Szamos, 1901. március (33. évfolyam, 18-26. szám)
1901-03-24 / 24. szám
lyezett menhelyek költségeit is, 24 139 korona, összesen 39.872 korona fordittatott. Egy men hely fentartására átlag 387 korona esett, s miután ezen menhelyeket 3779 fiú és 4293 leány, összesen 8072 (közöttűk 2151 idegen anyanyelvű) kisded vette igénybe, egy menholyre átlagosan 78 kisded esett, s igy egy kisded óvási költsége a társulatnak 199, a községeknek 2 92, összesen 4'91 koronába kerülr. Amennyiben pedig ez intézményeknél az igazgatóság már régen érezte a személyes tapasztalatok hiányának hátrányát, tisztviselőivel a múlt nyár folyamán csaknem az összes gyermek menhelyeket meglátogat tatá. A hol az elhelyezést illetőleg türhetlen volt az állapot, vagy' másnemű hiányokat észleltünk, ott azok megszüntetése iránt részint magunk, részint a közigazgatás szives segélyével megfelelően intézkedtünk. Meggyőződést szereztünk a menhelyek népessége, a menhelyvezetőnők működése felöl. Ezen látogatásokról a legapróbb részletekre kiterjedő naplókat vezettünk, melyek intézkedéseinknél a jövőben becses útbaigazítókul fognak szolgálni. Kisdedóvás és népnevelés hatalmas eszközei a nemzeti érzés ápolásának és a magyar nyelv terjesztésének. Szatmármegye óvónői és néptanítói hisszük tudatában vannak azon szent, kötelességüknek, melyekkel a magyar haza iránt tartoznak. Ha zafias népnevelői munkásságukat jutalmazni a szószoros értelmében nem is lehet! A valódi jutalom a lel kiismeretnek azon megnyugtató édes tudata, hogy a magyar nemzeti állam felépítésének nagy munkájából részüket hűségesen kivették. Tehát csupán azért, hogy kimutassuk nagyrabecsülésünket, melylyel vármegyénk idegen ajkú községeiben működő óvónők továbbá az idegen ajkú iskoláknál működő azon tanítók iránt viseltetünk, kik a magyar nyelv sikeres tanításával tanítványaik jövő boldogulására alkalmat nvujtanak s hűen teljesitik hivatali és hazafias kötelességüket, kir. tanfelügyelő ajánlatára jutalmaztunk az elmúlt évben 8 tanitót és 10 menhely vezetőnőt; nehánynak pedig, kik súlyos szükségükben fordultak hozzánk, segélyt nyújtottunk ; sőt a szegén}' elhagyott iskolákra is kiterjesztök figyelmünket, tanszerekkel, magyarnyelvű tankönyvekkel látva el azokat. A szegény ruhátlan gyermekek segélyezésére is fordítottunk valamit, habár ezúttal még keveset Az iskolából kikerült idegen ajkú ifjaknak alkalmat kívánva adni a magyar beszédben való további gyakorlásra, az egyszerű földműves ember életében nélkülözhetetlen ismeretek elsajátítására, sőt a gazdasági kérdések megbeszélésére is, a tél folyamán Aranyos-Megyesen, Patóházán, előtt, hittel, rajongó bizalommal, lelkesítő re- méuynyel mutassunk a jövő felé. A -nemzet szent ünnepe nem üzlet, melyből hasznot szabadna kipréselni. Már pedig a városunkban lefolyt márcziusi ünnep a haszonra való kilátás spekulativ jellegével birt. Tehát nem is volt ünnep!0) Egy változatos színjáték — entreeval. A kinek pénze volt, áldozhatott, a kinek nem volt, az künn rekedt. Ötven-hatvan család még nem egy város, az ünnep sem volt tehát a városé. Szatmár városa tehát az idén nem rótta le a kegyeletet, a mi kötelessége lett volna, hanem — jó, hogy meghívót nem bocsáj- tottak ki — előadást rendezett azoknak, a kiknek pénzük volt. Az előadásból taláu a czin tányér és nagy dob sem hiányzott. Én nem tudom, mert nem voltam ott. Es nem volt ott a nép, a mi drága népünk, édes testvéreink, mert hiába, nem lehet mindenkinek pénze. # * + Tudom, hogy a feleségem akkor is szeretne sírni, mikor ő veri meg a fiát, és sírni látja. De nem sir, mert a fiú mindig megígéri, hogy jó lesz. É-g.yjék el, nekem is fáj, hogy ezeket le kellett Írnom, de nem sírok, mer., remélem, h°gy hasonló reklamátióra nem lesz többé °k°m- Sávor Kálmán. ) Üzleti speeulatiónak egyátalán nem bélyegezhető, mert a rendezésnek ez a módja egyrészt a „Kölcsey-kör“ ulturális czéljának anyagi támogatásáért, másrészt bizonyos rend fentartásárét történt. Hogy az ilyen nemzeti ünnepet mindenkire nézve hozzáférhetővé kellene tenni, az kétségtelenül helyes, de a czélt a kivitelben a viszonyok sokszor korlátozzák. Szerk. Dengelegen, Szaniszlón, Apahegyen, Vámfaluban, Nagy-Kolcson az ottani tanítók vezetése mellett Társulatunk által megjelölt irány és terv szerint tanfolyamokat tartottunk. Összesen 254 hallgató látogatta e tanfolyamokat, s a tanfolyamok befejezésével társulatunk kiküldöttje előtt a legnagyobb eredménynyel mufatatták be 4 havi munkájuk eredményét. Jól mondja egy paeda- gogus, hogy népiskoláink s az élet között még nagy az iir. A mit az iskola adott, az az élet nehéz küzdelmében sokszor nyom nélkül enyészik el. Azért, hogy az iskolát az élettel áthidaljuk, gyámolitanunk kell az életbe kilépni készülő vagy már oda kilépett ifjakat Szegény iskolák és tanulók támogatásával a gazdasági ismétlő iskolák nagyobb körben való terjesztésével, mig igy jótékony befolyást gyakorlunk a népnevelós eredménye érdekében s előkészítjük a talajt a további actiora, különösen a népkönyvtárak, olvasókörök szervezésével elvonjuk ifjúságunkat és jó népünket a korcsmák durva légkörétől, s igy számukra is eredményeiben messze kiható menhelyet teremtünk. Jövő évi munkálkodásunknak ez az alapterve. Haladunk egyrészt a megkezdett utón is ; mert a kifejtett okokból a kisdedóvás stagnálásában nem nyugodhatunk meg. De mert anyagi erőnk nagyobb része ezen intézményeink által van lekötve, mi egyéb, hasonlóan nemes törekvéseinknek útját vágja, a vármegye törvényha tóságát kérni fogjuk, emelje fel szavát a nmeit, kultusminiszteriucanál, hogy a kisdedóvási törvény végrehajtását saját tárczája terhére nagyobb államsegélylyel tegye lehetővé vármegyénkben. Hiszen ez állami feladat s a sokkal hatalmasabb eszközökkel s erőforrásokkal rendelkező államot e feladat teljesítésében egy csekély anyagi eszközökkel dolgozó kulturegylet nem helyettesítheti s e helyettesítést az állam nem is igényelheti. Ha a magas kormány támogatását a kisdedóvás czéljaira nagyobb államsegély nyújtásával megnyertük, úgy fokozottabb erővel leszünk képesek azt a fentebb emlitett hiányt betölteni, mely az iskola és élet között oly annyira érezhető, s melynek áthidalása társulatunk programmjának szintén komoly feladatát kell, hogy képezze. Számítunk kejf azonban megyénk és váró sunk hazafias közönségének támogatására is. Az érdeklődés és áldozatkészség utóbbi időkben kissé megapadt. Hinni reméljük azonban, hogy Szatmár vármegye és Szatmár város hazafias közönsége megérti nemes czélunkat s annak elérése érdekében most már nagyobb lelkese déssel, kellő áldozatkészséggel fogja megadni utóbbi időben nélkülözött támogatását. Hálával emlékezünk meg vármegyénk törvényhatóságáról, mely az 1 százalékos közművelődési pótadóból társulatunk czéljaira ez évben is 17 ezer koronát juttatott. A magas tanügyi kormány is figyelemre méltatta társulatunk működését, mert költségeink némi részben való fedezésére ezer koronát juttatott; a pénzügyminisztérium pedig a jótékony czélokra évenként rendezni szokott államsorsjátókban való részesités iránti kérelmünket sorrend szerint előjegyzésbe vétette. Végre megemlítem, hogy irodánk ngs. Ko- váts Béla kir. tan. tanfelügyelő ur szívességéből | a kir. tanfelügyelőségénél nyert díjtalan elhe- zést s hogy múlt évi pénztári számadásunk 19907 K. bevétellel, 19657 K. kiadással s 249 K. pénztári maradványnyal zárult. Ezek után azon kijelentés mellett, hogy a társulat ügyeit az alapszabályokban lefektetett elvek és czélok szem előtt tartásával legjobb tehetségünk szerint igyekeztünk szolgálni. kiváló tisztelettel maradtunk Szatmár, 1901. márczius 18. a választmány nevében: Hármán Mihály alelnök. Rendkívüli közgyűlés. Szatmárnémeti sz. kir. város törvényhatósága tegnap délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, a melynek egyetlen tárgya a városi közgyűlésnek azon határozata folytán keletkezett, a mely szerint 1898. évben a felekezeti elemi iskolák államosítását mondotta ki. A közgyűlés ezen határozata ellen a megyés püspök felebbezett s a róin. kath. fiú iskola fenntartását kívánta. Ily módon az ügy a vallásos közoktatási minisztérium döntése alá került. ü minisztérium a döntés előtt a város és a püspökség érdekeinek összeegyeztetésére kiküldöttei utján tárgyalásokat inditott. E [tárgyalások főleg Halász Ferencz miniszteri osztály- tanácsos lelkiismeretes ügybuzgósága folytán eredményre vezettek s sikerült megállapítani azon feltételeket, a melyek mellett a róm. kath. elemi fiú iskolát a megyés püspök még azon esetben is fenn kívánja tartani, ha a város által fenntartott többi népiskolák állami kezelésbe átvétetnek. Ezen föltételek, a melyeket e hó hó 18-án tartott értekezlet tárgyalt és elfogadott s a melyet a városi tanács terjesztett elő, a mai közgyűlésen pontonként tárgyalás alá vétettek s azokat a közgyűlés elfogadva, kimondotta, hogy a város közönsége hajlandó a róm. kath. elemi fiú iskola épületét továbbra is ezen iskola állandó használatában meghagyni és ezen használati jogot telekkönyvileg biztosítani. E feltételek a következők : a. ) A szóban forgó házastelek, mely a szatmári 72. sz. tjkvben 82. hrsz. alatt foglaltatik, ez után is Szatmár város tulajdonát kó- pezendi. b. ) A város azou időtől kezdve, midőn az itteni elemi népoktatás államosítása iránt a közoktatási kormánynyal kötendő szerződés jogerőssé váland, mindazon járulékokat, melyeket mosta szatmári rk. elemi népiskola javára tanítói fizetések s egyéb illetmények czimén, dologi szükség letekre, épület fentartására stb. kiszolgáltat, végleg beszünteti ; azontúl a róm. kath. hitközség a várostól a róm. kat-h. fiúiskola czéljaira semminemű hozzájárulást nem igényel mindaddig, a mit* a város ilyen czimen esetleg más felekezetnek segélyt nem nyújt, a meiy esetben törvény szerint a róm. kath. hitközséget megillető arányos segélyt igényelheti. c. ) Azon esetben, ha a r. kath. elemi fiúiskola ezen hitközség tagjaira a népoktatási törvény 11. szakasza alapján kivetendő iskolai adóból vagy más ehez hasonló forrásból tartatnék feunt, ezen hitközségi iskolai adózás egy átalán nem órinheti a róm. kath. vallási! lakó" soknak azon kötelezettségét, a melyet a város a közoktatási kormánynyal a népoktatás államo ' sitása ügyében kötendő szerződésben a várós közönségének egyetemére elvállalt. Mert a vá" ros által a népiskolák államosításából kifolyó' lag a közoktatási tárcza javára kötelezett járulék iskolai adó természettel bir. A róm. kath. vallásu lakosok javára tehát a saját iskolai adózásukból kifolyólag sem a népoktatási törvény 36. szakasza, sem más alapon a várossal szemben semmiféle beszámításnak, vagy leszámo lásnak helye nem lehet. d. ) Ilyen feltételek mellett a város adja át a szóban forgó házastelket a jövőben is a róm. kath. eiemi fiúiskola állandó használatába, és ezt telekkönyvileg is biztosítja oly kikötéssel, hogy a szatmári püspök ur köteles az épület és tartozékának állandóan jókarban tartása, tűzkár elleni biztosítása felől gondoskodni, megengedi a város, hogy akár a püspök ur, akár a róm. kath. hitközség az épületen iskolai czélokra szükséges átalakításokat, hozzáépitóseke- ket saját költségén eszközölhessen. d.) Azon esetben, ha a most átengedett iskolaépület nem szolgálna róm. kath. elemi fiúiskolái czélra, ezen épület az esetleges hozzáépítésekkel és belsőséggel együtt minden költség visszatérítés nélkül a város korlátlan tulajdonába visszaszáll. Azon esetben, ha a rom. kath. fiú elemi iskola továbbra való fennmaradásával az ott alkalmazott s a város által fizetett tanítókat nem kell az állami iskolához a várossal kötendő szerződés értelmében kinevezni, ezen tanítók illetményeinek megfelelő összeggel leszállítja a város azon évi járulékot, a melyet 1998. év julius hó 11-én 162. kgy. szám alatt kelt határozatával a közoktatási tárcza javára a népoktatási tárcza javára a népoktatás államosításával szemben kötelezett. A városi közgyűlés a szóban forgó határozatában elvállalt egyéb kötelezettségeit változatlanul fenntartja, s újból kéri vallás- és közoktatásügyi minisziteriumot, hogy az elemi népoktatást mielőbb vegye állami kezelésbe. A közgyűlés fentebbi határozatot a megyés püspökkel közölni s 15 napig közszemlére kitétetni és ennek megtörténtével a vallás- és közoktatási miniszterhez felterjeszteni rendelte. A határozat nyomban hitelesítettnek mondatván ki, a közgyűlés berekesztetett.
