Szamos, 1901. április (33. évfolyam, 27-34. szám)
1901-04-04 / 27. szám
XXXIII. évfolyam. Szatmár, 1901. csütörtök április hó 4. 27-ik szá SZAMOS. Vegyes tartalmú lap. — Megjelenik vasárnap és csütörtökön. A szatmarmegyei gazdasági egyesület hivatalos közlönye. Előfizetési ár: SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: HIRDETÉSEK: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. -— Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 20 fillér. Rákóczy-utcza 9. sz. Mindennemű dijak Szatmáron, a lap kiadóhivatalában fizetendők. Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. vonal természeti előnyei ujjal mutatnak rá arra a fontos közös érdekre, mely az említett területek és városunk között természetes kapcsolatban mutatkozik. Az eszme már régebben föl volt vei ve; újabban a lápi területek rendezése által vált aktuálissá, s hisszük, a mint az érdeklődésből következtetni lehet, hogy az illetékes körök és engedményesek a jelenlegi kedvező auspiciumok között a kivitelnek időközben megszakadt fonalát ismét fölveszik s addig, mig más vasúti kombinácziók meg nem előznek, — e fontos gazdasági tényezőt meg- valósitni, vagy legalább is városunk érdekében biztosítani törekednek. Kétszerkettő mindig négy, S nem sántított sosem még. Válasz Szilva István urnák a nekem irt „Sántít a kétszerkettő“ czimü czikkére. Szilva István kartársam e becses lap márez. 21. számában irt tárcza-czikke elején csalafintaságot vet fel azért, bogy f. évi jan. 17-iki czikkemet a múlt 1900. év jan. 12-óről kelteztem s azonban maga is lehetőnek véli, hogy az toll, vagy nyomda hiba. Hát, a ki az én czik- kem 3-ik ki-bekezdése végén olvasta e sorokat, hogy Krisztus születése 1900. évfordulója, a múlt óv jan. 1-én már elmúlt és a 6 ik ki-bekezdés 5—8 sorában ezt : Tehát mihelyt a század végét jelentő 1900. óv leíratott, ez már megvolt, s ha csak a múlt decz. 31. éjfelén lett. volna meg, úgy csak akkor lett volna szabad Szatmár és a lápterület vasúti összeköttetésének kérdése. "Nem uj dolog, a minek érdekére a közfigyelmet irányítani óhajtjuk. Egy tekintélyes tagokból álló társaság már évekkel ezelőtt belátta, hogy a kiépítendő vasúti hálózatok közt városunkra és egy gazdaságilag igen jelentékeny vidékre nézve egy tervezet sem bir nagyobb sulylyal és fontossággal, mint Szatmárnak a voit ecsedi lápterülettel leendő összekötése. Úgy tudjuk, hogy e társaság az engedélyt bizonyos időre ki is eszközölte, de kellő agilitás hiánya miatt e fontos ügy a kivitel stádiumába még nem juthatott. Legközelebbről városunk törvényhatósági bizottsági ülésében, midőn a gyarmatberegszászi voialter vezet támogatása jött szóba, ismét lelmerült a fentebbi vasúti ösz- szeköttetés létesítésének kérdése s e kérdés az ezt megillető fontos gazdasági szempontokból tekintetvén, olyannak ismertetett el, mely a legközelebb megoldandó leladatok közé tartozik. E tervezet szerint az épitendő vasút Szatmárról kiindulva M.-Szálkáig s esetleg Nyíregyházáig Vetés, Csenger, Tyúkod, Por- csalma, Ököritó és Kocsord érintésével arra volna hivatva, hogy a lecsapolás folytán {elszabadult óriási területek iorgalmát, jövőjét a fejlődés legtermészetesebb eszközeivel biztosítsa, Szatmár piaczára terelvén azt a nagy mennyiségű gazdasági terményt, mit e hely produkálni hivatva van. Már többször rámutattunk arra a szükségre, mit a lápi terület lecsapolása von maga után. A mivelendő területek nagyságával a lakosság száma egyátalán nincs arányban. Nem lehet tétlenül várni mig évszázadok hosszú munkája népesíti be ezeket a helyeket A telepítés kérdése még a mi megyénk határai közt is oly égető kérdés, mi nem kerülheti el figyelmét azoknak, kiknek hivatásuk, hogy népességünk megélhetését a szociális politika e leghatható- sabb eszközével előmozdítsák. E czélra a lecsapolt lápi területek természetesen jelölik meg a megoldandó feladatot, mert e helyen már most is hiányzik a kellő számú munkáskéz s ez a hiány a föld intenzivebb gazdasági művelésével előreláthatólag csak fokozódni fog. A terve zett vasút kiépítését tehát kétségkívül e terület fokozódó népessége is támogatja. A terv kivihetősége mellett szól a kiépítésnek kedvező módja is. A Szamoson nem kellene uj hidat építeni, mert az a szatmári vashídon át indulna el, a Kraszna szabályozásával pedig a Kocsordon túl eső hidak legnagyobb része már úgy is fölöslegessé vált. Mindent összevéve úgy a gazdasági, mint a népességi viszonyok s az épitendő A part felé... Hajóm törékeny, ingatag már; Pedig a révpart ahol . . . közel . . . Már kezemben a zászló nyele, Jövel várva várt nap, óh jövel! Vitorlám tépett, széthasítva Ott leng a megcsonkult árboczon.- - Hogy tönkre ment e kis hajócska . .! — Oh csak kiérjen — imádkozom : Istenem! segíts partot érnem, Hadd hagyjam itt e tenger színét, Mely megfojtja e földi létnek Legboldogabb lakát — a szivét. Istenem! segítsd e tört hajót Biztos partra, - hadd mentsem meg azt, A mi nekem már csak egyedül Fog nyújtani e földön vigaszt . . . Lénárd Ede. Hajdan és most. Szól a zene, perdül a táncz, — Poharat ürítenek ; A csatából, száz halálból, — Száz dalia jött meg. Büszke vár ur szende lánya Babért tart, — pirulva, Szerelmének zálogául Egy dalia hozta. Muzsikálnak, — tánczolgatnak, Koczintgatnak . . . néha. A földes ur szép lányának Van a lakodalma. A menyasszony „Anziksz“ kártyát Forgat, — egy szegletbe, Szerelmének zálogául, Vőlegénye küldte. Schick Elemér. Üzenet — Balaton Füredre. — Búmat, bánatomat Rábízom a szélre, Vigye messze .. . messze . . . A Balaton-szélre ! Búmat, bánatomat Ott eressze szárnynak: Hadd jusson fülébe Annak a kis lánynak ! Hadd jusson el hozzá, Mit rebeg az ajkam: Ha nem szeret — hátha Szánakozik rajtam! Baka Elek. Papmarasztás a múlt század elején.*) Az 1810-ik esztendőben December Holnapnak 30-ik napján Mikolában tartatott közönséges Ekklésia Gyűlésében a következendők fordulnak elő és határoztattak meg: 1. Tapasztalhatván az, hogy a Helybeli Prédikátor Tunyogi László marasztalására nézve az Ekklésia némely Tagjai között Szakadás történt volna, ennek okát. az Ekklésia Tagjai közönségesen abba találták és úgy adták elő, hogy az Papp Sigmond és Mészáros Sándor Urak Személyes neheztelések a Papra volna rá az Ok, hegy némelyek a Pappal meg nem elégednének és hogy ezen említett két Uraknak Nyughatatlankodások szolgáltatott volna okot arra, hogy egy nem egészen teljes számú Ekklésia Gyűlésében vétkes, k á r o m 1 ó szavak között az alsóbb Rendek szabad voxoknak elnyomásával az Ekklésia Felsöség Rendtartásainak ellenére kót-három Papot is meghívjanak. Jól tudván azt az Ekkló- siának Józanabb gondolkozásu Tagjai, hogy egy Ekkiésiában két Ekklésiát formálni nem is lehet, nem is Törvényes, kívánván ezen Szakadásnak fő okát megorvosolni, az említett két Ekklésia Tagjait: úgymint Papp Sigmond és Mészáros Sándor urakat a jelen való közönséges Ekklésia Gyűlésében reá kérdették, hogy adnák elő mitsoda vóttséget követhetett el a Pap ellenek, mely miatt az további megmaradását elleneznék ? hogy e szerint az Ekklésia magát közben vetvén a ~~*j Részlet közlőnek „A mikolai ref. egyház Története“ czimü müvéből.
