Szamos, 1901. június (33. évfolyam, 44-52. szám)
1901-06-13 / 47. szám
Melléklet a „Szamos“ 1901. évi 47. számához. zők meghallgatása nyomán ugyanis azt java solta, hogy ez az árok a Csokonai-utczától a Sétatérig nyerjen boltozatot, mig számos szónok az egész árok betömését, illetőleg levezető csatornává való átváltoztatását sürgette. A közgyűlés kimondotta, hogy az előterjesztett terv, habár nem is illik bele az általános csatorna zás keretébe, végrehajtandó ; egyúttal fölhivta a tanácsot, hogy az egybefüggő kérdéseket tegye tanulmány tárgyává. A jogügyi szakbizottság előterjesztése alapján elfogadta a közgyűlés az árvaszóki szabály- rendelet olyszerü módosítását, hogy a könyvelési teendők a közgyámtól elvetessenek, a számvevőségre átruháztassanak és ezen czélból egy számtiszti állás rendszeresittessék. Végül a közgyűlés Pap István Írnok, Pethő György gt., Kertészffy Gábor pénztárnok, Fodor György levéltárnok, Erdélyi István főmérnök, dr. Korbai Károly főkapitány és Hajdú Károly r. fogaim, által kért különböző tartamú szabadságidőt megadta. Rövid útmutatás a mezei egerek irtására. A mezei egerek, helyesebben mondva a földi poczkok okozta károk meggátlása végett szükséges, hogy e kártevő állatok irtását ne csak akkor (őszszel) kezdjük, a mikor kártételük már megkezdődött, vagy a mikor már any- nyira elszaporodtak, hogy irtásuk a nagy költség és a szükséges munka miatt igen drága volna, hanem, hogy már akkor fogjunk hozzá, a mikor a fenyegető bajt csekély költséggel és kevés munkával még csirájában elfojthatjuk. E végből a poczokirtó munkálatokat a következőképen kell beosztani. Tavasz végén az aratásig azokon a helyeken irtjuk a poczkot, a mely helyek szántás alá nem kerülnek. Ilyen helyek a legelők, a kaszálók, a herések, a mindig fölszántatlanul maradó partok, töltések és az utmeneti részek. Nyáron aratás után az irtást a szántás alá kerülő helyeken folytatjuk, tehát a feltört tarlóban ; a cséplés után pedig a kazlak és a nyomtató, vagy cséplő szérűk helyein. Védekezés a föl nem szántott területen. Ez a védekezés mai nap csak a hohenheimi egérfogókkal történhetik, mert a mérgek alkalmazása egyrészt nehézkes, másrészt költséges. A hohenhiemi fogó olcsó; száza 10 koronába kerül és kis gondozással, ha a fogó drótszerke- zetét gyakran megolajozzuk, hogy a rozsda tönkre ne tegye, eltart évekig. A sikeres véde kezéshez kívánatos, hogy e fogóból a szükséges mennyiség minden perczben rendelkezésünkre álljon. Kisebb gazdának elég 50—60 db. belőle, 500—600 holdra már 300—400 drb. kell, ellenben 1000 holdon felül legalább 10G0 fogó szükséges. De jó beosztással elég lehet az 8000—10000 holdra is. A hol a tavasz végén a lerágott fűről észre- veszszük, hogy a poczok letelepedett és már néhány szökőlyukat is túrt, ott azt azonnal ki kell irtani. Ez oknál fogva meg kell hagyni a a mezőőröknek és a gazdasági cselédségnek, hogy a poczkokat mindig szemmel tartsák és mozgolódásukat a gazdájuknak bejelentsék. A poczokfogás pedig a következőképen történik. A peczokjárta hely valamennyi szökő- lyukját és bejáróját be kell előzetesen tipratni, még pedig legjobban a déli órákban. Ez a be- tiprás azért szükséges, hogy megtudjuk, vájjon melyik lyukban él a poczok? Mert amely lyuk másnap, a fogás idején nyitva lesz, abban bizonyára van poczok. Az egérlyukak ezen be tiprása felette gyorsítja a fogást, mert a fogót azután csak abban a lyukban alkalmazzuk, a melyben tényleg van poczok. A poczok bejárói ból egyszerre csak annyit tiprassunk be, hogy az másnap a délelőtti munkához elég legyen- másoap reggel, a fogás közben a délutáni munkához tipratunk. Gondoskodjunk, hogy az irtandó területen a poczoklyukak legalább félnap; korábban betiprassauak. A mely poczokbejárót a munkás másnap kinyitva találja, abba mindegyikbe egy-egy megvetett fogót úgy illeszt be, hogy egyrészt a fogó karikáját a lyuk fala ne szorítsa, másrészt, hogy a poczok a fogó csöve mellett könnyű szerrel el ne ossonjon, hanem kénytelen a fogóba bele menni, a kötőfonalat elrágni, hogy aztán valóban hurokra kerülve, megfogódjók. Mikor a munkás valamennyi fogóját elhelyezte, vagy az összes nyitott poczokbejárót fogóval felszerelte, akkor félóráig bántatlanul hagyja fogóit. Ezt az idejét arra használja fel, hogy betiporja azokat az egérlyukakat, a melyekre délután kerül a fogás sora. (Folyt, köv.) A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közleményei. Rovatvezető: Poszvék Námior, egyl. titkár. Katonai szükségletek szállítása. A cs. és kir. közös hadsereg részére szállítandó szükségletek mennyiségéről kiállított kimutatást most tették közzé az illető katonai parancsnokságok. E szerint a Szat.máron állomásozó közös csapatok ez évi szükséglete 150 mm. zab, 125 mm. széna, 75 mm. alom- 130 mm. ágyszalma és 465 ürmóter kemény tűzifa; mátészalkán 2225 mm. zab, 1800 mm. széna, 1.110 mm. alom- 55 mm. ágyszalma és 110 üi méter kemény tűzifa. E szükségletek szállítására vonatkozó ajánlatok a 6 hadtest parancsnokságnál adandók be Kassán és pedig tűzifára vonatkozó ajánlatok június hó folyamáu, széna és szalmára vonatkozó ajánlatok juli hó első felében, végre a zabra vonatkozó ajánlat aug. 15-től szept. 15-ig. Háziipar kiállításunk alkalmával megvásárolt, de még át nem vett tárgyak az eladási bárcza felmutatása mellett egyletünk titkári hi vatalában átvehetők. Tekintve, hogy e felhívást e helyütt már 4-ed Ízben tesszük közé, a f. hó 20-áig át nem vett tárgyak tovább őriztetni nem fognak, hanem a kiállítás költségeinek fe dezésére el fognak adatni. Tagdíj nyugtázás. Előbbi 900 901 l Ő.SSZ évekre. alapító kor ona Múlt szám összege 54 144 890 1088 269 Tóth József Mikola 2 2 270 Gabányi Miklós Sz.-Kóród 6 6 271 Farkas Sándor N.-Bánya 6 6 272 Fisch Jakab Derzs 6 6 273 Selyeby Ferencz Atya 2 2 274 Spitz Dezső N.-Ecsed 6 6 275 id. Magos Gedeon Egri 2 2 276 Puskás Ambrus Hirip 2 2 277 Mikolay Aladár Csenger 6 6 278 Czier Károly Csanálos 2 2 279 Ary Elek Egri 2 2 280 Boros Zoltán Ar. Megyes 6 6 281 Király György Sz.-Berek 6 6 282 Nagy Gábor Cz. Dányád 2 2 Összeg 54 144 946 1144 HÍRROVAT. * Személyi liirek. Gróf Hugonnai Béla főispán hétfőn városunkban időzött, s délelőtt a közigazgatási ülésen d. u. a közgyűlésen elnökölt. — Sziober Ede kir. tanácsos, kassai tankerületi főigazgató szerdán este városunkba érkezett, hogy elnököljön a mai, holnapi és holnaputáni érettségi vizsgálaton a kir. kath. főgimnáziumban. * A dalegyesület hétfőn este a Kossuth- kerti nyári csarnokban estélyt adott, a melyre a Zichy gróf előadásain közreműködött Czeczil- egyesületi és iparos ének-egyesületi tagok vendégekül voltak meghiva. A mintegy 60 főből álló díszes társaság első szónokaJ a s k o v i c s Ferencz elnök volt, a ki emelkedő't szellemben fejezte ki Zichy Géza grófnak köszönetét mindazon énekeseknek, a. kik az ünnepi két előadásban résztvettek. Dr. Fechte I János lelkesen előadott beszédben Jaskovics elnökért köszöntött, mig Ferency János választmányi tag szikrázó humorral az ünnepi előadások előkészítésében .közreműködő négy karmesterért, Méder Mihály, Nyáry József, Nitsch József és Veress Lajosért emelt poharat, mint a kiknek együttes zenei képzettsége sem volt elég arra, hogy a szövetkezett 3 dalegyesület műszaki tudását elronthassa. Szóltak még: Tankóczi Gyula titkár a testületek kölcsönös egyetértéséért, — Nagy József számtiszt a körünkben időző Nagy Józsa vasúti titkárért, Tóth Elek iparos, stb. A kedélyes társaság a késő órákig együtt maradt. * Az ev. ref. főgyinn. Kölcsey Önképzőköre zaróünnpepólye, ének és zene vizsgálata f. hó 9-én, azaz vasárnap d. e. tartatott meg a főgimn. rajztermében nagyszámú közönség jelenlétében. A minden tekintetben szépen sikerült ünnepélyt a főgymn. énekkar nyitotta meg a „Honfi búcsú“ összhangzó, precise előadásával. Ezután Berky Lajos VIII. o. t. tartotta meg titkári jelentését, sikerültén ecsetelve ennek keretében az önképzés hasznát és fontosságát. Az ünnepély egyik legsikerültebb száma a főgymn zenekar által előadott „Eredeti magyar toborzó“ volt, a melyet a közönség élénk tetszés nyilvánítása következtében még egy darabbal kellett megtoldani. Kürti József VIII. o. t. Ábrányi Emil „Monolog ellen“ ez. vig monológját szavalta a tőle megszokott ügyességgel és otthonossággal. A szépen sikerült szavalat után, melyet a közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazott, a „Gőzhajón“ ez. énekszámot adta elő a főgymn. énekkar, mely után Osváth Gedeon VIII. o. t. mondott meleghangú „Búcsúbeszédet“. Az ünnepély végre a „Torna induló“ éneklésével ért véget. Ezek után következett a jutalmak kiosztása. Pénzjutalmat kaptak : Osváth G. VIII. o t. mint legjobb fogalmazó 15 kor. Berky L. VIII. o. t., mint a legmunkásabb önképzőkör; tag 15 kor. Uray Géza ur adományát két részre osztva, egyik részt kapta Tar B. VIII. o. t., mint jó felolvasó, a másik részt Kiss E. V. o. t,. szintén mint jó felolvasó. Kálmán P. VIII. o. t., mint jó sza- badelöadó 10 kor. Barabás F. VIII. o. t. szintén mint jó szabadelőadó 10 kor. Közös adakozásból Politi J. Vili. o. t., mint legügyesebb bíráló 10 kor. és végre Kürti J. VIII. o. t., mint az önkópz kor legjobb szavalója 10 kor Könyvjutalmat kaptak: Kölcsey F. VIII. o. t. mint munkás tag és jó bíráló, Keresztszeghy S. főkönyvtárnok és Ináncsy J. főjegyző VII. o. tanulók, mint szorgalmas hivatalnokok. * Torna vizsgálat. Ev. ref. főgimnáziumunkban f. hó 8-án d. n. folyt le a minden évben ünnepély számba menő tornavizsgálat. Már 3 óra tájban ellepték a kényelmes földszinti és emeleti folyosókat s az udvarban a közönség számára fentartott helyeket. Nytizsgött a sokaság és még mindig jöttek többen és többen. Ember-ember hátán szorult s bizony, akik 4 óra után jöttek, alig kaphattak már helyet és hely szűke miatt kiszorultak igen sokan az érdeklődők közül. A tanuló ifjúság sorakozva várta az intézet igazgatótanácsa elnökének. Dr. Farkas Antalnak érkeztét, ki helyét elfoglalván, azzal egyszersmind jelt is adott a vizsgálat megkezdésére. Nemzeti zászlóval az élén felvonult pergő dobszó mellett a versenyre kész tanulóifjúság, közbül az I-ső osztály növendékeit hagyván, kik csukló- és szabadgyakorlatokat mutattak be kifogástalan kivitelben. A Il-ik osztály növendékéi keményen lépdelve sor-, rend- és szakaszgyakorlataikat végezték, mint a féle kis honvédek. A III-ik osztály növendékei a pózna-, a IV-ik osztályéi a kötélmászásban és kötélhúzásban versenyezlek egymással nemes vetélkedés ben. Az V—VI. osztálybeliek a „bak“ ugrással vezették be a felsőbb osztályú növendékek versenyét, s úgy a nevezett tornaszeren, valamint a magas ugrásban és távol ugrásban sokan váltak ki közülök, mint kiváló ugrók. De az, a mire erő, épség és egészség képes, voltaképen a VII. és VIII. o. tanulóira várt bemutatásra. Igazán meglepően szép volt a szertornászat nyitánya: a trapézen, gyürühintán, a póznákon és a szerek állványának vaspálezáin egyszerre bemutatott „zászló“ s a három nyújtón egyszerre bemutátott három felső és hat alsó „mérleg.“ Egyáltalában a lovon, trapézen, gyürühintán és nyújtón bemutatott gyakorlatok nemcsak a tanulóifjúság ügyességét, de testi erejét is kitüntették minek bizonyítására elég lesz felhozni azt, hogy 25 és 35 kgrammos súlyzókkal s a 48 kgrammos vasruddal is könnyen bántak el a nagyobb növendékek. A vizsgalat befejeztével dr. Farkas Antal igazgatótanácsi elnök meleg szavakban tolmácsolta az elöljáróság és a szülék elismerését és köszönetét Regéc;,i Sándor vezető tornatanárnak „fáradságos munkája kiváló eredményéért“ és kiosztotta a 60 koronát tevő jutalmat 34 jeles tornásznak. Jutalmat nyertek : Berky Lajos, Draveczky Sándor, Gertnarz Jenő, Juhász Gedeon, Kolozsvári Lajos, Szaplonczay Endre, Varga Jenő VIII. o. tanulók 3—3 koronát; Bakcsy József, Gecsey Mihály. Rácz Lajos, Szaplonczay Sándor, Szarka Boldizsár, Szűcs Kálmán, Török Gyula, Török Tibor, Vi- rágh Aladár VII. oszt. tanulók 2—2 koronát ; Nyíri Kálmán, Jeremiás Bernát és Weisz Izrael Vl. osztályú tanulók 2—2 koronát ; Bartha József, Bottyán János, Erdei József, Médgyesi István, Nyárády László V-ik, Babicsák József, Oláh József, Varjassi Gyula IV-ik, Bállá Gyula, Bereczky József, Mák István III-ik, Demjén
