Szamos, 1901. március (33. évfolyam, 18-26. szám)

1901-03-14 / 21. szám

o. t. 5. Magyar ábrándok, hegedűn játszsza Hro- nyecz Gyula VIII. o. t., zongorán kiséri Pojlák János VIII. ó. t. 6. Ünnepi beszéd, tartja Bod­nár Béla Vili. o. t. 7. Böicsődal, énekli a férfi­kar. 8. Rákóczy Ferencz Rodostón, Váradi An­taltól, előadja Pável Ferencz VII. o. t., zongo­rán kiséri Ambrózy József VII. o. t. 9. Toborzó, énekli a vegyeskar. * A Szatmárniegyei függetlenségi párt Luby Géza elnöklete alatt f. hó 13-án népes pártértekezletet tartott. Az értekezletet Luby Géza országgyűlési képviselő nyitotta meg, hosszabb beszédben hiván fel a pártot a szer­vezkedésre. Az egyes kerületek részéről történt felszólalások szerint a megye 5 kerületében állitnának jelölteket. A B r ó d y Lajos, J é k e y Zsigmond, S z a lkai Sándor és Luby Béla előterjesztéseik szerint a nagy-károlyi, f.-gyar- mati, szálkái, csengeri és krassói kerületekben lesznek függetlenségi képviselőjelöltek állítva. Az értekezletet a párt igen kedélyesen elköltött ebbéddel rekesztette be. * Márczius 15. Holnap este fél 8 órakor az „Iparos olvasókör“ Csokonay-utczai helyi­ségében — mint már jeleztük — társas va­csora lesz. Vacsorajegyek 1 koronáért kaphatók. A vacsorához, melynél Bunkó Vincze fog mu­zsikálni, a rendezőség valódi gyöngyösi borról gondoskodott. * Arpádköz korlátlan birtokba vétele iránt a város által indított perben a kir. Kúria vég­legesen döntött, s a helybeli krr. törvényszék Ítéletének megváltoztatásával a debreczeui kir. tábla ítéletét hagyta helyben. Az első bírósági ítélet a város keresetének helyt adott s alpe­reseket annak tűrésére kötelezte, hogy a város Árpádközt az Ítélet jogerőre emelkedése után kérhető végrehajtás utján korlátlan birtokba vehesse és tetszése szerint éi tékesithesse. Azon­ban kötelezte a várost, hogy Unger Gusztáv III-ad rendű alperesnek kártérítés fejében 2710 koronát fizessen; ellenben Koos József első, Jékei Károly másodrendű alpereseket viszontkerese- tóvel elutasította. A kir. tábla az első bíróság ítéletét részben helyben hagyta s a felperes kereseténak helyt adott. Ellenben megváltoz­tatja a kir. törvényszék ítéletét s mindhárom alperes kártérítési követelése tekintetében a felperest arra kötelezi, hogy Koos Józsefnek 146 koronát, Jékei Károly 4600 koronát és Unger Gusztávnak 6444 koronát, mint kártérí­tési tőkéket s ezeknek kamatait fizesse meg. Az ítélet indoklása főleg a körül forog, i.ogy alperesek az által, hogy a város Árpádközt el­záratta, elestek azon előnyöktől, a melj'ek annak az utczának a használata állal össze­kötve volt s igy már akkor joguk nyílt káruk­nak megtérítését követelni s viszont a felperes város kártérítési kötelezettsége már akkor be­állott. A kártérítési igények elbírálásánál a kir. tábla a szakértők egyhangú szakvéleményét fogadta el alapul, mert ez a vélemény mindazon kártérítési igényekre és kérdésekre kiterjed, a melyek a tárgyalások adatai szerint megítélés tárgyait képezhetik. Végül a kártérítési összeg azon értékcsökkenés, illetve kár alapján volt megállapítandó, a mely az által állott elő, hogy Árpádköz a közforgalomból kivétetett. Nem akar­juk az ítélet lényegét birálgatni, azonban ki kell nyilatkoztatnunk, hogy ezen Ítéletnek elvi álláspontja mig egyrészről sérti a város hatás­körét, másrészről a város fejlődésére bénitólag hat, mert a város rendezési kérdéseinél min­denkor felmerülhet oly eset, hogy a város nagy­mérvű kisajátítási kárpótláson kívül még kár­térítési követelésekkel állhat szemben s e tu­datban az utcza szabályozásoknál túlságos tar­tózkodásra lesz utalva. Ez ítélet már azért is érdekes, mert nem emlékezünk, hogy az ország­ban lett vo'na ehhez hasonló példa. * A „Szatmári kör“ folyó hó 2-án tartotta rendes évi közgyűlését Budapesten. Kocsis Jó zsef elnök előterjeszti a választmánynak a márc 15-iki ünnepélyre vonatkozó határozatát, mely szerint ennek műsora a következő : Elnöki meg­nyitó. „Talpra magyar“ szavalja Vörös János. Vonós kettős előadják Heffner és Nagy József, ünnepi beszéd tartja Lakatos Géza. Hazafias dalok: előadják Verebi Antal és Heffner Ferencz, zongorán kíséri Ölti Antal. Vonóskettős előad­ják Heffner és Nagy. Elnöki zárszó s az ünne­pélyt a „Hazádnak rendületlenül“ eléneklése fogja bezárni. Ezután Maruska János alelnök indítványait fogadta el a kör. Meder Mihály pénztárosnak a fővárosból való távozása követ­keztében megüresedett helyére a közgyűlés egy­hangúlag Fekete (Schvarcz) Antalt választja meg. * A „szatmárnémeti kereskedelmi be­' tegsegélyzö-egyesiilet“ f. hó 17-én d. u. 4 óra­kor a kereskedő-ifjak köre helyiségében tartja közgyűlését, melyre az egyesület tagjai valamint a főnök urak tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: Az igazgatóság évi jelentése. A felügyelő-bizott­ság jelentése s a számadások bemutatása. A felügyelöbizottságba a .munkaadók (főnökök) sorából 2 rendes és 1 póttag, a tagok sorából 4 rendes és 2 póttag választása. Szatmár, 1901. márcz. 7. Páskuj Imre elnök. Deák Kálmán titkár. * A gazdasági és iparbank a szatmár­németi kereskedő-tanoncziskola jobb tanulóinak jutalmazására 10 koronát adományozott. Fo­gadja a jótékony pénzintézet az iskola hálás köszönetét. * Az „Ezres“ szegény gyermekeinek fel­ruházására a Gazdasági és Iparbank 10 koro nát ajándékozott. A felruházandók nevében há­lásan köszöni az Ezres elnöksége. * Az „Ezres“ finom estélye alkalmával hirlapilag nyugtázott felülfizetósek közül ki­maradt Bölönyi László ur 10 K. adománya. Fogadják úgy ő, mint a többi nemes lelkű felülfizetök az „Ezres“ hálás köszönetét. * Bucsuzás. Erdődről Tót Megyerre tör­tént áthelyeztetésem alkalmából mindazoknak, a kikkel Szatmár városában és vidékén baráti viszonyban s szives összeköttetésben voltam s a kikkel személyesen nem volt alkalmam talál­kozni, fogadják ezen utón szívből jövő búcsú­szómat. Isten áldja meg mindnyájokat! Tart sanak meg jó emlékezetben. Majláth Ferencz, urad. ispán. * Személyes pótlék. A városi közgyűlés azon határozatát, a melylyel Pótor Dániel né­meti ev. ref. lelkész részére 1200 kor. Gramma József szatmárhegyi g. kath. lelkész részére 200 kor. személyes pótléa szavaztatott meg, a bel­ügyminiszter jóváhagyta. Adomány. A helybeli izraelita népkonyha részére a városi tanács a közpénztárból 100 K. segélyt utalványozott. * A kath. legényegylet vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését. Haller Ferencz titkár kimerítő jelentésben számolt be a múlt év mű­ködéséről. A tisztikar következőleg alakult meg: világi elnök Morgenthal Antal, alelnök Róth Gyula, titkár Haller Ferencz, atyamester Hukk András, pénztáros Ekker János, másod pénztá­ros Makóczi Géza, könyvtáros Konyárdi József, h. könyvtáros Csorba János, jegj'ző Tamási Géza, számvizsgálók Bölönyi László és Po lyánszky Miklós. Választatott még 30 választ­mányi tag. Az egyletnek vau 60 rendes, 98 pártoló, 22 alapitó, és két tiszteletbeli tagja. “Kádár József elhunyta. Egriben márcz. 10-én temették el Kádár József földbirLokost. A 80 éves öreg két óv előtt ülte meg házassága ötvenedik évfordulóját, mely alkalomból nejével együtt uj orgonát készíttettek a ref. egyház templomába. Az elhunytban a községi és egy­házi ügyek tevékeny munkást vesztettek el. Kitartó szorgalmával, takarékosságával nemcsak szép vagyont szerzett, de példát is adott pol­gártársainak. Halálát neje, két fia, unokái és számos rokonai gyászolják. * Köszönet. A szatmári „Gazd. és Ipar­bank rt.“ a helybeli ev. ref. főgimn. tápintézete részére 10 koronát adományozott. A kegyes adományért ez utón is hálás köszönetét nyilvá­nítja a főgimn. igazgatósága. * A szatmárnémeti i Il-ik sz. temetkezési társulat e hó 10-ik napján tartotta évi rendes közgyűlését, dr. Farkas Antal elnöklete alatt. A társulat állapotát részletesen feltüntető elnöki jelentés szerint a múlt évben meghalt 47, nyu­galmazva lett 151, fölvétetett 159, hanyag fize­tésért kitöröltetett 4 tag. A társulatnak jelenleg 1296 nyugalmazott, 700 fizető, összesen 1996 tagja vau. A társulat alakulása óta meghalt, 820 tagért kifizetett a társulat pénztára 82000 koronát. Az elmúlt évben szaporodott a vagyon 3872 K. 55 fillérrel; a jelenlegi törzsvagyon 45845 K. 83 f. A közgyűlés a társulat volt tisztviselőit és választmányi tagokat újból meg­választotta s a választmányban elhalálozás és lemondás folytán megüresedett két helyet Pótor Elemérrel és id. Seres Istvánnal töltötte be. * A gimn. igazgatók figyelmébe. Szeret­jük az ifjúságot s annak lelkesülését, ha az a szép, a jó. a nemes, a művészet és a hazafias dolgok iránt lelkesül. De midőn botrányszámba megy viselkedése, azt elítéljük s szó nélkül nem hagyjuk. Tűrhetetlen az az állapot, melyet egyes alkalmakkor a tanuló ifjúság a színházban ta­nusit. Oly éktelen kiabálást s perczekig tartó tombolást visznek véghez, hogy a gyengéb ideg- zetüek kénytelenek ott hagyni az előadást. Nem elégednek meg azzal, hogy a szereplő személye­ket többször a lámpák elé ordítozzák, hanem legutóbb azt az izetlen rósz tréfát vették fel, hogy a páholyban ülő s akkor nem is játszó színésznők nevr it kiabálják, mely rendkívül kel­lemetlenül érinti a közönséget és magukat a színésznőket is. Ezen izetlen trífák megszünte­tésére fölhívjuk az igazgatók figyelmét. * Építési anyagok, a regi törvényszéki épületből kikerült nagymennyiségű tégla, mint sokan hitték, nem fog eladatni, mert a szerződés értelmében az építési vállalkozó czég köteles 1000 darabonkéet 20 kor. egységárban átvenni s azt a mosókonyha, gépház, istálló és alapfa­lakhoz felhasználni. * A Szatmár-bikszádi szárnyvonal és amerikai kivándorlás czimen ajánlva a szárny- vonal-épitő társaságnak —- Sárköz Újlakról arról kaptunk szomorú értesítést, hogy a kivándorlás Amerikába egyre ijesztőbb mérveket ölt. Leg­közelebbről is e 2000-nyi létszámú község 600 munkaképes lakosságából 50 munkás (8 32 %)a kezében levő útlevéllel és hajójegygyei száll ten­gerre. Tekintve azt, hogy a községben ez az 50 munkás a más által is bérért Kihasználható munkaerőnek 50 százalékát képezi, elszakadásuk szinte pótolhatatlannak látszik. Levelezőnk ekkép végzi tudósítását: „Félre van verve a vészha­rang a tőke, a birtokarisztokraczia felett és mind fenyegetőbb közelségbe cseng néhai való jó Hor- vát Ádámnak a dunántúli könyörtelen tiszteket tartó földesurhoz intézett fenyegetése ; „Báujon emberségesen méltóságod jobbágyaival, ne en­gedje eltulajdonítani a mi a szegényeké, nyo­morultaké, egyházé, mert ha nem, úgy áttelepí­tem az egész falut a gróf Festetich uradalmába, hogy ürge sem marad hírmondónak az egész köz ségből.“ A bajon egyelőre leghathatósabban úgy lehetne teljesíteni, há, mint levelezőnk ajánlja, a szárnyvonal kiépítését azonnal megkezdenék s a nyújtott munkával a kivándorolni szándékozó­kat hazájukhoz kötnék. * Az állatagészségügy Szatmármegyében a múlt héten következőleg állott: yeszettség volt 5, takonykor 2, rühkór 46 és sertósvész 10 községben. Tehát kedvezőtlenebb az előbbinél. * A bélyegilleték elévülése. A közigazga­tási bíróság elvi jelentőségű határozatában ki­mondotta, hogy az okiratokra szükséges bélyeg- illetékek az okirat keltétől számított 5 év alatt elévülnek. * Vetőmagvak. Az utóbbi időben bizo­nyára feltűnhetett gazdaközönségünknek, hogy mesterséges utón nagy reklámot csinálnak a ve­tőmagvaknak, s el kell ismerni a nagy reklámo­zásnak azt a hatását, hogy megszéditette a gaz­daközönség egy részét, mely figyelmen kívül hagyta azt az igaz közmondást, hogy >a jó bor­nak nem kell czégér.“ Mi sem akarunk ebbe a hibába esni, nem reklámozni akarunk, de a helyi termékek és árak érdekében emelünk szót. — Ifj. Freund Sámuei helybeli magkereskedése nemcsak kielégíti a város és vidék szükségletét, de megbízható kifogástalan áruival rövid idő alatt is bizalmat gerjesztett közönségünkben s midőn ő akkor is rendelkezésére áll a helyi piaczon, mikor a gazda termékét el akarja adni, — vetőmagvak helyi kellő kielégítése mellett,— óvakodjunk a reklámok megtévesztésétő. * A térdszalag-rend története. Azon al­kalomból, hogy Roberts lordot kitüntették a térdszallag-renddel, több angol lap feleleveníti a rend alapításának állítólagos történetét. III. Ed­vard király 1350-ben nagy estélyt adott. Az estélyen a király a szép Salisbury grófnéva! tán- czolt, midőn észrevette, hogy a grófnénak egyik harisuyakötöje a padozatra esett. Az udvarias király lehajolt érte, a grófné előtt letérdepelt s maga kötötte azt vissza. Természetesen az egész terem összebújva kaczagott a jeleneteit. A ki­rály ezt észrevette s ekkor mondta azt a hires mondást: „Honny sóit qui mal y pense.“ Majd a harisnya kötőt magasra emel ve igy szólt: „Oly tiszteletet fogok ennek szerezni, hogy büszkék lesztek, ha azt megkaphatjátok.“ A király sza­vának is állott. * Elmúlt az árvíz. Szombaton és vasár­nap a Szamos folyó rohamosan áradt. A jég a város alatt megtorlódott. Különösen fenyegető és kritikus volt a helyzet vasárnap d. u. 4 és 5 óra között, a mikor is 6.22 mtr magasságban állott a viz, szerencsére azonban nem tartott soká s d. u. 6 óra felé már 42 cmtr apadás volt. Ez nagy megnyugvás volt, s az éjjelt

Next

/
Thumbnails
Contents