Szamos, 1901. június (33. évfolyam, 44-52. szám)

1901-06-30 / 52. szám

önmagunktól és másoktól — egy képzelt! „mumusától: a megszólástól ijedezve — többet követelünk, mint amennyit becsületes munka révén megszerezni lehet.

Addig, mig a társadalom felfogásában gyökeres változás nem áll be, a brassóihoz hasonló esetek sűrűn fognak ismétlődni.

A társadalomnak le kell ráznia magáról azokat az úri passziókat, melyekre pénz nem tellik, kell, hogy bírjon mindenki annyi erkölcsi erővel, hogy a világ ítéletével, mely csak külsőségekből alakul, szembeszállhasson és jövedelménél többet ne költsön. Többre becsülendő a takarékos ember a gazembernél.

Igazságtalan adórendszerünk.

Gr.) Mondanom sem kell : hisz úgy is mindenki tudja; sőt ha a hangzatos jelszavaknak hinni lehet — illetékes helyen már erősen tanulmányozzák a jelenlegi adórendszer mikénti javítását. Úgy, de a tanulmányozástól a törvényerőre emelkedésig megöszülhet az ember, s addig még nagyon sokszor harczba keveredhetik a törvényt kérlelhetetlen szigorral végrehajtani kónyszeritett adókivetö s behajtó közeg saját emberi „én“-jével.

A hivatalos közegek kénytelenek az adótárgyat megadóztatni, de ezek se tagadhatják meg önmaguktól, mint emberek, hogy szót ne emeljenek ama szerencsétlen embertársak érdekében, kiket az II. osztályú kereseti adóról hézagosán megalkotott intenozióiban a §§. rágó bölcsesség által félremagyarázott 1875. évi XLVII. tcz. az állam „érdekében“ agyon nyomorít

A törvény értelmében ugyanis mindenki, a kinek háza, földje, vagy tőkekamat adója van II. oszt. kereseti adóval megrovandó; de egy betűvel sem intézkedik aziránt, hogy bizonyos minimális adótárgy megadóztatható ne legyen, íme egy eset a többek közül :

Van a községben egy jó magaviseletü cseléd, ki hosszú évek során keresztül addig«ku- porgatta össze filléreit, mig az 150 koronára nőtt. E 150 koronát aztán kölcsön adta egy szegény sorsú háztulajdonos napszámosnak, kitől az irás szent szavai szerint 8 százalékos kamat fejében 12 koronát kellett kapnia. Ámde adósa kétségbeesik, családja eltartója nincsen, igy nemcsak a tökét, de még a kamatjait sem tudja vissza fizetni.

Szintén szegénysorsu hitelezője tőkéjének biztosítására zálogjog bekebelezést kér az adós ellen, azt meg is kapja, de nem viszi rá a lelke, hogy a kis házikót elárvereztesse, hogy ekként a tőkéjét kamataival megkaphassa. Szóval szerény tőkéjének kamatait nem élvezi, ennek daczára a telekkönyvi végzés alapján ellenében kirovatik a 10 százalékos tőkekamat adó fejében 1 kor. 20 fül., mely nem volna sok ugyan, de igazságtalan már csak azért is, mert hivatalból

senki sem deríti ki, hogy van-e hitelezőinek j igénye az 1975. XXII. tcz. 2. §-ának 14. pontjában megszabott mentességre. Pedig az igény I megvan, csakhogy a kivető nem keresi, a fél meg nem tudja. így azután 1 kor. 20 fill, tőke- kamat adó után kivettetik 4 kor. II. osztályú kereseti adó, általános jövedelmi pótadó, községi pótadó, útadó stb. s mire óv végén vagyunk : 12 kor. nem élvezett kamat jövedelem után 10—12 korona pótadó fizettetik.

A kincstár érdekeinek magasabb szempontjából lehet ez igen szép és épületes dolog, de nagyon alkalmas arra, hogy behajtáskor egy pár végrehajtó fogába kerüljön.

Nem kellene tehát az igen nagyon is szembeötlő igazságtalanságok megkorigálásával az általános adóreformot bevárni, hanem illetékes helyen sürgősen intézkedés volna teendő az iránt, hogy hasonló jogtalanságok novelláris törvény- czikkek alkotásával megakadályoztassanak.

HÍRROVAT.

A Il-ik félév közeledtével felkérjük lapunk mélyen tisztelt megrendelőit, hogy hátralékaikat beküldeni s előüzetéseiket megújítani szíveskedjenek.

* Személyi hir. Mint biztos forrásból értesülünk a harmadik honvéd lovasdandár parancsnoka Zech Arnold vezérőrnagy lesz, mint honvédlovassági felügyelő; Zech utódja pedig Rohr Ferencz ezredes, dandárparancsnok lesz.

* Rendkívüli közgyűlés. Rövid egy órai lefolyás alatt 3 közgyűlés folyt le a városi teremben f. hó 27 én d. u. 3-tól 4-ig. Az első rendkívüli közgyűlés 3 órakor kezdődött, a melynek tárgya a Magyar Jelzálog és Hitelbanktól a szálloda építéseié felveendő 360.000 korouás kölcsönről szólott. — A kölcsön felvétele iránt megindított tárgyalás után a Magyar Jelzálog és Hitelbank a szükséges pónzösszegett 94% os árfolyam mellett 5.35°/0 tőke és kamat vörlesz tóssel ajánlotta fel. Ezen kölcsön iránt megiu- ditott tárgyalással egyidejűleg a helybeli pénzintézetek is felszólittattak, hogv a város részére ideiglenesen, mig kedvező pénzviszonyok állanak be, megfelelő kölcsön iránt tegyenek ajánlatot. A helybeli pénzintézetek, egynek kivételével, ajánlatot tettek a városnak ideiglenes kölcsön j nyújtása iránt. Azonban a legolcsóbb is 5.65% mellett volt hajlandó a kölcsönt megadni. A| közgyűlés tekintettel arra, hogy a Magyar Jel-1 zálog Hitelbank által felajánlott kölcsön a jelen- j légi viszonyok között elég kedvezőnek mondható és a pénzintézetek által ajánlott kölcsönnél még mindig előnyösebb, a Magyar Jelzálog Hitelbank által megküldött kötelezvényt és törlesztési tervet elfogadta és annak aláírásával és a kölcsön reálizálásával a polgármestert megbízta. — A második rendkívüli közgyűlés röviden lefolyt a nélkül, hogy a közgyűlés a kitűzött tárgy érdemleges elintézésébe bele kezdett volna, mert Kovács Béla, a ki a Rákóczysárolt, én az ön tulajdona vagyok és mint ilyenről, az ön kötelessége gondoskodni.

— Talán csak nem kívánja, hogy kihizlaljam magát?

Oh dehogy, nem is szeretném, mert az izmok fejlődését többre becsülöm, mint a zsige- reket, — és igy szerény, de jó és tápláló házi koszttal megelégszem.

— No ilyen szemtelent. De hát cssk nem hagyhatom elveszni a tiz pengőmet, inkább hadd egyen nálunk, azzal az ötkamrával, úgy sem élhet valami nagyon sokáig . . .

. . . Akkor féléves házas és deli ifjú voltam. De a perczek múltak, két gyermekem is már másodszor, kedves nőm pedig negyedszer fogzott, (a harmadik pár fogsor kiesett a szájából és eltörött) koponyámon pedig a hold már teljes töltóben pompázott a kamarás ur még mindig feljárt. Hízott gyarapodott, mig végre utőlérte a végzet, egyszer csak vacsoránál nagyot hörgött — és összeesett.

— Megütötte a guta, — kiáltám lelkesedéssel, — de örömöm csakhamar búra fordult, hova teszszük ezt az embert, mig valami orvos ki nem operálja a szivét ?

— Erre kedves nőm egy fényes ajánlattal állt elő. — Tudod mit-? Egyszerűen beleteszszük a nagyteknőbe, azt megtöltjük spirituszszal, aztán eláll benne addig, a mig az orvost el hívjuk.

— Igen ám, de honnan veszünk annyi spirituszt ?

— Hát hiszen most már kapunk hitelbe is, szivéből azután szívesen kifizetjük.

Hiába csóválta meg hitetlenül kedves nőm fejét, ő azt kénytelen akarni, a mit ón megteszek, és igy kamarásunkat spirituszba helyeztük, azután nyugalomra tértünk.

Alig szendereghettünk azonban egy-kót órát, midőn éktelen orditozás és dalolás verte fel az éj csendjét.

— Kedves nőm megdöbbenve ugratott ki engem az ágyból, — kirohanok a konyhába, — hát kamarásunk épen czigánykereket igyekszik hányni.

Ránézek a teknőre — üres.

A helyzet egyszerre világos volt előttem. A nyomorult csak tetszhalott volt, a szesz szagától magához tért, kiitta az egész spirituszt és most be van rúgva, mint a csap.

De erre már az ón galambepóm is felforrt. Az ajtót kinyitni, a kamarást kiguritani, tőle röptében még egy búcsúpofont kapni, — egy fájó pillanat müve volt.

A meggazdagodásról azóta végleg le mondottam, bár kedves nőmben a kamarás esete után erős a meggyőződés, hogy az ón becses agyvelőm is, praeparálva egy múzeumnak megér annyit, mint egy öt kamaráju szív.

utcza 44. sa. telkét a város által megvásárolt Rákoczy-u. 25. sz. telekért és az erre tervezett ovoda építési költségért cserébe felajánlotta, e/.en kérelmét visszavonta, minélfogva városi közgyűlés az ügyet napirendről levette és a«z ügyiratokat folyamodlőnak visszaadta, — Végül a harmadik gyűlés tárgya vétetett elintézés alá, a mely ügy korábbi időkből is ismeretes, ameny- nyiben a városi közgyűlés még 1897-ben az alsóbb fokú vasúti alkalmazottak gyermekei részére felállítandó internátus épülete ügyében már határozott s ez alkalommal csupán a hely megválasztása maradt függőben. A hely kérdésében f. ó. jun. 11-én számos bizottsági tag meghívásával értekezlet volt és ennek végered- ményeképen abban történt megállapodás, hogy az internátus helyéül a séta tér jelöltessék ki és adassák át a magyar államvasutak igazgatóságának, mert ezen hely jelenleg minden haszon nélkül hever, más megfelelő telek megszerzése pedig a városnak oly megterheltetóst okozna, a melyet a jelenlegi viszonyok között meg nem bir. Minélfogva városi közgyűlés hosszas vita után a sétatér átadását elhatározta és a bemutatott szerződési feltételeket azon kikötéssel fogadta el, hogy a tápintézetben a növendékek felügyeletére a tanács által javas latba hozandó két gimnáziumi tanuló alkalmaztassák s ezek ott ellátással és élelmezéssel látas- sanak el. Továbbá kikötötte a közgyűlés, hogy a tápintózet építésénél és az intézetbe szükséges élelmi és egyéb czikkek beszerzésénél a helybeli kereskedőknek és iparosoknak előny biztosittas sók. Ezzel a közgyűlés berekesztetett.

1 Tanári kinevezések. Avail.- és közoktatásügyi miniszter Fölkel Béla szatmári kir. kath. fögimu. h. tanárt ugyanezen intézethez a IX. fizetési osztály 2-ik fokozatába, (2400 korona) rendes tanárrá nevezte ki. — Mátrai Vilmos ki a múlt évben a helybeli kir. kath. főgimnáziumnál működött, a miskolczi kir. kath. gimnáziumhoz rendes tanárrá neveztetett ki.

* Pítpszeilteles. Meszlényi Gyula püspök, tegnap, szombaton áldozó papokká szentelte : Koller Bélát, V a r g a Józsefet és Lichte- n egg er József budapesti V. kerületi állami főgimnáziumi tanárt. Lichtenegger öt évvel ezelőtt a szatmári kir. kath. főgimnáziumban működött, s mint az intézet egyik jeles tanára, műveltsége, tudományossága s szeretetreméltó modora által, köztiszteletben és szeretetben re szesüit. Régi vágya volt a papi pályára lépni, melyre mindig hivatást érzett. Első szentmiséjét Budapesten a Jézus szent szive templomában július 7-én mutatja be az ég Urának, Fász- tusz Elek manuductorsága mellett. A szt. beszédet, dr. Várady L. Árpád kultuszminiszteri osztálytanácsos tartja.

* Tanári ebéd. A jezsuita atyák csütörtökön ebédet adtak a helybeli kir. kath. főgimnázium tanári kara részére, melyen mindvégig a hagyományos jókedv uralkodott. Felköszöntőket mondottak : p. Hippich István házfőnök a tanári karra, Ratkovszki Pál igazgató a jezsuita atyákra. Tósztoztak még: Melles Emil, Fásztusz Elek, dr. Fodor Gyula, p. Mladoniczky Ferencz, dr. Fechtel János stb. A kedélyes lakomának 5 órakor volt vége.

* Püspöki kiküldött. A magyarországi latin- és görögszertartásu kath tanítók segélyalapja központi bizottságának f. évi augusztus 24-én Budapesten a központi papnevelő intézet dísztermében megtartandó évi rendes közgyűlésére, a szatmári egyházmegye részéről, Meszló- nyi Gyula megyés püspök Erdélyi Imre képez- dei tanárt küldötte ki és bízta meg az alap tagjainak kópviseltetésével.

* Alapítvány. Gróf Almássy Kálmánná csillagkeresztes és palocahölgy, valamint Be- niczky István cs. és kir. kamarás és családjaik tagjai azon örömük emlékére, hogy Be- niczky István a szatmári kir. kath. főgimnáziumban 1900. junius 16-án az érettségi vizsgálatot jeles eredménynyel tette le, 400 korona alapítványt tettek. A tőke kamatai óvenkint két egyenlő részre osztandók s az évzáró ünnepség alkalmából egyik rósz oly tanulónak adandó, ki a latin nyelvben tűnik ki jeles ismereteivel, a másik rósz pedig olyannak, ki a mennyiségtanban tanúsít kiválóbb igyekezetét és előmenetelt. A jutalmat a szatmári kir. kath. főgimnázium tanári kara ítéli oda.

* Lápi gyűlés. Az ecsedi-láp lecsapoló társulat f. évi julius 4-ón d. e. 11 órakor N.-Ká- rolyban a várm. székház nagytermében közgyűlést tart, melynek tárgyát kölcsön felvétele és építkezési kérdések fogják képezni.