Szamos, 1901. július (33. évfolyam, 53-60. szám)

1901-07-25 / 59. szám

Á buzaüszög és a csávázás. Az üszög a búzának égjük legnagyobb ellen­sége, ami az üszögre kedvező viszonyok mellett a termés 40—50, sőt 70 °/o át is tönkre teszi, sőt a tönkre nem tett szemek is veszítenek értékükből, mert az üszög a búza szemek sző­rös végére rátapadva azokat u, n. „spitzbrand“- ossá teszi. Szomorúan tapasztaljuk az üszög tetemes kártételét az idei búza termósheu, ami sok gaz­dát fog rávezetni arra, hogy az üszög elleni védekezést, a vetőmag u. n. csávázását ne mel lőzze, Az üszög spórái ugyanis leginkább a ve­tőmaggal kerülnek a talajba, de mert a szalmával, trágyával stb. is kivihetők, a leggondosabb csá­vázás is csak évről évre rendes alkalmazás mel­lett s igy is csak, ha az összes gazdák vala­mennyien alkalmazzák, fog biztos hatást mu­tatni. Ezért oly fontos, hogy ne csak uradalmaink és nagyobb gazdaságaink, de a legutolsó kis­gazda is védekezzék s ne sajnálja azt a cse­kély höltséget és fáradságot, ami oly nagy ká­rosodástól mentheti meg. A védekezés azonban legyen czélszerü, s ne elégedjünk meg félmunkával, mert igy egy kevés fáradság megtakarításával kárba veszhet munkánk és a rá fordított költségünk. A csávázás czélja, hogy a szemekre ta­padt üszögpor s esetleg a még fel nem pattant szemekben levő üszög elpusztuljon. E czólra számtalan szert ajánlanak és hoz­nak forgalomba, melyek azonban csak annyi­ban bírnak értékkel, amennyiben az igy többszörös áron megvásárolt rézgálicz képezi e szerek anyagát. A rézgálicz pedig magában sokkal olcsób­ban megvásárolható s igy nincs czélja, hogy a gazda a hangzatos reklámnak felüljön s 7—10 eres áron szerezze be azt, amit sokkal ol­csóbban megvehet tisztán. Linhart magyar óvári tanár számításaiban kimutatta, hogy a 35 krért árult Dupuy-féle csáva 7 kr., a 30 krért árult Braudl-féle csáva 9 kr., a 28 krért árult Schönbeck-féle csáva 8 kr. értékű rézgáliezot tartalmaz. Saját jól fel fogott érdeke tehát a gazdá­nak, hogy csávázásra a legmegfelelőbb és egy­úttal legolcsóbb anyagot használja, a rézgáliezot. A búza csávázására is sok módszert aján­lanak, melyek többé kevésbbé tökéletesek. A czél tökéletes elérése mindenesetre azt kívánja meg, hogy a csávázandó búza szemek mentül tökéletesebben ki legyenek téve a csáva ha­tásának. Ha e végből a szükségesnél erősebb olda­tot készítünk, a magvak egy része csiraképes- ségében lesz megtámadva, ami a gazdára ismét csak veszteség s mert az erősebb oldatot ké­— Nagy Isten ! Ments meg üldöző gon­dolataimtól, — igy sóhajtottam fel e nehéz órákban, de a lelkifurdalás mardosó fájdalma nem akart megszűnni Futottam önön magam előtt-, míg csak ki­fáradva le nem rogytam valahol. A külváros egy zugutczájábau szedtek fel, úgy vittek a legközelebbi kórházba. . . . S most hozzátok szólok, ti nagy tu­dósok, ti mindent tagadó lángelmék! kik nem hisztek az előérzetetekben, sejtésekben, telepát­ia áb an ! Mivel magyarázzátok meg nekem a történteket ? ! Ki találja meg kulcsát annak e rejtélynek, mi módon volt lehetséges, földöntúli erők behatása nélkül, hogy nékem a látomás, előtte való éjjel bejelentette a koldus öngyil­kosságát? Honnan tudhattam én meg az ese­ményeket előre ? Vájjon nem a lélek együttérző húrjait rezgették-e meg a halálküzdelemben kínlódó koldus jajszavai ?! Ha nincs előérzet, ha nincs sejtelem, mely előre megsúgja a jövőben történteket, ha nincs telepathikus érzés, mely a gond latnál is gyor­sabban hirül hozza azt, mi szivünket gyászba borítja, akkor honnan tudhattam meg előre, mindazt, miről a napilapokból csak reggel ér­tesülhettem ?! Hát az esti újságból. nyelemből szokták készíteni, azért, ho^y gyor sabban bánjanak el a csávázással, az oldat e mellett a vetőmag minden részét nem érintvén, a csávázás hatása még sem lesz kielégítő. Kísérletek a legtökéletesebbnek a Khün- féle csávázást igazolták. 0 szerinte 1/2 (fél) szá­zalékos rézgáliczoldatban kell a búzát 14 órán át áztatni, közbe többször felkeverve. Ez eljárás azonban annyi időveszteséggel jár, hogy csakis kisebb mennyiségekben lesz keresztül vihető. Linhart kísérletei alapján sokkal czólsze- rübbnek mondja az áztatás helyett a vetőmag­nak a fenti erősségű oldatban való mosá­sát, ami kevesebb időt igényel, s a búza sze­mek mosása által azok minden része érintkezik a folyadékkal s igy az eredmény itt is tökéle­tes, sőt előnye, hogy rövideb o ideig lévén a folyadék hatásának kitéve, e szemek nem duz­zadnak meg annyira, rendes beállititásu vető­géppel vethető, és még egy előnye, hogy nem kell sok idővel előre vetés előtt gondoskodni csávázásról, mert hisz közvetlenül a vetés előtt is van idő azt elkészíteni. A vetőmagcsávázás e módja a következő : Egy kádat megfelelő magasságban megtöltünk hideg vízzel. A viz mennyiségének megfelelő fél °/0 rézgáliezot meleg vízben feloldunk s azt a kádba öntjük Most egy füles vessző kosár 2 fülén át botot huzunk s e botot a kád szélén megakasztva a folyadékba merítjük s - 10—15 liternyi vetőmagot merítünk bele, úgy, hog}7 a magot a csáva legalább egy arasznyira ellepje. A vetőmagot most kevergetjük s kézzel mind addig mossuk, mig hihető, hogy azt a folyadék minden részében tökéletesen érintette. Mosás közben a folyadék felszínére kerülő könnyű ré­szeket tenyérrel lemeritjük. Az igy megmosott magot vékony réteg­ben kiteregetjük száradui, a kosárba pedig uj magot merünk s folytatjuk a műveletet. Különben az üszög elterjedését nagyban akadályozza a géppel való vetés is, az üszög spórák ugyanis csak addig képesek a szemekbe telepedni, a mig azok egy bizonyos fejlődési stádiumot el nem értek. A kézzel vetett búza egyenlőtlenül érik, s igy az üszkösödésre több idő van, mig a géppel sorba vetett, a földbe egyenlő magasságban jutott szemek egyszerre indulnak csírázásnak, a kalászok egj'szerre ér­nek s igy e veszedelmes fejlődési időköz rö- videbb lesz. Most a vetési idő előtt ajánljuk az elmon­dottakat homoly meggondolásra, nehogy a gazda sok munka és költség árán nyert kalá­szaiban búza helyett ismét üszköt arasson. P. A gazdasági munkás- és cselédsegély­pénztárról. (Folytatás és vége.) II. A segélypéuztár helyi igazgatását a kö­zségekben az elöljáróság látja el, addig, a mig ötven tag nincs a községben. Ha "a községben ötven tag már van: helyi bizottság alakittatik, melyben a munkaadók és munkások egyaránt képviselve vannak. A segélypénztári orvos teendőit a községi orvos látja el, de elláthatja, ha munkaközben történik a baleset, a munkaadó orvosa is. A község s a helyi bizottságok rendsze­rint nem kezelnek pénzt; a segélyeket tehát a vett jelentés folytán postai utón a központi igazgatóság küldi meg. Munkaközben történt baleseteknél a törvényben megállapított segélyt a munkaadó köteles előlegezni, a kinek • ezt a központi igazgatóság megtéríti. III. A pénztár jövedelmét képezik : a) a tagok befizetései ; b) az állam évenkinti százezer korona hozzá- járálása ; c) a munkaadók hozzájárulása. A törvény 8. §-a alapján minden munka adó minden gazdasági cselédje után évenkint 120 fillér hozzájárulási költséget tartozik fizetni. A hozzájárulást a községi elöljáróság összeírás révén veti ki. A megállapított hozzájárulást a községnél kell lefizetni. Ezen hozzájárulás fize­tési kötelezettsége alól föl vannak mentve az alapítók, vagyis azok, a kik a pénztár javára legalább 50 koronát lefizettek, feltéve, hogy cselédjeik helyett az évi első csoportbeli rendes tagsági dijat: 10 korona 40 fillért sajátjukból előre befizettek vagy kinyilatkoztatták, hogy ennek a díjnak legfeljebb csak a felét fogják az illető cseléd bérébe betudni. Ha az alapitó nem minden cselédje helyett fizeti az előbbiek szerint a tagsági dijakat, csak azon cselédek után járó 120 fillér hozzájárulási fizetési kö­telezettség alól mentetik fel, a kik helyett a tagsági dijat tényleg fizeti. Minden gazdasági cseléd, a ki után a mun­kaadó a 120 fillér évi hozzájárulást fizetni kö­teles, a rendkívüli tagokkal egy tekintet alá esik, s a cseléd, illetőleg családja baleset, bal­eseti rokkantság és baleseti halál esetében olyan segélj't kap, mint a rendkívüli tagok. IV. A segélypénztár a kormány felügyelete s ellenőrzése alatt áll. Az igazgatóság elnökét s 12 tagját az első évre a földmivelésügyi minister nevezi ki. Azután az igazgatóságba 4 tagot az alapítók, 4 tagot pedig a helyi bizottságok révén a tagok választanak. Az igazgatóság elnökét, az ügy­vezető igazgatót s 4 igazgatósági tagot minden­kor a földmivelésügyi minister nevez ki, a ki a pénztár f lügyeletére s ellenőrzésére kormány- biztost rendel ki. Felhívás. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület a Nagyméltóságu földmivelésügjd m. kir. minisz­ter ur által adományozott pénzdijakkal és a rendező egyesület által adandó oklevelekkel 1901. julius 29-én d. e. 10 órakor Szinyórváral- ján a vásártéren szarVastnarha tenyész díjazást rendez, az alább felsorolt feltételek mellett: 1. Kis gazdák tulajdonát képező kisborjas tehenek után: 1. 80 korona áliamdij és dicsérő oklevél. 2. 60 korona „ és elismerő oklevél. 3. 40 korona „ és „ 4. 30 korona áliamdij. 2. Kis gazdák tulajdonát képező 2 éves üsző borjuk után. 1. 60 korona áliamdij és dicsérő oklevél. 2 30 korona „ és elismerő oklevél. 8. 20 korona áliamdij. 3. Kis gazdák tulajdonát képező 1 éves üsző borjuk után. 1. 40 korona áliamdij és dicsérő oklevél. 2. 30 korona „ és elismerő „ 3. 20 korona áliamdij. 4. Közép és nagybirtokosok tulajdonát képező kis borjas tehenek után. 1. Arany oklevél. 2. Dicsérő oklevél. 3. Elismerő oklevél. 4. Elismerő oklevél. 5. Közép és nagybirtokosok tulajdonát képező 2 éves üszők után. 1. Arany oklevél. 2. Dicsérő oklevél. 3. Elismerő oklevél. 6. Közép és'nagybirtokosok tulajdonátképező 1 éves üszők után. 1. Arany oklevél. 2. Dicsérő oklevél. 3. Elismerő oklevél. 7. Közép és nagybirtokosok tulajdonát képező 1 éven felüli bika borjuk után. 1. Aranj7 oklevél. 2. Dicsérő oklevél. 3. Elismerő oklevél. Általános szabályok: 1. Úgy a pénzdijak, mint oklevelek csak a vidéki viszonyokhoz mérten absulot becsű és olyan szarvasmarhák után fognak kiadatni, melyek Szatmárvármegye területén neveltettek. 2. Csakis magyar fajú marhák vezethetők elő. 3. Díjazva csak saját nevelésű marha lesz. 4. Saját nevelés, valamint a tulajdonos bir­tokviszonya kívánatra községi bizonyitvány- nyal igazolandó.

Next

/
Thumbnails
Contents