatalmasabb. Általános kérdésekben annál nagyobb tere van a vezetőknek, a pártvezéreknek. Mind oly megfigyelések, melyek bővebb refleksziókra hívhatják fel az olvasót s mindezeket a saját tapasztalatai nyomán könnyen elbírálhatja és kiegészítheti. Yér és vértisztitó szerek. A vér fertőzésének és megtisztításának folyamatát általában épp oly mindennapi dolognak tartjuk, mint. ha az a vegyész kémlelő csövében menne végbe és teljesen megfeledke zünk arról, hogy a vér csepfolyós, eleven egész, a nely minden lélegzetvétellel, minden korty étkezéssel változik. Tisztátalan, rósz levegő belélegzése, alkalmatlan táplálék élvezete, a vér felhasznált részeinek megzavart kiválasztása, j elégtelen testmozgás, tisztátalan, káros anyagoknak felvétele, szóval ferde életmód tisztát- lanná teszi a vért. A vér működése abból áll, hogy az emberi test minden részét táplálékkal látja el, az elhasznált anyagokat pedig eltávolítja. Ennélfogva a vér általános összetételét végtelenül befolyásolja az a körülmény, hogy a test minden része elvesz valamit a vérből, viszont sokfélét átenged neki. A vér hasonlít a fához, a melynek szétágazó, finomabb és erősebb gyökerei mohón szívják föl a tápláló és képző anyagokat, a melynek levelei bizonyos anyagokat kiválasztanak, mig az egész virágot és gyümölcsöt érlel, utóbbi pedig újabb csirákat hint mindenfelé. Hasonlít a vér folyóhoz, melynek alkatát nagy részben a források határozzák meg, de a mely kölcsönös vonatkozásban áll a talajjal, melyen áthalad, a növényekkel, melyek partjait ellepik; az állatokkal, melyek benne élnek, a vízmüvekkel, melyeket táplál és a csatornákkal, melyek bele torkolnak, vagy belőle erednek. Ez a szemlélődés mutatja, hogy az úgynevezett vértisztitó szereknek, mint füveknek, pilluláknak stb. a vér tisztítása és javítása végett való használata egyoldalú, elégtelen és elvetendő, mert ahhoz a gyermekes törekvéshez hasonlítható, a mely a folyam medrét a viz mesterséges elvezetésével vagy a források be tömésével akarja kiszárítani. Számtalan forrásból merit a vér, sokalakuak és bámulatosak azok a szívó és nyomó müvek, melyek szolgálatában állanak ; éppen ily számos és soknemü az egész séges vér fentartásának föladata, éppen oly kü- lömbözők a tisztítás kiinduló pontjai. Általánosságban csak annyit mondhatunk, hogy világosság, levegő, tápláló és élvezeti szerek, mozgás, nyugalom, lakás, ruházat, testgondozás stb. tekintetében való egészséges életviszonyok és ártalmas szokások kerülése lényegesen hozzájárulnak a vér tisztaságának fentartásához. Ezenkívül a vér tisztaságának legmegnyugtatóbb biztosítéka a mértékletesség, A vér összmüködése a különféle működések egyes mozzanataiból alakul. Ha az összmü- ködés nem képes minden egyes működési mozzanat ellátására, akkor ezen nem segíthetünk valamely „mindent gyógyító“ szerrel, hanem a a vér forrásának, keringésének, elágazásának, torlódásának, az összetétel, egyensúly, szétosztás szempontjából való körültekintő és óvatos megismerése utján szüntethetjük csak meg a zavart, megfelelő vértisztitó szerek nyújtásával. A találgatásoknak se vége, se hossza nem lett volna, ha egy közbe jött eset meg nem világította volna a dolgot. Magyariék házában ugyanis keresztelőt tartottak, melyre természetesen Poczok András biró uramat is meginvitálták. Itt aztán mulatozás közben kipattant a nagy titok. Ebéd fölött Poczok uram felállott és imigyen kezdő a prédikácziós izü mondókáját: — Hallják-e kentek, falumbóliek, szállók kentekhez! Végit akarom vetni a községem amazon állapotának, hogy ne süsse mindenki ezt a dolgot, úgy, a hogy akarja, hanem egye meg úgy, a mint vau. Sánta Jóska se nem lopott, se nem csalt, de hazudni már annyit hazudott, hogy ha nem is fór föl csalással-lopás- sal, mégis megérdemelte, hogy betörjön a feje. Azért mégse büntettem meg. Még azért se, a mikor elmondta, hogy a hegytetőn zsákba szedte a csillagokat. De egyszer még az Úristen dolgába is avatkozott, olyant mondott, a mit nyugodtan hallgatni nem volt szabad. Az egész keresztelő népség feszült érdeklődéssel hallgatta a biró szavát és kíváncsian lesték, hová fog kilyukadni. Host egyszerre száz hang is hallatszott : — Ug3’an mit hazudozott az istentagadó ? — Mivel merte magát az Úristen dolgába ártani ? — Hogy az Isten sújtó keze nem ütötte meg rögvest! És számtalan más efféle megjegyzést lehetett hallani. Poczok uram méltóságteljesen folytatá: Hallják tehát, atyámfiai, mit merészelt a gézengúz mondani ! Uram bocsá’ ! Talliáner- szágban soha sincsen tél, havat és jeget meg a i téli gúnyát nem is ismerik. A gyümölcs érik télen-uyáron, a miért, hogy tél nincsen is. Sok hazugságot nyugodtan elnyeltem, de e már több volt a hazugságnál, e már Istenkáromlás; mert, a mit az Isten nagybölcsen berendezett, abba Sánta Jóska hazugságaival bele ne kontárkod • jók. A deres azután visszaadta az Urnák a szen- sógtelenitő Isteutagadót! Már ezután nem fog hazudni Sánta Jóska, — nem a, ameddig én leszek biró. A vendógnóp helybenhagyó felkiáltásokkal kísérte a biró beszédét és jóízűen kaczagott a póruljárt obsitos esetén. így törött bele a_ füllentő Jóska bicskája éppen akkor, a mikor — a hazugságot szokatlan távolságban tartva magától, valót mondott. Sánta Jóskától megfenyitése óta élte vé géig soha senki egy henczegő vagy hazug szavát nem hallotta. Lám, a régi jó időkben mire nem volt jó a deres ! Tihanyi Ferencz. Ama végtelen sok és- különböző- támpontnál fogva melyek e feladatnál az orvos tudásának és tehetségének rendelkezését'»- állanak, az eljárás is minden esetbe» felette változatos és különböző. HÍRROVAT. Az I-ső félév lejártával felkérjük lapnak mélyen tisztelt megrendelőit, hogy hátralékaikat beküldeni s előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. * Személyi hir. Bárányay Imre honvéd- ezredes, dandárparancsuok csütörtökön este szemlekörutjáról Szatmárra érkezett. * Kinevezés. A pénzügyminiszter Pintér Mihály pénzügyőri biztost Nagy-Károlyba pénzügyőri főbiztosnak nevezte ki. * Egyházmegyei liirek. Meszlényi Gyula megyés püspök Schwegler Alajos eddigi Sza- niszlói és Pilcz Ede szinérváraljai káplánokat Máramarosszigetre, Soltész Ferencz erdődi káplánt Szinérváraljára, Reiter Endre akna-sugatagi káplánt Felsőbányára és Varga József uj misóst, Erdődre küldte segédlelkészeknek. * Dalestély. Á Szatmár Németi Dalegyesület f. évi augusztus 1-én, csütörtökön A Kossuth- kerti kioszkban tagilletményes dalestélyt tart. Műsor: 1. Sóhajtás, férfikar: Gaál Ferencztől. 2. Virágénekek, férfikar, Bródy Miklóstól. 3. Harangoznak, imádkozzunk, férfikarra átírta Meder Mihály. 4. Éji varázs, férfikar, Storchtól. 5. Kurucz nóták,' férfikar, Méder Mihálytól. Kezdete fél 8 órakor. * Dalünnepély. A Tiszavidéki dalosszövetség augusztus 24. és 25-én fogja megtartani első dalünnepólyót Debreczenbeu. A programm szerint 24 én összelőadás lesz a színházban, 25-én pedig a szabadon választott darabok bemutatása. * Zászlószentelés. .Az iparos ének egyesület aug. 4 ón, vasárnap este 7 órakor a színházban hangversenyt tart, mely az egész zászló- szentelési ünnepségnek befejezője lesz. A vonós négyest előadják: Havas Miklós ur, mint első hegedűs, Veres Lajos ur, második hegedűs, Meder Mihály ur, harmadik hegedűs és Markos Imre ur, mint kisbőgős. Az ünnepség iránt már most nagy érdeklődés mutatkozik a nagyközönség körében. * Változások a tanári karban. A kegyesrendi kormánytanács intézkedése folytán a n.-károlyi fögyimnasium tanári karából Hollósy Béla Tatára, Niklos János Temesvárra, Brach József Lévára, és Szabó Alajos Nagy Becske • rekre lettek áthelyezve. Helyükbe jönnek :Vog- genhuber Oszkár, Haunsäter József és Majoros Béla Kolozsvárról és Schuhltheisz Vincze Kis- Szebenből. * Eljegyzés. Csesznik Emil, kudsiri állami iskolai tanító f. hó 25-én eljegyezte Pap Gyula adópénztáros kedves és müveit leányát, Margit kisasszonyt. Boldogságot kívánunk az igaz szerelemből kötendő frigyre. * Pénztárvizsgál it. A városi pénztárt f. hó 25 én d. u. 3 órakor a polgármester, a főszámvevő közbenjöttével megvizsgálta s ugjy a készpénzt, mint az okmányokat és értékeket teljes rendben és hiány nélkül találta. * Visk-Várhcgyen f. hó 21 ón délután 5 1 órakor hangversenyt rendeztek, melyen városunkból Biki Cornelia czimbalomjátékával és Biki Károly esperes egy humoros felolvasással közreműködtek. Részt vettek a hangversenyen : ifj. Váradi Gábor törvszóki biró neje (M.-Sziget), dr. Kardos L. ÚDiós-Györ). A közönség nagy tetszéssel fogadta, élénk tapssal és virágcsokorral jutalmazta a közreműködőket. Hangverseny utáu tombolaestóly volt, melyen értékes tárgyakat nyertek a szerencsés játékosok. A várhegyen időznek jelenben: Szilágyi János, ifj. Váradi Gábor családjaikkal M -Szigetről, Horváth István kir. ügyész, Ferenczy Gyula tanár Deb- reczenből. Biki Károly esperes, özv. Pokoruy őrnagyné, Győri J. Szatmárról, dr. Balázs L. kir. járásbiró Husztról, Czink M. és neje Kolozsvárról, Tóth Kálmán rimaszombati tanár, özv. Báthory S.-nó családjaikkal Debreczenből, dr. Barkásy Sándor kir. alügyész, Jeszenszki D. erdész, dr. Szilágyi Antal stb. * Dr. Spitzer Mór, Zomborban, megyei főorvos. „A Ferencz József keserüviz ivásra sokkal kellemesebb és sokkal hatékonyabb, mint minden egyéb keserüviz, és annak hosszabb használata után sem támad bárminemű káros utóhatás.“
